Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-01 / 97. szám

XIII. ÉVF. 97. SZÁM. agterr^ssa^ 5 Hárem hónap Oroszországban Moszkva a mérnökök Hollywoodja — Az orosz terv- gazdálkodás eshetőségei — Százezer traktor és száz- hetvenezer automobil évenként — Tudományos expe­díció a nyersanyagok felkutatására — Paul Scheller kísérteties jóslata — A Keleti Újság eredeti cikksorozatának negyedik közleménye ~ Mintán az uj orosz politika egy nagy gazdasági harcra állítja be a termelést, a mostani rezsim is követi a cári politikát oly tekintetben, hogy a kül­ügyi mérleg aktivitása kedvéért kiviszi azokat az árukat, nem egyszer olcsóbban — amelyeknek tulaj­donképpen benn volna az országban a helyük. Vi­szont meg kell állapítani, hogy nem mindenben fe­lel meg az az európai nézet, hogy az orosz termelés kapitálist* kalkulációk nélkül történik. Én magam is több kalkulációt végigtanu'lmányoztam és megál­lapítottam, hogy az előállítási költség kiszámításá­nál épen úgy bekalkulálják a munkabéreket, az ál­lamnak, mint termelőnek a maga külön hasznát, sőt még a biztosítási összegeket Í3. Érdekes, hogy Orosz­országban minden üzemnek biztosítania keÜ magát az állami tüzbiztcsitónál, pedig ez a gyakorlatban csak könyvelési bókusz-pókusz, amennyiben a pénz egyik zsebből a (másikba megy át és az fizeti ki a biztosítási összeget, aki a károsult. Hogy az oroszok olcsóbban termelnek egyik-másik iparcikk tekinteté­ben, mint Európában, annak egyik oka, hogy olcsób­bak a munkabérek, raeionalizáltabb Wrnelés, nincs közvetitői haszon. Negyveaha?. technikai főiskola és kétszer technikai középiskola Nos, állapítsuk meg, hogy a hivatalos kalkulá-. ció tanulsága szerint az amortizáció kamatozás, dij- pótlékok jótékonysági célokra, nyers és segítő anya­gok árai épugy számításba vétetnek, mint a kapi­talista termelési rend alapján álló államoknál. Ha e kalkulációktól el kell bérniök, annak fő oka, hogy Oroszországnak — eltekintve bizonyos politikai meggondolásoktól — valutára van szüksége. Mind­ezekre a részletekre vissza fogok majd térni akkor, amikor az orosz probléma legjelentősebbikéről, az „ötéves tervgazdaságról” s a kapitalista államoknak szóló „duimpingról ” teszem meg az észrevételemet. Egyelőre le akarom szögezni, hogy a termelés foko­zásának tndata minden más érzést elnyom az orosz emberben, hogy ott a politikánál — még a politi­kánál is! — egy dolog a nagyobb: a technika. Ahogy Hollywood a világ minden részéről magához vohza a filmstarokat, úgy vonza Moszkva magához a mér­nököket. Hogy egy külföldi mérnököt megnyerjenek a termelés munkájához, minden pénzt megér nekik. Körülbelül kétezer kitűnő képzettségű német mér­nök tartózkodik most Oroszországban. Az ötéves Plan virtschatfhoz hozzátartozik, hogy az orosz kormányzat negyvenhat technikai egyetemet állít fel és kétezer technikai középiskolát. Az orosz veze­tők felismerték annak az összefüggésnek a jelentő­ségét, amely a tudomány és a gyakorlat között van. A kísérleti laboratóriumokban folytonosan uj mód­szereket dolgoznak ki, minden gyár mellé szakis­kolákat állítanak, iskolázott munkások és munkave­zetők továbbképzésére. Az orosz tudományosság geológia és a eliémia terén már a békeidőben is jó hangzású volt, de e technikai képzés nagyarányusága föltétlenül szüksé­gessé tette Oroszországnak német mérnökök alkal­mazását. A külföldiek közül a legtöbb természetesen német és Oroszország Németországgal tartja fönn a legintenzívebb kapcsolatokat is. Németország és Oroszország között pillanatnyilag mindkét félre előnyös kölcsönhatás fejlődik ki, amennyiben a né­met exportcikkeknek jó elhelyezési piacuk van, fö­lösleges munkaerőik álláshoz jutnak, Oroszország viszont Németországban azt a nagy segítő erőt leli fel, amelyre más államnál nem számíthat. Természetesen Oroszország — ezt a tényt sem hallgathatjuk el, hozzátartozik ahhoz a törekvéshez, hogy Európa nyílt szemmel lássa az orosz kérdést — más államokkal, sőt Amerikával is a legintenzi­vebb gazdasági kapcsolatokat tartja fenn. A leg­utóbbi nyolc évben az orosz kormányhoz 2677 aján­lat futott be koncessziók, valamint technikai segi- ségnyujtás (tervek szállítása, gyárak építése stb.) céljából. Csak a mult évben 207 koncesszió. Német­ország mellett Amerika és Anglia vesznek részt eb­ben az uj koncessziós politikában. Erancia részről kevés érdeklődést láttam. Az orosz kormány a be­érkezett nagyszámú ajánlatok közül még cssk keve­set fogadott el. Természetesen az orosz termelésnek az. említet­teken kivül sok más hibája is vad. Egyik főhiba, hocy az ipar vertikális fejlesztése helyett a horizon­tális fejlesztést vették elő. Helyesebb lett volna, ha előbb a szén és az érctermelést forszírozzák és csak azután fekszenek rá az építőanyag és a gépiparra. Miután rosszul kezdték meg, Oroszország folytonos hiányát érzi az építő és más konstrukciós anyag­nak és a gépek importja is folytonosan késedekne- zik. Az öléves tervgazdaság Az egész orosz politikának sarkpontja ma világ- gazdasági szemszögből megítélve az az „öteszteu- dős ipari éa mezőgazdasági program”, amely mult év október végén megvalósulásának már a második évébe fordult. E program jelentős voltát mutatja Paul Scheffernek, a Berliner Tageblatt Moszkvából kiutasított munkatársának a következő Ítélete: Min­den idők legmodernebb gazdaságpolitikai kísérlete. Ha ez az experimentam csak kétharmadában siker­rel végződik, Oroszország nem kételkedhet végső győzelmében. Érthető tehát, ha az egész világon, minden gaz­dasági körben várakozástcljes izgalommal szemlélik, hogy miként fog végződni a szovjet gigantikus kí­sérlete. Pick Wüldemar nekünk tett nyilatkozata szerint — bármennyire is lehangoló ez azok előtt, akik az orosz rezsim gyors összeomlásában remény­kednek — az öt évre tervezett Planwirtschaft hiány­talanul fog megvalósulni. — Lehet, hogy nem öt év alatt — mondja Pick mérnök. — Lehet, hogy nyolc év alatt. Lehet, hogy tíz év alatt. De a jelek szerint ennek a programnak megvalósítása ele komoly akadály nem gördül. így hát Paul Scheffernek kísérteties jóslata könnyen valóra válhatik. Euiiek a sztratégiai had­Keresünk megvételre száraz töigy. juhar, gőiöübükk deszkát vagontételben. Fiatal gyakariott kárpitos | segédek felétetnek. | Szállj is Siti Hészfl.-T.-nál, Targu-ítasn l járatnak nyomai máris kétségtelenül mutatkoznak az európai gazdasági élet egyik vágy másik ágában. Ez a veszedelem sokkal nagyobb annál a veszede­lemnél, amelyet a harmadik internacionalé propa­gandája fejt ki egyes országokban, mert az euró­pai termelést a fő ütőerén találja. Debát mi ennek a tervgazdaságnak a lényege? Orosz gazdasági körök fölállítottak egy munka- programot, amelyet minden körülmények között meg akarnak valósítani. E terv szerint Oroszország öt éven belül nemcsak függetleníteni fogja magát min­den importtól, de abban a helyzetben lesz, hogy na­gyobb mentékben is exportáljon és közben teljesen fedezze az ország szükségletét, öt éven belül meg- akarják duplázni, sőt triplázni az ipari és a mező- gazdasági termelést, le akarják szállítani a terme­lési költségeket, megolcsitani az életstandardot, omolni a munkabéreket és megrövidíteni a munka­időt,. Pick Waldemar néhány érdekes adatot idéz c munkaprogramból: — A kénsav monoliydrad jelenlegi produkció­ját, amely most évi 280 ezer tonna, egymillió 200 ezer tonnára irányozzák elő. Az évi szódaproduk- eiót, amely most körülbelül 200 ezer tonna, 800 ezer tonnára emelik. Miután a belföldi szükséglet nem több 500 ezer tonnánál. 300 ezer tonna export­ra kerül. A terv negyven nagy erőmüvet vesz számí­tásba, négy traktorgyárat évi 100 ezer traktorral, 35 ezer vetőgéppel és e számnak megfelelő más me­zőgazdasági gépekkel, a Ford-üzemmcl való kon­centrációban évi 170 ezer autót, 17 müselyemgyá- rat, 20 ezer kilométer vasúti vonal, többek között a szibériai turkesztáni vonal kiépítését, a Volga-Don kanális megépítését, a Dnyeper alsó folyásának ha­józhatóvá tételét, uj hajók építését, uj kikötők épí­tését, petróleum vezetésére szánt pipc-lineket, 50 millió uégyaipsméter lakást stb., stb. $ A termel és hullámvonala tíz év alatt Hogyan fogja ezt a programot Oroszország meg­valósítani tudni? 1920 évégén az orosz ipar telje­sítőképessége a háború előtti produkció 18 százalé­kára csökkent. 1921-től kezdődőleg a termelés állan­dóan emelkedett, úgyhogy az 1927—28 gazdasági évben — Oroszországban a gazdasági esztendő októ­ber 1-én kezdődik — a háboru előtti termelést nem­csak elérték, de egyes ágakban túl is haladták. Az ötéves terv keresztülvitelére az egész világból össze- csőditették az elsőosztályu szakembereket, részint tanácsadói jelleggel, részint pedig állandó alkalma­zásban. Az odakünt tartózkodó szakemberek véle­ménye szerint is technikai szempontból megítélve, Oroszország bét, vagy nyolc éven belül a legmoder­nebben fölszerelt iparral fog rendelkezni. Az oro­szok nem kímélik a pénzt tudományos expedíciók­ra, hogy uj nyersanyagokat szerezzenek. Legutóbb kálisót, továbbá foszforitércet találtak nagymeny- nyiségben. Emelni akarják a faexportot is, igy pél­dául 1928—29 évben 136 millió rubelre emelkedett a faexport a megelőző év 95 milliós rubeltételével szemblen. A jelenlegi petróleumtermelés, amely a bolsevista rezsim elején 20 százalékkal csökkent, most a békebeli termelést 20 százalékkal megha­ladja. A terv megvalósulásának egyes szakaszairól havonta jelenik meg hivatalos orosz statisztika. — Ez a statisztika jó, gyors és megbízható — ismeri be informálcnk. * Ami* a „Fünf jabreplan ” haladását mezőgazda- sági téren illeti, Pick mérnök a következőket mond­ja: — A mezőgazdasági termelés fokozására elmúlt évben 78 millió rubelért vásároltak mezőgazdasági gépeket körülbelül 14 ezer traktort, 3 évi hitel el­lenében Amerikában, óriási erőfeszítés folyik, hogy termelőszövetkezetekbe tömöritsék a parasztokat, de amint ön is tudja, a mezőgazdasági termelés kö­rül Oroszországban a legnagyobb bajok vannak. Fontos kérdés az is, hogy miként kapják meg az oroszok a szükséges pénzt tervük keresztülvite­lére. Nagyobbára külföldi exportjuk ellenében Orosz­ország három-négy éves hitelt kap (Russenwechsel), de nem egy országtól bosszú lejáratú, hatalmas kölcsönöket is élvez, ugyanakkor, amikor egyes ka­pitalista államok képtelenek ugyanezektől az álla­moktól kisebbösszegü kölcsönöket szerezni. A külföl­di kölcsönnyújtás ellenére is Oroszországnak szük­sége van belföldi pénzre és valószínű, hogy a har­madik ipari kölcsön, 900 millió rubel összértékben nem lesz elegendő a terv végrehajtására. Említet­tem már Önnek, hogy egy újabb belföldi kölcsönt akarnak fölvenni, olyanformán, hogy minden ember fizetéséből egy hónapot visszatartanak. Mindeneset­re jellemző nemcsak Oroszországra, de Európára is, "hocv ez a szocialista állam hatalmának kiépítését es megszilárdítását halálos ellenségének -segítségével kísérli meg (helyreállítani cs ténylegesen megtalálja nála a megkívánt támogatást. Az ötesztendős tervgazdálkodás kihatása, hogy az orosz export lassanként felmorzsolja néhány eu­rópai állam exportlehetőségét. Oroszország máris ol- bsóbban szállít bizonyos cikkeket más európai álla­moknál és ezt az európai kereskedelmet megbénító politikáját fokozottabb mértékben fogja folytatni. E tekintetben nem. érdekctelen ha rámutatunk az orosz export befolyására Romániával kapcsolatosan. (A legközelebbi cikkünk tartalma: Oroszország és a faexport — Mit tanulhat Románia Oroszország­tól? — Á mezőgazdasági krízis — Mit gyártanak az cross badigyárakban? — Az orosz katonaság.) kedweEménye^ lenek I Ezen lap előfizetőinek megelégedésére nyújtott tfTtíOi százalék kedvez- -g f \ szá­äSJ’ ményt szobaárainkból maiéit kedvezményt olcsó éttermi árainkból (me­nüt kivéve) módunkban van az ÚJSÁG kiadóhivatalával létesített megállapodás alapján kibővíteni a ©jpes’airíáz SS^reszati Ssifstiás ECassaaí’aszÉsí&áz előadásaira szóló mérsékelt áru jegyekkel. Tekintettel a nagy keresletre, kérjük szoba és színházjegy rendelését két-három nap- pai előbb velünk közölni. gsr park U3S© SZÁLLODA BUDAPEST Üzemben a keleti pályaudvar érkezés oldalával (Nincs kocsiköltsége).

Next

/
Oldalképek
Tartalom