Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-05 / 100. szám

KtvtrtWQ$j& TIU. ÉVV. 100. SZÁM. ■ a ünnepélyes külsőségek között megnyílt a Budapesti Nemzetközi 9ásár Horthy kormányzó a külföldi előkelőségek megjelenésével nyitotta megy a Vásári, mely a tavalyának másiélszerese — Manoslescu és a 80 tagú román küldöttség megérkezel! (Budapest, május 3. Saját tud.) A 25 éves ju­bileumát ünneplő budapesti nemzetközi Vásár, má­jus 3-án megnyílott. A városliget képe már betek óta teljesen átformálódott, a tavaszt hirdető zöld lom bök és gyönyörű rondók közül büszkén emelkedik ki a hatalmas vásárváros, több százra menő pa­vilion javai. A liget zászlódiszbe öltözve várja a megnyitásra érkező kormányzót s a Vásár vezető­ségének valóban nagy figyelmet eláruló újítása a Vásár bejárata előtt elhelyezett óriási tribün, mely­nek három része Horthy kormányzó és kísérete, a külföldi előkelőségek s a kül- és belföldi sajtó kép­viselői részére van fenntartva. A megnyitás előtti nap még félig kész pavillonokon dolgozott több mint ötezer munkás s ma már teljesen készen, az utolsó szöggel Í3 helyén várja a hatalmas Vásárvá­ros Horthy kormányzót, aki ^evéssel tiz óra után meg is érkezik kíséretével. A kormányzó megérkezése után nyomban az emelvényre siet, ahol a Vásár vezetősége és a ke­reskedelmi minisztérium képviselői üdvözlik, majd felkérik, hogy a Vásár megtekintésével azt tneg- nyitottnak nyilvánítsa. Horthy kormányzó a jelen­levő külföldi előkelőségekkel rövid, barátságos cerclet tart, majd kíséretével a Vásár megtekinté­sére indul. Nyomában a Vásár, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége, a külföldi diplomaták és kereskedelmi kiküldöttek, a sajtó képviselői, majd a meghívott előkelőségek következnek. A kormány­zó már útja elején kifejezést ad elismerésének afe­lett, hogy a Vásár sokkal nagyobb, impozánsabb, szebb, mint az eddigiek. És a kormányzó kíséretében levők valamennyien azon a nézeten vannak, hogy a Vásár valóban mé­reteiben és külsőségeiben messze kiemelkedően ün­nepli 25 éves fennállását, reprezentálva a magyar ipar, a magyar kereskedelem, a magyar ész és a magyar munka elsőranguságát, hatalmas fejlődését. A külföldről érkezett kereskedelmi képviselők hozzá vannak ahhoz szokvw, hogy a Kelet városai­ban rendezett árumintavásárok cipőskatulyák, sár­kefék é3 tervszerütlenül beállított háziipari cikkek halmazai legyenek. Látni rajtuk, hogy a budapesti Vásáron őszintén és kellemesen vannak meglepve. A vásárváros beosztásában, a pavillonok elhelyezé­sükkel, formájukkal, a kiállítás anyaga tervszerű csoportosításával, a hozzáértőnek nyomban elárulja, hogy ennek a Vásárnak vezetőségéből valóban nem hiányzik a szakértelem. A most megnyílott budapesti Vásár már nem csupán az áruknak felhalmozása, hanem minden te­kintetben rendkívül érdekes látvány. Egyik nagy magyar müselyemgyár például bemutatja elejétől végig: hogyan készül a müselyem. A Dohányjövedék a látogatók előtt gyártja a cigarettákat. A feltalá­lók csoportjában hosszabb ideig kell maradni, hi­szen oly sok a magyar találékonyság és friss tehet­ség. Egyik nehézipari gyár uj, kis magyargyártmá- nyu repülőgépet mutat be, mely minden eddig gyár­tottnál könnyebb. „Trsnssyiwa“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KQLOZSVÁR Fiókintézetek Törd a Gyulafehérvár Marosul vár Maroshéviz Ditró Gye rgy ószentm iklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Mécs 8 Kirendeltség: Arauyosgyéres Elfogad betéfeket, leszámítol váltókat, II bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseke t És végig, felsorolhatatlanul az ötleteknek, a gondos munkának, a találékonyságnak végtelen so­rozata. El lehet mondani, hogy a magyar ipar, ma­gyar kereskedelem és főleg a Vásár maga minden tekintetben kitett magáért és impozáns méreteivel, szakszerű, Ízléses beosztásával, a kiállítás minden elismerést megérdemlő anyagával, bármely nyugati metropolissal felveheti a versenyt. Délben, tizenkét órakor átadták, illetve meg­nyitották a Vásárt a látogatók hatalmas tömegé­nek. A Vásárváros képe nyomban megváltozott, mint egy hangyaboly úgy nézett ki a tízezrekre me­nő tömeg bevonulásakor. És itt derül ki a szaksze­rűség, a bölés előrelátás. A vásár útvonalai oly szé­lesek, oly könnyen áttekinthetők, hogy tízszer ennyi tömeget is torlódás nélkül befogadnának s minden­ki már az első pillanatban tájékozódni is tud. Már a Vásár első majára rengeteg látogató ér­kezett, előrelátható, hogy az idei nemzetközi Vá­sár minden eddiginek látogatottságát felülmúlja, A viíátí halobfi üíiwm gallérja: Minden jobb uridivatüzletben kapható. amin nem lehet csodálkozni, mert a vezetőség sok­kal többet nyújt, mint amit Ígért s a látogató min­den tekintetben meg lehet elégedve. Manoilescu és kísérete ugyancsak a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést a Vásár megtekin­tésekor. A küldöttséget különben a legmelegebben fogadták a magyar fővárosban az ipar és kereske­delem reprezntánsai és egészen bizonyos, hogy ez a látogatás óriási lépéssel vitte elő a román-magyar gazdasági közeledést. Manoilescu 6-iki előadása iránt, melyet „Az agrár államok tragédiája” címen tart, máris oly hatalmas érdeklődés nyilvánult meg szakkörökben, hogy az Iparkamara terme bizonyára zsúfolásig mog fog tel­ni hallgatókkal. A dévai ügyvédi kamara az első az ország* ifeaup am®!y nyugdijat biztosít fagyainak (Déva, május 3.) Most, hogy az ügyvédek \s sokan érzik a rossz gazdasági helyzetet, felvetődött a kérdés, hogy tulajdonképpen miért nincsen nyug­dijuk az ügyvédeknek? Miért nem létesítettek ügy­védi nyugdíj intézetet? Dr. Tatár Eugen, a dévai ügyvédi kamara dékánja érdekes javaslatot dolgo­zott ki ebben az irányban. Dr. Tatár Eugen az ügyvédek életbiztosítását egy biztosítótársaság keretén belül létesítendő se­gélyalappal oldaná meg. Minden biztosított ügyvéd évenként fizetne bizonyos összeget, mondjuk 2—3000 lejt, amely összeg minden évben csökkenne. A ka­mara viszont a társasággal kollektiv biztosítást csi­nálna 5—6 személyre, akiket tetszése szerint nevez meg. Ennek a segély egy létnek tehát lehet 100 tagja is, azonban mindig csak 5 vagy hat lenne biztosítva, viszont éppen az, aki meghal vagy munkaképtelenné válik — s akkor 150—200.000 lejt fizetne ki a tár­saság a kamarának, amely a kifizetett összegből a nyugdíjalapra bizonyos összeget visszatartana. Ugyancsak kollektiv biztosítást kötne a ka­mara az ügyvédek betegségére, úgy, hogy ha 15 nap­nál hosszabb ideiig tart a betegség, napi 500 vagy 1000 lej niapidijat fizetne ki a társaság s baleset­nél szintén. A nyugdíjintézet létesítését szintén a biztosító­társaság vállalná és pedig bizonyos járulékok lefi­zetése esetében a korhatár elérésével bizonyos ösz- szegü rendes nyugdijat fizetne a tagoknak. A dévaii dékán több biztositótársasággall foly­tatott tárgyalásokat ebben a fontos 'kérdésben a minden remény megvan arra, hogy a rendkívüli közgyűlés jóváhagyása után ezek a dolgok meg is fognak valósulni. így a dévai kamara lesz az első az országban, amely tagjainak nyugdijat biztosit s ke- resetképtelensóg és betegség vagy baleset esetére is biztosítani fogja a tagok megélhetését. Széfeehjkereszturon ás üdvarhelsmegse több községében a postahivatalok nem tekintik hivatalos leveleknek a kisebbségi egyházak postai küldeményeit (Székelykenesztur, május 3.) Megírta an- j nakidéjen a Keleti Újság, hogy a hivatalok por- | tómentességén ok megszüntetésével kapcsolatosan a közoktatásügyi és vallásügyi miniszter 33.429—4273—1930. szám alatt közölte az egy­házak vezetőségével, hogy a Regia Autonoma al­kalmazására vonatkozó törvény április 1-én lép életbe és ettől kezdve minden hivatalos levelezés különleges bélyeggel látandó el. A rendelet rész­letesen közölte azt az eljárást, amelyet az egyhá­zaknak is a jövőben követniök kell. Ezeket a speciális bélyegeket a postahivatalok kötelesek ki­szolgáltatni. Úgy a központi, mint az alárendelt hivataloknak havi kimutatásokat kell bemutat- niok a küldött levelek számáról és a használt bé­lyegek értékéről. A rendeletnek megfelelően április 1-től te­hát az egész ország területén az uj rendszert ve­zették be és ennek előírása szerint történik a hi­vatalos levelezés. Egyideig nem is volt különö­sebb fennakadás. A postahivatalok, amelyeket a vezérigazgatóság szintén értesített, az uj rend­szerhez tartották magukat. Annál nagyobb meg­lepetést kelt, hogy a székelykereszturi postahiva­tal és Udvarhely vármegye még néhány postahi­vatala egyszerűen megtagadta a kisebbségi egy­házaknak a speciális bélyegek kiadását azzal az indoklással, hogy ez a kedvezmény csak az orto­dox államegyházakat illeti meg. Értesülésünk szerint a kis postahivatalok nem a saját inicia- tiváiból helyezkedtek szembe a kormány határo­zott rendeletével, hanem a kisebbség ellenes po­litikai tendencia a vármegyei préfekturáról in­dult ki. Székelyföldön mindent megragadnak, hogy minél nehezebbé tegyék a magyarság hely­zetét. Ötletben nincs hiány. A kulturzóna és mondhatjuk, hogy a gazdasági katasztrófába való döntés után most a magyar egyházaknak ezt a törvényes jogát kezdették ki. A ref. egyházi főhatóság természetesen azonnal a postavezér­igazgatósághoz fordult a sérelem ügyében, ahon­nan azt a határozott ígéretet kapta, hogy a leg­rövidebb időn belül intézkednek, hogy egyetlen postahivatal se görditsen akadályokat a kisebb­ségi egyházak hivatalos levelezése ellen. Ameny- nyiben ez az intézkedés rövid időn belül nem történik meg, az egyházak a kormánynál keres­nek orvoslást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom