Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-05 / 100. szám
KtvtrtWQ$j& TIU. ÉVV. 100. SZÁM. ■ a ünnepélyes külsőségek között megnyílt a Budapesti Nemzetközi 9ásár Horthy kormányzó a külföldi előkelőségek megjelenésével nyitotta megy a Vásári, mely a tavalyának másiélszerese — Manoslescu és a 80 tagú román küldöttség megérkezel! (Budapest, május 3. Saját tud.) A 25 éves jubileumát ünneplő budapesti nemzetközi Vásár, május 3-án megnyílott. A városliget képe már betek óta teljesen átformálódott, a tavaszt hirdető zöld lom bök és gyönyörű rondók közül büszkén emelkedik ki a hatalmas vásárváros, több százra menő pavilion javai. A liget zászlódiszbe öltözve várja a megnyitásra érkező kormányzót s a Vásár vezetőségének valóban nagy figyelmet eláruló újítása a Vásár bejárata előtt elhelyezett óriási tribün, melynek három része Horthy kormányzó és kísérete, a külföldi előkelőségek s a kül- és belföldi sajtó képviselői részére van fenntartva. A megnyitás előtti nap még félig kész pavillonokon dolgozott több mint ötezer munkás s ma már teljesen készen, az utolsó szöggel Í3 helyén várja a hatalmas Vásárváros Horthy kormányzót, aki ^evéssel tiz óra után meg is érkezik kíséretével. A kormányzó megérkezése után nyomban az emelvényre siet, ahol a Vásár vezetősége és a kereskedelmi minisztérium képviselői üdvözlik, majd felkérik, hogy a Vásár megtekintésével azt tneg- nyitottnak nyilvánítsa. Horthy kormányzó a jelenlevő külföldi előkelőségekkel rövid, barátságos cerclet tart, majd kíséretével a Vásár megtekintésére indul. Nyomában a Vásár, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége, a külföldi diplomaták és kereskedelmi kiküldöttek, a sajtó képviselői, majd a meghívott előkelőségek következnek. A kormányzó már útja elején kifejezést ad elismerésének afelett, hogy a Vásár sokkal nagyobb, impozánsabb, szebb, mint az eddigiek. És a kormányzó kíséretében levők valamennyien azon a nézeten vannak, hogy a Vásár valóban méreteiben és külsőségeiben messze kiemelkedően ünnepli 25 éves fennállását, reprezentálva a magyar ipar, a magyar kereskedelem, a magyar ész és a magyar munka elsőranguságát, hatalmas fejlődését. A külföldről érkezett kereskedelmi képviselők hozzá vannak ahhoz szokvw, hogy a Kelet városaiban rendezett árumintavásárok cipőskatulyák, sárkefék é3 tervszerütlenül beállított háziipari cikkek halmazai legyenek. Látni rajtuk, hogy a budapesti Vásáron őszintén és kellemesen vannak meglepve. A vásárváros beosztásában, a pavillonok elhelyezésükkel, formájukkal, a kiállítás anyaga tervszerű csoportosításával, a hozzáértőnek nyomban elárulja, hogy ennek a Vásárnak vezetőségéből valóban nem hiányzik a szakértelem. A most megnyílott budapesti Vásár már nem csupán az áruknak felhalmozása, hanem minden tekintetben rendkívül érdekes látvány. Egyik nagy magyar müselyemgyár például bemutatja elejétől végig: hogyan készül a müselyem. A Dohányjövedék a látogatók előtt gyártja a cigarettákat. A feltalálók csoportjában hosszabb ideig kell maradni, hiszen oly sok a magyar találékonyság és friss tehetség. Egyik nehézipari gyár uj, kis magyargyártmá- nyu repülőgépet mutat be, mely minden eddig gyártottnál könnyebb. „Trsnssyiwa“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KQLOZSVÁR Fiókintézetek Törd a Gyulafehérvár Marosul vár Maroshéviz Ditró Gye rgy ószentm iklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Mécs 8 Kirendeltség: Arauyosgyéres Elfogad betéfeket, leszámítol váltókat, II bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseke t És végig, felsorolhatatlanul az ötleteknek, a gondos munkának, a találékonyságnak végtelen sorozata. El lehet mondani, hogy a magyar ipar, magyar kereskedelem és főleg a Vásár maga minden tekintetben kitett magáért és impozáns méreteivel, szakszerű, Ízléses beosztásával, a kiállítás minden elismerést megérdemlő anyagával, bármely nyugati metropolissal felveheti a versenyt. Délben, tizenkét órakor átadták, illetve megnyitották a Vásárt a látogatók hatalmas tömegének. A Vásárváros képe nyomban megváltozott, mint egy hangyaboly úgy nézett ki a tízezrekre menő tömeg bevonulásakor. És itt derül ki a szakszerűség, a bölés előrelátás. A vásár útvonalai oly szélesek, oly könnyen áttekinthetők, hogy tízszer ennyi tömeget is torlódás nélkül befogadnának s mindenki már az első pillanatban tájékozódni is tud. Már a Vásár első majára rengeteg látogató érkezett, előrelátható, hogy az idei nemzetközi Vásár minden eddiginek látogatottságát felülmúlja, A viíátí halobfi üíiwm gallérja: Minden jobb uridivatüzletben kapható. amin nem lehet csodálkozni, mert a vezetőség sokkal többet nyújt, mint amit Ígért s a látogató minden tekintetben meg lehet elégedve. Manoilescu és kísérete ugyancsak a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést a Vásár megtekintésekor. A küldöttséget különben a legmelegebben fogadták a magyar fővárosban az ipar és kereskedelem reprezntánsai és egészen bizonyos, hogy ez a látogatás óriási lépéssel vitte elő a román-magyar gazdasági közeledést. Manoilescu 6-iki előadása iránt, melyet „Az agrár államok tragédiája” címen tart, máris oly hatalmas érdeklődés nyilvánult meg szakkörökben, hogy az Iparkamara terme bizonyára zsúfolásig mog fog telni hallgatókkal. A dévai ügyvédi kamara az első az ország* ifeaup am®!y nyugdijat biztosít fagyainak (Déva, május 3.) Most, hogy az ügyvédek \s sokan érzik a rossz gazdasági helyzetet, felvetődött a kérdés, hogy tulajdonképpen miért nincsen nyugdijuk az ügyvédeknek? Miért nem létesítettek ügyvédi nyugdíj intézetet? Dr. Tatár Eugen, a dévai ügyvédi kamara dékánja érdekes javaslatot dolgozott ki ebben az irányban. Dr. Tatár Eugen az ügyvédek életbiztosítását egy biztosítótársaság keretén belül létesítendő segélyalappal oldaná meg. Minden biztosított ügyvéd évenként fizetne bizonyos összeget, mondjuk 2—3000 lejt, amely összeg minden évben csökkenne. A kamara viszont a társasággal kollektiv biztosítást csinálna 5—6 személyre, akiket tetszése szerint nevez meg. Ennek a segély egy létnek tehát lehet 100 tagja is, azonban mindig csak 5 vagy hat lenne biztosítva, viszont éppen az, aki meghal vagy munkaképtelenné válik — s akkor 150—200.000 lejt fizetne ki a társaság a kamarának, amely a kifizetett összegből a nyugdíjalapra bizonyos összeget visszatartana. Ugyancsak kollektiv biztosítást kötne a kamara az ügyvédek betegségére, úgy, hogy ha 15 napnál hosszabb ideiig tart a betegség, napi 500 vagy 1000 lej niapidijat fizetne ki a társaság s balesetnél szintén. A nyugdíjintézet létesítését szintén a biztosítótársaság vállalná és pedig bizonyos járulékok lefizetése esetében a korhatár elérésével bizonyos ösz- szegü rendes nyugdijat fizetne a tagoknak. A dévaii dékán több biztositótársasággall folytatott tárgyalásokat ebben a fontos 'kérdésben a minden remény megvan arra, hogy a rendkívüli közgyűlés jóváhagyása után ezek a dolgok meg is fognak valósulni. így a dévai kamara lesz az első az országban, amely tagjainak nyugdijat biztosit s ke- resetképtelensóg és betegség vagy baleset esetére is biztosítani fogja a tagok megélhetését. Széfeehjkereszturon ás üdvarhelsmegse több községében a postahivatalok nem tekintik hivatalos leveleknek a kisebbségi egyházak postai küldeményeit (Székelykenesztur, május 3.) Megírta an- j nakidéjen a Keleti Újság, hogy a hivatalok por- | tómentességén ok megszüntetésével kapcsolatosan a közoktatásügyi és vallásügyi miniszter 33.429—4273—1930. szám alatt közölte az egyházak vezetőségével, hogy a Regia Autonoma alkalmazására vonatkozó törvény április 1-én lép életbe és ettől kezdve minden hivatalos levelezés különleges bélyeggel látandó el. A rendelet részletesen közölte azt az eljárást, amelyet az egyházaknak is a jövőben követniök kell. Ezeket a speciális bélyegeket a postahivatalok kötelesek kiszolgáltatni. Úgy a központi, mint az alárendelt hivataloknak havi kimutatásokat kell bemutat- niok a küldött levelek számáról és a használt bélyegek értékéről. A rendeletnek megfelelően április 1-től tehát az egész ország területén az uj rendszert vezették be és ennek előírása szerint történik a hivatalos levelezés. Egyideig nem is volt különösebb fennakadás. A postahivatalok, amelyeket a vezérigazgatóság szintén értesített, az uj rendszerhez tartották magukat. Annál nagyobb meglepetést kelt, hogy a székelykereszturi postahivatal és Udvarhely vármegye még néhány postahivatala egyszerűen megtagadta a kisebbségi egyházaknak a speciális bélyegek kiadását azzal az indoklással, hogy ez a kedvezmény csak az ortodox államegyházakat illeti meg. Értesülésünk szerint a kis postahivatalok nem a saját inicia- tiváiból helyezkedtek szembe a kormány határozott rendeletével, hanem a kisebbség ellenes politikai tendencia a vármegyei préfekturáról indult ki. Székelyföldön mindent megragadnak, hogy minél nehezebbé tegyék a magyarság helyzetét. Ötletben nincs hiány. A kulturzóna és mondhatjuk, hogy a gazdasági katasztrófába való döntés után most a magyar egyházaknak ezt a törvényes jogát kezdették ki. A ref. egyházi főhatóság természetesen azonnal a postavezérigazgatósághoz fordult a sérelem ügyében, ahonnan azt a határozott ígéretet kapta, hogy a legrövidebb időn belül intézkednek, hogy egyetlen postahivatal se görditsen akadályokat a kisebbségi egyházak hivatalos levelezése ellen. Ameny- nyiben ez az intézkedés rövid időn belül nem történik meg, az egyházak a kormánynál keresnek orvoslást.