Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-30 / 120. szám
XIII. evF. m. szám. ICéf falu véres harca a földért Agrár-rémregény csendőrökkel, megszállással, sebesültekkel és halottal — A hatóságok mindere közbenjárása rrseqhsyswlt a két harcos faluval szemben (Nagyvárad, május 28.) A cséfai járásban fekvő két szomszédos román község, Barnkonv és Román- szentmiklós között már négy esztendeje tart az alábbi agrárrémregény, amely részleteit tekintve páratlanul áll a hasonló históriák között. A barakonyi község határában elterülő nyolcszáz hold káptalani földet még 1921-ben kisajátították. Ebből a község igényjogosultjai, mintegy száznegyvenen ö'tszázötvcnegy hold szántót és hatvan hold legelőt kaptak. A fennmaradt száznyolc- vankilenc holdat állami rczcrvának nyilvánították ós ezt a barakonyiak a szalontai agronomtól bérbevették. Négy esztendeig nyugodtan is gazdálkodtak, de ekkor váratlanul beütött a baj. Tudni kell, hogy a Schwartz és Ullmann nagyváradi vaskereskedő cégnek a Barakony közelében fekvő Váradios' község halárában háromszáz hold földje van, melyet a cég, hogy mentesítsem a kisajátítástól, eladott a románszentmiklósiaknak, még a kisajátítások előtt, akik a földeket birtokba is vették és három-négy éven át zavartalanul is használták. A telekkönyvi átírást a hatóságok azonban megtagadták azon a címen, hogy a terület az állam által sajátítandó ki és az állam rendelkezik vele. Ekkor következett az újabb komplikáció. A hay tárkiigazitási munkálatok befejeztével dr. Roxin György, nagyváradi ügyvédnek Méhkerék község, haltárában fekvő birtokából 96 . hold maradt vissza Romániában. Dr. Roxin, aki kincstári ügyész volt,' a váradlesi határban lévő kisajátított birtokból megmaradt harminc hold területet megvette a tulajdonostól. Ezután ajánlatot t.eftt az államnak, hogy a Schwartz és Ullmann-félc háromszáz holdat, amelyet a románszentmiklósiak vettek meg, adják el neki azon a cinre®, hogy az állam nem hagyta jóvá a magánfclek közti vásárt, mivel az kisajátítás alá esik. ő viszont a háromszáz hold földért felajánlja a méhkeréki kilencvenhat holdját és százezer lej készpénzt. Az állam csak részben fogadta el az ajánlatot és százhetven holdat adott át a Schwartz és Ullmann-féle földből a felajánlott méhkeréki kilencvenhat holdért és százezer lejért. így aztán Roxin Györgynek a Lipták-féle harminc holdja kétszáz holdra egészült ki Váradlcs- határában. A birtokot a vasút kétfelé szelte és ezért Roxin dr. arra törekedett, hogy egy tagban egyesítse a területet. Sikerült is megállapodnia a váradlosick delegátusaival, hogy az ű százhetven hold földjét írják át ezek nevére, a váradlesickét pedig az ő nevére. így Roxin beljebb került a község felé, a váradlosick pedig túlestek a vasúti töltésen. Mivel a birtok a váradlesicknck messzi volt, lassanként eladogatták Roxin Györgynek, aki hét-nyolcezer lejjel negyven holdat már vissza is vásárolt.. Megindul a véres harc A románszentmiklósiak közül azok, akik a Koxinnak átadott százhetven hold föld miatt terület nélkül maradtak, kijelentették, hogy ragaszkodnak a Schwartz és Ullmanntól megvett földhöz, vagy pedig kapjanak ugyanannyi területet a káptalani és most a barakonyiak által bérelt földből. A románszentmiklósiak hangoztatták, hogy a tőlük elvett százhetven hold föld az ő nevükön állott és ha már elvették, adjanak helyette mást. Állításukat igazolták is. A bírósághoz és a minisztériumhoz fordultak, mire elrendelte a hatóság, hogy a káptalani földből rekompenzálják a románszentmiklósiakat, amelyet pedig a barakonyiak béreltek. Az utóbbi község lakossága az agrártörvény 46—ik paragrafusára hivatkozott, amely számukra elsőbbségi jogot biztosit. A barakonyiak tiltakozását és kérését azonban nem vették figyelembe, hanem 1926 ó'szén megjelent a faluban a gazdasági felügyelő és a rendelet alapján birtokba akarta helyezni a románszentmiklósiakat. Óriási izgalom keletkezett erre a kis Barakooy- ban. A lakosság kitódult a földekre, szembehelyezkedett a hatóság kiküldötteivel és nem engedte meg a földosztást. A románszentmiklósiak szintén kivonultak,, de a barakonyiak megtámadták lassították. megszaCsendőrség erre mind a kát falu lakosságát haza- zavarta. Következett erre mind a két falu részéről a do- putációzás, de eredménytelenül. A liberálisok alatt Lobonţiu prefektus elrendelte, hogy a földet adják át a szentmiklósiaknak. Huszonnégy csendőrt vezényeltek ki az aktushoz. A felmérést megcsinálták és az igényjogosultak 2500 lejt, a magánvevők pedig 5000 lejt fizettek lioldankint érte. A barakonyiakat bántotta a dolog. 1928 tavaszán, mikor',ia. szentmiklósiak kimentek a 'földre, hogy megműveljék, a barakonyiak vasvillákkal, karókkal, botokkal,, fegyverekkel fogadták és nem engedték őket munkához láltni. , Eredménytelen kártérítési kísérletek Érfe újabb intervenció következett,, aminek az lett ;\z eredménye, hogy Bukarestből egy miniszteri kiküldött;/szállott ki, aki a szentmiklósiafoa-t a cséfai Schwartz-icle birtokból akarta kielégíteni, akiknek azonban nem kellett ez a terület. A veszekedés tovább tartott, Az eset tudomására jutott Csiszár bukaresti mm. kát. érseknek is, aki a magyar határ mentén fekvő Körösszeg község határában lévő Besenyő-pusztát kapta az államtól. Az érsek felajánlotta ezt a román- szepitM’iklósiaknak, akik azonban ragaszkodtak eredeti kívánságukhoz. A békítési kísérlet, tehát, nem sikerült. Az ellenségeskedés a két falu lakosai között nap- ról-napra nőtt A verekedések, fejbéverések napirenden voltak. Egv ilyen alkalommal öt; szontmiklósi legény megtámadta Rtrsz János b’árakönyi legényt, aki a kezében lévő bottal védekezett és támadói közül egyet agyonütött. A bíróság azonban jogos önvédelem címén később felmentette. A véres verekedések tovább folytak, mert a 4 4 ◄ 4 4 4 4 4 4 ◄ 4 A vil33 hvilobö íelJcemény galleria: Minden jobb uriciivatozletben kapható. barakonyiak továbbhasználják a földet és fizetik is utána az adót. Az elmúlt évben Mioreséu volt prefektus megkísérelte a szentmiklósiakait birtokbahelyezni, de ez nem sikei-ült. Erre értekezletre hivta össze a két község delegátusait, amelynek eredménye az lett, hogy a szentmiklósiak jegyzőkönyvileg jelentették ki, hogy' elfogadnak földet a cséfai, lesi, vagy a gyapjúi határban. A prefektus felterjesztette ezt a jegyzőkönyvet a minisztériumhoz, azzal a kéréssel, hogy a szentmikló- siakai: helyezzék vissza a Roxin által megvett váradlesi birtokba, Roxinnak pedig adjanak más földet. A javaslat azonban eredménytelen maradt. A minisztérium úgy döntött, hogy a barakonyiakat ki kell elégíteni olyképen, hogy vissza kell venni a földet Roxin. tói és át kell adni a szenitmiklósiaknak. Az ügy a parlament elé is került. A földmivelésügyi államtitkár a Leon képviselő interpellációjára adott válaszában kijelentette, hogy a ba rakonyiaknak van igazuk és Ígérte iá megnyugtató elintézést. A szentmiklósiak sem hagyták azonban magukat, hanem a birói ítélet és miniszteri döntés alapján sürgették birtokba való helyezésüket. Március 19-én kiszállott a bírósági végrehajtó és egy csendőrfőhadnagy vezetése alatt tizennégy csendőr. A barakonyiak szintén kivonultak a mezőre és véresre verték a szent- miklósiakali. A csendőrség állította helyre a rendet. A megszállott falta Ilyen előzmények után május 11-én nagy meglepetés érte n. barakonyiakat. Vasárnap délután egy egész század jól f elf egy vérzett csendőr érkezett a faluba egy őrnagy parancsnoksága alatt és megszállotta a falut és kör nyékét, az ucca kijárásoknál pedig szu- ronyos csendőrposztok állottak fel. Az intézkedés nagy izgalmat váltott ki a. lakosság körében. Másnap reggel tizenhét vezető ember idézést kapott, hogy az elöljárósággal jelenjenek: meg a szent- imiklósiak részére átadandó földön. Felkerekedett erre az egész falu, apraja, nagyja, asszony, gyermek s a romátr himnuszt énekelve kivonult a földekre. A tömeg áttörte a csendőrkordont, mire a karhatalom puskatussal szétverte őket. A viadalban sokan megsebesültek. Erre a barakonyiak megkerülték a karhatalmat és kerülő utakon megrohamozták a szöntmiklósiakat, amiből újabb vére3 verekedés lett. A csendőrségnek sikerült a szemben álló feleket elválasztani. Az őrnagy megpróbálta összebékiteni a két falut. Az intervenciónak volt is annyi eredménye, hogy a barakonyiak már tizenkétezer lejt is megígértek a föld holdjáért. De vissza kellett -vonulniok, mikor a csendőrök újból felmérték a földeket a. szent-- miklósiak javára. Ezalatt a barakonyiak egvnésze újból megtámadta a szentmiklósiakat és megint a csend- őrségnek kellett közbelépnie. Másnap reggel egy busz tagból álló csendőrosztag jelent meg a faluban és nyomozni kezdette a véres verekedés kezdeményezőit. Két csendőr meglátott az uccán két fiatal, alig tizenhatéves fiút akik a csendőrök láttára megfutamodtak és mivel felszólításukra sem állottak meg, a csendőrök utánuk lőttek. Erre a lakosság félreverte a harangokat, az emberek az uccára tódultak. A két csendőrnek sikerült elfognia a fiukat. A község lakói védelmére keltek a legényeknek, de- az intervenciónak az lett a következménye, hogy csaknem valamennyit összeverték. Végül a csendőrök összeszedtek egy csomó embert és bekísérték a nagyváradi ügyészségre, hol azonban szabadon bocsájitották őket. Az elkeseredés rendkívül nagy a két falu lakóinál és ha a kormány kellő tapintattal cl nem intézi a sok vérbe került agrárügyet, újabb súlyos következményekre van kilátás. ötvös Béla. A Macsck-pör lőtárgyalásáa az egycsa viharos jelenetek között megkezdte vádbeszédjét (Belgrad.., május 28.) A Macsek-pör tárgyalásán szerdán az ügyész megkezdte a vádbeszédet. A beszéd reggel fél 9-kor kezdődött és a délután folyamán is még mindig beszelt a vád képviselője, aki megállapította, bogy a vádlottak eredeti vallomásai megfelelnek a valóságnak es bogy azok ^visszavonását nem lehet komolyan venni. A rendőrség birtokában olyan levelek vannak, amelyeket a vádlottak írtak és amelyekben közös felelősséget vállalnak. Hatalmas zaj tört ki. amikor a vádlottaknak a horvát emigránsokkal való összeköttetéseiről beszélt, azt állítva, hogy ezzel az állam egységét akarták megbontani. Trumbics az ügyész állításait frivoloknak minősítette. Macsek — mondotta tovább az ügyész — nem szerepelt a mozgalmak kezdeményezői között, de finanszírozta azokat, mert különben elvesztette volna a horvátok bizalmát. TERMÉSZETES JRANC1A ÁSVÁNYVÍZ Köszvény — Cukorbetegség — Értágulás KIKÜSZÖBÖLI A HUGYSAVAT N agy 59SV5JSÎ *».“a1bl?£ grafoléüus és cheiromanta (kézjós) io- gad naponként d.u. 2-3-ig Sír, Avram láncú [Petőfi* utca) 5 idsz. 3. Vidékre levélben Válaszol. ______ K i'lit Id! szaktudással biró filmrendező próbafilmet Készítés rendez. Strada Avramíaucu Petőfi-utca) 5. fsz 3. R-’oncerfxenyorn W%. bécsi gyártmány, kitűnő hangú eladó Csertö- rő-ucca 37.
