Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-02 / 98. szám
to Az emésztése rendes UfJJi XIII. ÉVF. 98. SZÁM. I V ■ ha a gyomornedv a tellő mennyiségű eavat tartalmazza. Ha azonban gyomorsavfeles- leg van jelen, úgy ez a táplálék erjedésének és más emésztési zavaroknak az okozója. Hogy az emésztés rendesen, tehát nem felesleges gyomorsav jelenlétében működjék, vegyen Magnesium Perhydrol-Merck-et Es a készítmény rögtön leköti a savfelesle? et és megakadályozza az erjedést, gyomor- géet és savanyu felböfögést. Komolyabb bantalmak, mint pld. gyomorfekély, hurut eseteiben ie a Magnesium Perhydrol-Merck által lényeges javulás érhető el. Minden gyógyszertárban kapható. GAZDÁK! Egyházaink biztosítóintézete, a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. az 5 százalékon aluli jégkárokat is megtéríti. Önrészesedést nem von le. Nem a piaci, hanem a biztosított egységárakat téríti és a kárt nem jelentő feleknek 10-30 százalékig terjedő dijvisszatérítést ad. Mielőtt jégbiztositását feladja, kérjen prospektust és ajánlatot a Minerva Biztositó Részvény- társaságtól. HA UTAZIK BUDAPESTRE, ne mulassza el felkeresni cégünket, ahoi az összes egéss- aégógyl cikkek, főként guramlharísnyák, cipőbe- lélek, haskötők, fősök, sérv kötött hatalmas választékban, szakszerű kiszolgálás mellett kaphatók. Ha nssn uM BiÉpestrs, úgy kérje díjmentesen árjegyzékünket a kivánt cikk megjelölésével PCI [TI i orvosi mQsser ftCLCii és kötszergyár. Alapittatott 1828. Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 17. Telei.: Aut. 880—13, «JAZ Egyszerű ulnyomissil íz ébresztőt megálljt» íuly HÁROM NAGYSÁGBAN P«h4r ulmla» VHigttf r«41ft.iiémlap K ÖLÖNLÍ CCS FRANCIA GyArtmTnV JgütoGAznjutJte flz uj szeszföPBénp \mM&fisles csapást mér a mezifizäesiol szsppata Megtiltja, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak idegen terményeket dolgozzanak fel és neun szállítja le a szeszadót A javaslat merénylet a mezőgazdák, a földművelők érdekei ellen (Bukarest, április 30. Saját tud.) A bortermelők vasárnapi kongresszusán megfujták a riadót a kormány ellen. Erős támadás indult meg különösen a pénzügyi és a íoldmivelésügyi miniszter ellen, akiket Garoflid és vezérkara azzal vádolnak, hogy „elárulták“ a bortermelők érdekeit a romániai szeszipar érdekében. A bortermelőknek ez a magatartása természetesen logikus következménye régi taktikájuknak, mely felelőtlen agitációkban nyilvánult meg minden egyes alkalommal, még akkor is. amikor előre tudták, hogy érdekeiket semmiféle veszély nem fenyegetheti. Ma is ez a helyzet. Az uj szesztörvény, mely arra lett volna hivatott, hogy a jelenlegi tarthatatlan helyzeten radi kális változásokat eszközöljön, általában olyanképen szervezve át a szeszipart, hogy az a kincstárnak állandó és biztos jövedelmi forrása legyen, a tárgyalások folyamán olyan szövegezést kapott, mely mindenre vall, csak az annyit hangoztatott „erős kéz“ politikájára nem. A hét lakat alatt őrzött uj törvényjavaslat princípiumai ugyanis már nyilvánosságra kerültek és azokat a szeszipar a legnagyobb kiábrándulással vette tudomásul. Szó sincs azokban a szesziparnak uj alapokra való lefektetéséről, csak apró javítgatások történnek és azok is olyan bátortalanul, hogy nyugodtan állíthatjuk: ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, úgy a romániai szeszipar, melynek a Garoflid-féle törvény megásta a sírját, teljesen reménytelenül nézhet a jövendő elé. Tény az, hogy a kormány felfogását ismét politikai befolyások környékezték meg és — amint a javaslat mutatja — igen nagy sikerrel. Választási meggondolásokból lemondtak arról, hogy törvény formájába öntsék azokat az elveket, melyeket a nemzetgazdasági életünket oly objektiven figyelő Rist hangoztatott szóban és Írásban. Maniu kormányának nem volt elég bátorsága végrehajtani azt az operációt, mely talpraállított volna egy virágzó iparágat, a par exellence erdélyi szeszipart, bár tudta azt, hogy ezzel felesleges adóterhektől szabadítja meg az ország lakosságát. Nem merte követni Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország példáját, ahol szintén vannak bortermelők, de ahol senkinek sem jutott eszébe ezt a kérdést nemzeti üggyé fújni fel. Az uj törvényjavaslat legnagyobb szigorral a mezőgazdasági szeszgyárakkal szemben lep fel. Azokat az engedményeket, melyeket az aromati- zálás és dilluálás körül tesz, teljesen semlegesítik drákói intézkedései, melyeknek végcélja csak a mezőgazdasági gyárak megsemmisítése lehet. Ezek a szakaszok lehetővé teszik azt, hogy hajsza indulhasson meg a mezőgazdasági szeszgyáexport és főképen a termények értékesítése körül fontos szerepük volt. A törvény egyszerűen kötelezővé teszi a mezőgazdasági szeszgyárak részére azt, hogy üzemeikben csak saját terményeiket dolgozzák fel., Megtiltja tehát mindennemű idegen termény felhasználását akkor, amikor, — amint tudjuk — az agrárreform során a mezőgazdasági gyáraknak birtokát kisajátították és. .így ami a fontosabb: _ 'rn ,a. „iW. megfosztja a földművelő parasztot attól a lehetőségtől, hogy selejtes termékein túladhasson. A törvénynek erről az érthetetlen és kiszámíthat tatlan következményekkel járó intézkedéséről Halász Ignác mezőgazdasági, szeszgyáros, a szeszipar vezető egyénisége, a következőket mondta munkatársunknak: — Az ország mezőgazdasági szeszgyárosai nagy megdöbbenéssel vették tudomásul a törvényjavaslat intézkedését, mely a mezőgazdasági szeszgyárakban megtiltja az idegen termények felhasználását. Érthetetlen ez az intézkedés önmagába véve és érthetetlen különösen Romániában, ahol a radikális agrárreform megfosztotta mezőgazdasági szeszgyárainkat birtokaitól. Ilyesmire példát, azt hiszem, sehol a világon nem találunk. Az idevonatkozó német, orosz és a többi külföldi törvények egyenesen azt rendelik el, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak csak idegen terményt dolgozzanak f el. __ Az 1880. évi XXVIII, magyar te. 5. szakaszában halvány nyomát sem találjuk annak a szigorú kikötésnek, amit most kodifikálni akar Madgearu törvénye. Ami eddig csak fakultativ jelleggel birt, azt most kötelezővé akarják tenni azzal a szankcióval, hogy az a gyár, amely ennek a feltételnek nem tesz eleget, elveszti működési jogát. Az erős kéz politikája tehát itt akar megnyilvánulni és olyan szerencsétlenül, hogy elsősorban a parasztokat sújtja. Ugyanakkor az adók leszállításáról szó sincs. __ Épen ezért a javaslatnak ezt a részét nagyon szerencsétlennek tartom és csodálkozom, hogy az a párt, amely paraszt- pártnak vallja magát, olyan megoldásokkal jön, melyek a mezőgazdaságra való káros befolyásukat éreztetni fogják előbb- utóbb. Az ország közvéleménye nem ezt várta Maniu kormányától és nem ezt várta főképen Erdély, melynek kíméletlenül megtámadott szeszipara ezer és ezer egzisztenciának adott kenyeret. — Reméljük, hogy a javaslat nem marad meg ebben a formájában. Mi mindenesetre egyelőre várakozási álláspontra helyezkedünk. legmegbízhatóbb precíz ébresztő w NJ t > V a Valutapiac 1930 április 30. Zürich BeMin Rnksrsst RifdanRst 8éG5 Prága London KoIoísüí 1 »vitás zárlat utó Zürich _ 81195 3763 1IC85 13747 654575 25077 3263 Newyork 51579 51575 4188 16S 57170 709 337562 48620 16810 London 5507’% 2507% 2036 81750 ( 2779Vs 3447% 10478 — 11850 Páris 2023.0 202350 16435 ööuhU 2243 2781 1.3244 12393 663 Milano 2703 2703 2194 882 299550 37155 17693 9278 883 Prága 1528 1525 12409 499 169375 210025 — 16406 499 Budapest 9020 9020 73-’0 2941 — 12393 59065 2780 2945 Belgrau 91275 91275 — 299 101175 1254% 59735 — — Bukarest 30650 307 2489 — 33975 421% 2007 81775 — Becs 7275 72725 £9065 2375 806250 — 478075 3450 2375 Berlin 12314 12314 — 4020 1365250 16933 803925 20363 4020 Száz Sei árfolyama: Zürichben 307 Londonban — Budapesten 3395/*
