Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-07 / 101. szám
C In j-KftJozs vár, 1930 májas é. iCßdldl KÉLETlUFSaG v ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lőj. £2 oldalas szám ára 5 !ef. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szel'kész tőség és kiadóhivatal:.Piaţa Uni rit (Főtér) 1 Telefon : 5—08, 6—04 Ve XIII. évfolyam £01-ak szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengd negyedévre 13 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. 3 műit megiwhetii, a írnia MfÉa Az erdélyi magyar kultúra bensőséges ünnepe volt a gyulafehérvári' főgimnázium 350 éves jubileuma. Azé a kultúráé, amely évszázadokon keresztül nem ismert más célt, nemesebb feladatot, mint a szellem és lélek kincseinek bőkezű osztogatását tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen nyelven és milyen ruhában kéri tőle. Nem tekintette sohasem a politikát. Tudomásul vette, hogy ezen a földön különböző nemzetek élnek, de gyönyörűi emberiségi szempontjai szerint nem tett különbséget köztük, amint ezt az a körülmény is mutatja, hogy t-öbb, mint négyezer román ifjú kapott kenyeret a gyula- fehérvári gimnáziumtól. Ami áll erre a magyar intézetre, igaz a többire is. Amelyik pillanatban elfogultságok, gyűlölködés, vagy politika nem torzítja el az igazság tükrét, mindenkinek éppen úgy el kell ismernie ezt a tényt, mint azt vasárnap Gyulafehérvárt a közoktatásügyi minisztérium képviselője nemzete nevében is elismerte, ki jelent vtén, hogy az intézet működéséről csak a legteljesebb tisztelet hangján beszélhet és ennek jelét kivárnia nyújtani, amikor a kormány utján a r ágenst an,ács figyelmét is felhívta rá. A kultúra lényegéből való és annak szellemét kifejező megnyilatkozás volt ez román részről is. Szerefcnők és reméljük is, hogy ezt az Anghelescu - féle llé'lekgyilkos, fcisebbségpusztitó rendszer és szellem temetése is volt. Európai hang és egyben ítélet azok fölött, akik elvakul tiságukban egy nép kultúrájának pusztításéval, vagy tönkretételével hiszik szolgálni az elfogult soviniszta szempontoktól íütött öngyilkossági politikát. Már az is szégyen, ha bizonyítani 'kellene, hogy minden országnak vitális érdeke, fennmaradásának hadseregeknél fontosabb föltétele, meleg otthont njuijtani mindenféle kultúrának. Minden bezárt, működési lehetőségeitől megfosztott, vagy agyongyötört kisebbségi iskola nemcsak magának az illető kisebbségnek vesztesége, hanem azoknak is vesztett csatája, akik egy mipet ha lálba akarnak taszítaná a kultúra megvonásával. Tíz esztendeje, hogy a magyar iskolák napról-napra megmutatják, milyen fontos szerepet vállaltak nemcsak saját népük, hanem az állam szempontjából is. Az a nevelő munka, amely az erdélyi magyar kultúra gyönyörű tradícióiból táplálkozik, legfőbb biztosítéka nemcsak a nemzeti fennmaradásoknak, hanem a népek békéjének és az uj világfejlődéenek is. A háborúkat, néppusztitásokat, országösszeomlásokat, tüz- éí' térborzalmakat mindig a szellemi és lelki láí-ásck hiánya okozta. Akik idejét mult, vagy jövőbe nem látó, kicsinyes, haszonleső s a legtöbbször gyűlölködő, elfogult szempontok szerint vezetik, vagy irányítják egy ország sorsát, azok sírásói hazájuknak. A romok és sirok fölött a győztes mindig az iskola. Az Anglielescu-féle gyötrelmek legfeljebb töviskorona a homlokukon, de ezt a töviskoronát as erdélyi magyar iskolák testébe sohasem lehetett olyan mélyen belevemi, hogy szent és igaz hivatásukról megfeledkezzenek, vagy a szemükbe csurgó vérköd miatt ne lássák hivatásuk örök evangéliumát. Tudva, hogy ez a gondolat és szellem hatotta át mindig az erdélyi magyar kultúrát, már nem is Jiißb yr'i 1 S-oz AI táj I /VVcoíví&ívtN^^V ^na Ooííp '\\s \ \ (UNIVERSAL) JU.éVL-Vt VV / %A1JCo% scCr^xh tűnt fel olyan csodálatosnak előttünk, .akik ebben a szellemben nevelkedtünk, ami egyébként mondhatni a szenzáció erejével Ivat, hogy a gyulafehérvári magyar gimnázium már évtizedekkel ezelőtt kötelezővé kívánta tenni a. román nyelvet. Ez legfa - leibb bizonyíték az igaztalan vádakkal szemben. Le kell szögezni, hogy szembeszögezhessük azokkal is, akik igaztalanul halált kiáltanak a magyar iskolákra. Nem térünk ki arra a körülményre, hogy európai viszonylatban is mit . jelentettek ezek az erdélyi (Bukarest, május 5.) A liberálisok régóta tervezett tüntető felvonulása és kongresszusa megtörtént. Vasárnapra felvitték Bukarestbe tömegeiket, amelynek felvonultatott létszámáról a bukaresti lapok különböző becsléseket állapítanak meg. A pártokon kívüli becslések 25—30 ezer embert mondanak, a kormánypártiak kevesebbet, az ellenzékiek jóval többet. Tény, hogy az ország minden részéből igyekeztek felvinni embereket és e cél elérése érdekében nem kímélték a költségeket. Az a nehány ember, akiket a Székelyföldről fogtak, jólismert régi szolgái a liberálisoknak, akiket a székelyföldi vidékeken a magyarság nem vesz számításba. A Kiss Géza. a Tanercd és társaik renegátjai, akik nem tudják, mit cselekszenek. A kongresszus eseménye a beígért program- változás lett volna. Változást azonban nem tarA kongresszisták a Calea Victoriei északi torkolatánál, a Piaţa Victoriei és az ebből sugársze- riien kifutó széles sosszéken gyülekeztek. Az egyes oszlopokig Mosoiu tábornok terve szerint állottak fel, aki egyébként az egész menet főrendezője volt. Bratianu VintiLa reggel kilenc órakor tartotta meg seregszemléjét a gyülekezeten, amely azután zászlók és feliratos táblák alatt vonult fel a Calea Victo- riein, a. Str. Franciinon, a Bratianu cs Elisabeta bulevardokon a katonai lövöldetérre, ahova két és félórai menetelés titán érkeztek meg, hogy azután egy órakor kezdetét vegye a gyűlés. A felvonulást tagadhatatlanul, teljesen a Martinék gyulafehérvári mintájára csinálták és színes képet nyújtott annak a szemlélőnek, aki a Galea Victoriei és a Bulevard Elisabeta kereszteződéséről nézte végig. Ide tiz órakor ért a menet, s több, mint két órán haladtak cl a szemlélő szeme előtt a sűrűi, négyes sorokban fölvonuló kongresszisták, akiknek menet oszlopát néha a városi forgalom szakította meg. Ott lehetett látni a tömegben Ilfov megye nagyszámú küidötségét és tekintélyes száron kiküldött képviselte az összes regáti megjéket, különösen azokat, ahol mint Román rnegyéban, erősek a liberálisok. De nem maradtak távol az erdélyi Mai számunk 12 oldal ősi magyar tanintézetek. Kelet kapujában ezer esztendőn keresztül egyik kézben karddal, a másik kézben könyvvel védelmezte Erdély Nyugatot. Amikor tehát nagy boldog nyugati nemzetek, világhatalmi perspektívákat látnak maguk körül, hódolattal kell elismerniük, hogy az ilyen jubiláló erdélyi magyar intézeteknek £3 kultúrának köszönhetik * fegyvertartó kéz mÁÍlétf, hogy saját kultúrájuk és dicsőségük dúsan terített asztala mellé ülhetnek. Évekkel, évszázadokkal azonban csak a falakat, a múltat lehet megmérni, de az itt végzett munka mérhetetlen. Vasárnap tehát annyi történt, hogy a háromszázétvenéves aggastyán maga is meghajtotta fejét, a szenvedő, az erdélyi magyar kultúra fenséges valósága előtt. %Xr —ró. lalmaz az uj program. Csak nehány hizelgő szóval bővitették. De kimondták, ^ hogy eltörülnek minden decentralizációs kísérletet. A külföldi tőkével, „együtt kivan működni a párt“, de változatlan marad a gazdasági programja, tehát Bratianuék azt Ígérik, hogy folytatni akarják az elszigetelést, a külföldi tőke elriasztását. A kisebbségi politikában ,,megértés“-t ígérnek, a kulturális és nyelvi téren, de a beolvasztásra célzó kifejezések közé keretezik be ezt a semmitmondó ígéretet. Remélik _ mondja a program — hogy a kisebbségek nem mennek a határon túlra panaszaikkal. De nem mondják, hogy mivel teszik lehetővé a panaszok elhallgatását. Mert hogy nehány embert sikerült székely és szász ruhába öltöztetniük, ez nem arra mutat, hogy megérteni akarnák a kisebbségi problémát. vármegyék sem, még a távoli Máramaros és Szalmáé megyékből is jött 20—25 kiküldött s élükön a helyi szervezetek vezetői, ügyvédek és más intetlek- tueilek meneteltek, Külön csoportot képeztek, külön táblák alatt egyes megyékből a papok és tanítók. A székely megyék táblái alatt Kissé meglepetésszerűen' hatott, hogy a három székelymegye jelző táblája is feltűnt a menetosz- lopfaaa és mindenik jelzőtábla megett ott masírozott 35—20 ember. Román lapközlemények szerint a csikmegyei kiküldöttek, amikor Bratianu Vintila seregszemléje alkalmával üdvözölte őket, még magyar nyelven is éljeneztek. Bratianutól meg is kapták erre a választ, mert a következő szavakkal biztatta Csíkból összefogdosott párfliiveit: — Nem gyűlölettel és ellenségeskedéssel, hanem testvéri közeledéssel tettük naggyá Romániát a magunk javára és a ti boldogulástokra. A háromsz ék megyei jelzőtábla mögött menetelő ejryik ember székelynek látszott és megkérdeztük tőle: Székely és szász ruhába öltöztetett erdélyieket is felvonultattak Bukarestben a liberálisok Teljesen a gyula!ehétv&A mintára rendezték a bukaresti tüntetést A programmal nem módosították, csak éppen hízelgő szavakkal toldották ká Gyulafehérvár mintái ára Mi szél hozta ide, bátyám?
