Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-07 / 101. szám

4 XIII. tiVF. 101. SZÁM. Voicu Niţescu igazságügyminiszter résztvett a kolozsvári román jogász­egylet tiz éves jubiláns ünnepségén és megígérte az igazságügyi sérel­mek orvoslását (Kolozsvár, május 5.) Vasárnap tartotta a kolozsvári román jogászegyesület tiz éves fenn­állásának az emlékünnepét. Az ünnepségeken Voicu Nitescu igazságügyminiszter is résztvett. A minisztert a pályaudvaron a polgári és kato­nai hatóságok reprezentánsai fogadták, dr. Bo­dor Victor, államtitkár a tartományi igazgató­ság, Boil a Romulus az egyetem, Bichis Mihail a jogászegyesület nevében és Pop Victor az igaz­ságügyi hatóságok nevében üdvözölték a minisz­tert. Voicu Nitescu pár keresetlen szóval mondott köszönetét a hatóságok vezetőinek. A pályaud­varról kíséretével a román Nemzeti Színházba hajtatott, ahol a jubileumi ünnepségek megkez­dődtek. A jogászifjuság á „Gaudeamus igitur“, diákdalt énekelte el. Utána Bichis Mihaila üd­vözölte a jogászegyesület névében az igazságügy­minisztert és az ünnepség résztvevőit. Voicu Ni­tescu a fiatal jogász nemzedék jövőjéről, nem­zeti és kulturális hivatásáról mondott nagy be­szédet. A nagyhatású beszéd után Racovitza cs Bóila professzorok az egyetem tanári kara nevé­ben mondottak üdvözlő beszédet, a miniszterhez. A jubiláns ünnep légek megtartása után az igazságügy miniszter" autón az igazságügyi palotába hajtatott, ahol hosszú órákon keresztül az elébe járuló küldöttségeket fogadta. Legelő­ször a birói kar és a bírósági tisztviselők küldött ■ sége tisztelgett Voicu Nitescu előtt. A küldött­ség szónoka elpanaszolta, hogy a birói kar auto­matikus előléptetése és a fizetések arányos emel­kedése még ma is csak jámbor óhajtás. Már több Ízben Ígéretet kaptak, de ugylátszik, hogy Buka­restben nem akarják belátni, hogy a régi erdélyi rendszert az egész országban meg kell honosítani és a birói kar anyagi függetlenségét minden körülmények között biztosítani kell. Az igazság­ügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy mint erdélyi ember tisztában van a birói kar anyagi és erkölcsi függetlenségének a nagyfon- tosságu kérdésével, s Ígéri, hogy a küldöttség kérését, mint igazságügyminiszter meg fogja és meg tudja valósítani. 'A közjegyzők nevében dr. Cosma János vezetése mellett szintén küldöttség jelent meg a miniszter előtt. A közjegyzői kamara elnöke élénk színekkel ecsetelte azt a kampányt, ame­lyet az erdélyi közjegyzők ellen a kormány a múltban inditott. Ismeretes, hogy nagyon sok közjegyzőt elbocsátottak,és egy időben arról volt szó, hogy az összes kinevezéseket meg fogják semmisíteni. Ez az akció fegy idő óta megakadt ugyan, — mondota Cosma János, __de a kérdés méregfoga még mai napig -sincs kivéve. Még ma som hajthatják le nyugodtan a fejüket a köz­jegyzők, mert nem tudhatják, hogy a kormány szeszélye mikor mozdítja el az állásukból. Be­széde végén az elnök rámutatott arra, hogy a közjegyzői kar ellen intézett támadás helyett sokkal üdvösebb volna az erdélyi jogszolgáltatás­ra, ha a bevált erdélyi intézményt az egész or­szágba bevezetnék és azt a legyöngités helyett megerősítenék. Az igazságügyminiszter az üdvözlő beszéd alatt kissé kényelmetlenül érezte magát, meri egyike volt azoknak, aki annak idején a közjegy­zők elleni kampány meginditásának az élén ál­lott. Válaszában diplomatikus mértéket tartott. Kijelentette, hogy ő nem régen áll az igazság­ügyi kormányzat élén, még nem ismeri eléggé a kérdést, de tanulmányozni fogja és mindenben ■izon lesz, hogy a közjegyzők kívánságának ele­get tegyen. ■! KATZ és FIA Férfi- és fíiarsi&sss érwíí^s, külön mérték szerinti osz­tály. — Szabott árak. — I Kolozsvár, Főtér 10 szám. Interurban telefon: 83a. A kolozsvári ügyvédi kamara nevében a kül­döttséget dr. Dragomir elnök vezette. Beszédé­ben elpanaszolta, hogy a kolozsvári telekköny­vekben a tagositási munkálatokat még mai napig sem vezették át, ami az erdélyi hitel biztonságát nagy mértékben fenyegeti. Azután az ügyvédi diploma kérdésére tért át. Ezen a téren Romá­niában a legnagyobb zür-zavar és rendszertelen­ség uralkodik. Az ügyvédi képesítés, illetve diploma kérdése még mai napig sincs tisztázva, ami alkalmat ad arra, hogy ezen a téren sok visszaélés történjen. Nagyon sokan folytatnak ügyvédi praxist olyanok, akik az erdélyi jogszo­kások szerint nem bírnak megfelelő végzettség­gel és diplomával. Vannak egyetemek, ahol államtudományi vizsgához kötik a képesítést, másutt azonban a úgynevezett pozitiv szigorlat­tal is beérik. Éppen az ügyvédi kar presztízsé­nek a megvédése érdekébeír elérkezett az ideje annak, hogy az ügyvédi képesítés kérdését tör- vényhozásilag szabályozzák. Azután Dragomir elnök rámutatott a bélyegtörvény körül mutat­kozó anomáliákra és kérte az igazságügyminisz­tert arra, hogy ebben a nagyfontosságu kérdés­ben is az igazságügyi kormányzat végre-valahára egységes eljárást és rendet teremtsen. Az igaz- ságügyminiszter válaszában megígérte, hogy a sérelmeket orvosolni fogja. Kijelentette, hogy az uj ügyvédi képesítésről szóló törvényjavaslat már elkészült s rövid időn belül a törvényhozó házak elé kerül. A bélyegtörvényre vonatkozó sérelmekről pedig kijelentette, hogy ezt a kér­dést most tanulmányozza és arra kéri a kolozs­vári kamarát, hogy az egész kérdéskomplexumot felölelő alapos memorandumot terjesszen fel hoz­zá. Voicu Nitescu igazságügyminiszter azután a kolozsvári notabilitásokat és kérvényezőket kü­lön kihallgatáson fogadta. A déli órákban a Központi étteremben disz- ebéd volt, amelyen résztvett Moldovan Vaier közoktatásügyi alminiszter, Ivan görög keleti püspök. Ilansu tábornok és a kolozsvári román társadalom rcprezén tá nsa i. A felköszöntők sorában figyelmet keltett dr. Giurgiu Jánosé, aki felcmlitctte, hogy az igazságügyminiszter valamikor az ő ügyvédje­löltje volt s egy ízgatási [tőrében ügyvédje is volt. A szokásos felköszöntőkre Voicu Nitescu nagy beszédben válaszolt, hangsúlyozta, hogy ő erdélyi ember és miniszteri működése alatt soha­sem fogja szem elől téveszteni az erdélyi érdekek védelmét. Voicu Nitescu az esti órákban vissza­utazott Bukarestbe. A jogászok este a Lido kerthelyiségében banketteztek. A hajnali órákban szerenádot ad­tak Isacu Aurél dr.-nak, az ügyvédszövetség tb. elnökének, a romániai ügyvédi kar 84 éves nesztorának. A szerenádból mulatságos incidens is támadt, mert az ügyeletes rendőr csendhábori- tásért jelentette fel a tisztelgő jogászokat. Per­sze a rendőrség, amikor értesült róla, hogy túl­buzgóságról van szó, az eljárást nyomban be­szüntette. 7! nagyváros magyar nyomorgói 71 Öukaresíi Tfíagyar Tlépkör a&téiőót (Bukarest, május 5.) A tavasz, amely a gyorsan fejlődő Bukarestben az épitő és nagy munkástömegeknek kenyeretadó munkálatok uj nekilendülését jelenti, igen sok magyart helye­zett az idén is kenyérbe. Amerre az ember a sű­rűn épülő bérpaloták és tavaszi háztatarozások mellett elhalad, mindenütt magyar szó üti meg a fülét és sok helyen egész uccarészek hangosak a magyar kőművesek, ácsok és festőmesterek nó- tázásától. Más szakmáju iparosok és munkások panaszszava is mintha alább hagyott volna az utóbbi időben és jellemző tünet, hogy a buka­resti Magyar Népkör irodájában, amely nagy szolgálatokat tesz a magyar munkanélküliség enyhítésére, az utóbbi időben jelentkezett mun- kátkeresők száma nem haladja túl oly nagy szá­zalékkal az ide minden irányból befutó munka- ajánlatokat, mint az elmúlt hónapokban. Mégis hozott a posta ennek a nagy kultu­rális és jótékonysági munkára hivatott egyesü­letnek az irodájába néhány olyan kérést, amelyek a bukaresti magyarság nyomorúságának legsöté­tebb, legfájdalmasabb példáira vetnek világos­ságot. „Ötödik hónapja vagyok állás nélkül — irja az égjük kérvényező, akinek írása jobb sors­ra érdemes, intelligensebb emberre enged követ­keztetni — és hiába fordulok az állami munka- közvetitő hivatalhoz. Már végigjártam az összes bukaresti gyárakat, - mert azt gondoltam, hogy kapok talán legalább napszámos munkát valahol. De nem tudtam eredményt elérni. Már annyira hajszolt az éhség, hogy a napokban kőművesek­hez állottam be napszámosnak, de a mész és beton teljesen tönkretette kezeimet, úgy, hogjr eleven hús lett a tenyerem. Már nem bírom to­vább, kérem: szerezzenek valami munkát nekem.“ A másik: „Esküt nem tett magyar tisztviselő vagj'ok és az erdélyi általános pangás vezetett arra a gondolatra, hogy én is Bukarestben kíséreljem meg kenyérkeresetre tenni szert. De csalódtam reményeimben. Itt még nagyobb nyomorba , ke­rültem, mint amilyenben odahaza voltam. Bár­miféle alkalmazást elvállalok.“ A napokban egy nyolctagú társaságot fede­zett fel a Magyar Népkör gondnoka, éjnek ide­jén, az egyesület pincehelyiségében. Eleinte azt hitte, hogjr, mint néhány^ héttel ezelőtt, ismét betörő bandával van dolga, azért rendőrkézre juttatta a társaságot, amelynek minden egyes tagja magyar volt: tipikus lerongyolódott, kiéhe­zett nagyvárosi munkanélküliek. Az őrizetbe vett tizennyolc-huszonnégy év körüli magyar fiukra azonban nem tudott semmit se rábizonyí­tani a rendőrség, azért két napi fogvatartás után szabadlábra helyezte őket. A fiuk a rendőr­ségi fogdából kiszabadulva testületileg felkeres­ték a Magyar Népkör vezetőségét és ezzel a ké­réssel járultak eléje: __ Eddig titokban tolakodtunk be a Népkör pincehelyűsógébc, most azonban engedelcmmel szeretnénk tenni ezt. Január óta munkanélkül vagyunk és azóta ott húzódunk meg éjjeli szál­lásra, ahol éppen alkalom kínálkozik. A Népkör helyiségeit elég jól ismerjük, mert a télen mi is vendégei voltunk a kör ingyen-konyhájának. Könnyűszerrel be tudtunk tehát férkőzni a pin­cébe, ahol olyan jó szállásunk volt, isten tudja, hány éjszaka, hogy azt el se bírják képzelni azok, akik nem tudják, mi a hajléktalanság. De Isten-bizony nem nyúltunk semmihez se. Kérjük, segítsenek munkához minket s addig engedjék meg, hogy éjjelenként fedél alá húzód­hassunk itt. Nehéz, egy főként kulturális egyesület ke­retében megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a bukaresti magyarság elhagj-atottjai segítség-keresésükben a Magyar Népkörrel szem­ben támasztanak. Különösen pedig azért, mert a szerencsétlen körülmények összejátszása, __mint ahogy ezt megírta a Keleti Újság — alapjában renditette meg ezt a fiatal alakulatot. Kívánatos azonban, hogy sikerüljön az egyesületnek keresz- tiilküzdenie magát a krízisen és megtalálnia a módot, hogy az egész bukaresti magyar társada­lom bevonásával segítségére lehessen azoknak, akiket Érdékből messze sodort és itt bizonyta­lan partra vetett az élet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom