Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-18 / 110. szám
Till. tiTF. 110. SZÁM. fO ff] u*\ BÚTORT Jó minőségben, moda?-’ kivitelben, Jutányos árban Székeid & Héti Bútorgyár Rt." nál Tár^a-Murajes vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — illiö'é - márkás xongerjk hagy váUsztenua a 9 Tortái newtBzoíia étié* rom Ssérboadó teljes berendezésével együtt. Téli és nyári kerthelyiség. Bővebbet Lengyel S. oki. mérnöknél, Torda, Főtér 25 sz. Nz nősüljön ! Ne kezdjen Vállalkozásba l Ne utazz- n üzletileg J Ne hutárczzo : ügyeiben l iámig emm ismeri sorsát. A legkiválóbb külföldi esi 1lagássok ős tudósok számításai alapjáén most jelent meg magyarul a Csillámiy 4* orÉk&st&sm, mely három évre előre bármelyik hónapiba megmondj a, hogy milyen eredményre számíthat cselekedeteiben, üzleti elhatározásaiban . 1930—$833 minden hősssigsjár^i megtalálhatja sorsát és kilátásait a Csiis&q- órák isi sem ka n. Hogy ne tehessen magának utólag szemrehányást, közölje születési »apját és mellékeljen 35 lei bélyeget, melynek ellenében a Keleti Újság könyv ősz tá- lya megküldi az Ön születési napjára vonatkozó Csillái** orákulumot három évre előre. mm ■„ .1 t.i»é^gB^«BaigwiaBggaagaisgasgigaaiMS^^ ■ A Román Drámai Szerzők Egyesülete csak az álláspontját védi meg, de a szerzői jogokat nem Magyarországon panaszkodnak, hogy egy (Hying szerzői dijat sem kapnak Romániából (Kolozsvár, május 16.) Néhány héttel ezelőtt foglalkoztunk a román drámaírók és zeneszerzők egyesületének a körlevelével és nem mulaszthattuk el megtenni azt a megjegyzésünket, hogy ennek a szerzők és a „fogyasztók“ közé álló közvetítői tevékenységének egyelőre több kára van, mint haszna. Az ország minden részéből kaptunk sérelmező leveleket, amelyekben az érdekeltek elpanaszolják, hogy fölösleges vexa- turáknak vannak kitéve. Most azután az egyesület kolozsvári titkársága utján fölvilágosító levelet adott közre, amelynek tartalmát az alábbiakban közöljük: 1. Miért van szükség közvetítőkre vagy inkább a zene vagy drámai müvek szerzője miért nem adja ö maga meg az előadási engedélyt ? Egyszerűen azért, mert az lehetetlen. A szerző nem lehet ugyanabban a percben különböző helyeken s nem állhat azok rendelkezésére, akik müve előadására az engedélyt kérik. És amint ez a tény lehetetlen a szerző országa területén, annál inkább lehetetlen más országokra vonatkozóan. 2. Miért vették és veszik igénybe a rendőrség segítségét f Mivel az törvényes. Valahányszor különleges törvény nem intézkedik egy deliktum megállapító szerveiről, akkor a büntetőtörvény alapján a rendőrség illetékes a deliktum megállapítására. 3. Miért nem adnak autorizációt minden kompozícióra? Mivel az lehetetlen lenne és a jogok alapján járó bevételeken felüli költségeket okozna. Az általunk forgalomba hozott szerződések rendszerét az összes nyugati államokban alkalmazzák s önnek alapján engedélyt adnak egy egész műsorra bizonyos havi díj ellenében, vagy pedig az esti bevételekből adott részesedésre. 4. Más dolog a zcncengcdcly, amelyet a látványosságokról szóló törvény álapján adnak és amelynek a bevételei az államkincstárba folynak és egy még közkinccsé nem lett mii előadási engedélye között, amelyet az irodalmi és művészi tulajdonról szóló törvény véd és amelynek a bevételed a szerző zsebébe mennek. 5. Az, hogy autorizációt adhassunk, a külföldi társaságok repertoárja számára is, vagy hogy megtilthassuk ennek a használatát, az teljesen a társaságok közötti konvencióknak megfelelően megbízotti minőségünkben történik. A mód tekintetében, a,hogyan a szerzők meg akarják védeni jogaikat, nekik kell hagyniok az iniciativát. 6. Ez a szó, hogy „nemzeti“, díjtalanul van odatéve, (pe gratis) minthogy a társulatok nemzetközi kapcsolataikban a szerzői jogok védelmében ugyanolyan erővel dolgoznak a külföldi társulatok tagjainak érdekeiért, mint a magukéért. Ne aggódjanak azért, hogy valamikor is valamely zenei repertórium előadásának megtiltása „nemzeti érdekből“ s nem tisztán a szerzők érdekéből fog történni, Egyébként abból, hogy általános autorizációt adunk az egész repertoárra, kizárja a müvek nemzeti szempontból való szelektálását. 7. Természetes, hogyha egy színigazgatónak a szerzőtől külön engedélye van, — noha a jogok megőrzése a szerzők egyesületét illeti, — mégis közöljük önökkel, hogy ebben az esetben az illetőnek nincs szüksége már autorizációra. Ehhez az újabb körlevélhez az a szerény észrevételünk, hogy a körlevél olyan kérdésekre ad feleletet, amelyek csak másodsorban jelentősek, úgyszólván: elméleti jellegűek. A fő kérdés az, hogy például miért panaszkodnak Magyarországon, hogy szerzői jogdijakat egyáltalában nem kapnak Romániábólt Az egyesület úgy tünteti föl magát, mintha monopóliuma volna az összes romániai területen előadandó müvek jogvédelmére. Osztjuk azt az aggodalmát, hogy a szerző „nem lehet ugyanabban a percben különböző helyeken és nem állhat azok rendelkezésére, akik müve előadására az engedélyt kérik.“ Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben valaki az egyesület kikerülésével mégis megszerzi egy szerzőnek generális engedélyét, azzal ne élhessen szabadon. Hogy egy gyakorlati példával éljünk, ha mi megszerezhetjük Shaw Bemard beleegyezését müvei lefordítására, humoros volna tehát, ha jelentkezne a romániai szerzői egyesület bizonyos kezelési költségek behajtása céljából. Ami pedig a rendőrség igénybevételét illeti, ez az észrevétel is csak annyiban állja meg a helyét, hogy utólagosan vehető igénybe a rendőrség, de semmiesetre sem lehet nyomást gyakorolni a rendőrségi közegek részére azáltal, hogy ne adjon engedélyt különböző előadások megtartására, amig az érdekelt engedélytkérő előbb a szerzői egyesülettel nem tárgyal. Különben, ha jól interpretáljuk a szerzői egyesület újabb levelét — és e levélnek megfe- lelőlcg jár el a gyakorlati életben is — úgy egyik-másik problémának maga a szerzői egyesület huzza ki a méregfogát. így például a hetedik pontban koncedálja, hogy a színigazgatók megszerezhetik a színdarabok előadási jogát más helyről is. Az ötödik pontban koncedálja, hogy a külföldi szerzők ha „meg akarják védeni jogaikat, nekik kell meghagyni, az iniciativát.“ Ami a hetedik pontban foglalt „nemzeti“ szó körüli magyarázatot illeti, semmiesetre sem kifogásoljuk, ha. drámai szerzők és zeneszerzők egyesülete neve elé biggyeszti a „nemzeti“ szót, sőt természetesnek tartjuk annál is inkább, mert ez az egyesület tudtunkkal kizárólagosan a többségi művészek tagjaiból áll. Viszont érthető az aggodalom is, amikor azokra a kisebbségi szerzőkre és drámaírókra gondolunk, akik az egyesülettől nem kapnak semmit, ellenben az egyesület följogosítva érzi magát, hogy benyúljon a kisebbségi kultúra minden megnyilvánulásába.. (*) Dózsa Endre. Kremier Miklós dr„ P. Já- nossy Béla, P. Németh Gellert és Sztojka László sze-e-'clück az Erdélyi Irodalmi Társaság vasárnapi felolvasó ülésén. Az Erdélyi Irodalmi Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor az unitárius kollégium dísztermében rendkívül nívósnak ígérkező felolvasó ülést tárt, amelyen Dózsa Endre elnöki megnyitója után a kiváló publicista, Krenner Miklós dr. tartja meg székfoglalóját a „Publicista” óimén. -'P. Jánossy Béla, akit nemrégen választott a Petőfi Társaság is tagjai közé. legújabb verseit mutatja be. Sztojka László vendég, szintén versekkel szerepe1. P. Németh Gellert ferencrendi szerzetes, aki4 nek irói munkásságát már egész Erdély területén ismerik, mint vendég tart felolvasást. A matiné iránt nagy érdeklődés nyilatkozik meg. örömmel látjuk, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság minden alkalmat megragad, hogy az erdélyi magyar kultúráért vállalt munkásságát kifejthesse. Kitünően sikerült irodalomtörténeti előadássorozata mellett a nívós és mindig irodalmi magaslaton álló felolvasó ülések egész sorozatát tartotta. (*) Mária Orszka meghalt. Becsből jelentik: Orszka Mária, a hires színésznő veronálmérgezés* bon meghalt. Orszka Mária holttestét a hatóságok boncolás céljaira lefoglalták. A boncolás után a lakásán fogják felravatalozni és édesanyjával közös sírba temetik. A rendőrség megállapította, hogy azt az orvosi vevényt, amelyre a művésznő a Veronáit kapta, egy tekintélyes orvos állította ki, aki ellen az eljárást megindították. (*) Virágh Lajos hangversenye. Virágh Lajos, a kiváló operaénekes, május 31-én este 9 órakor a katolikus gimnázium farkasuccai dísztermében hangversenyt tart. A kitűnő énekes, aki annyi bizonyságát adta már a kolozsvári közönség előtt hi- vatötiságának, operaáriákat és jeles dalszerzők da- i Iáit fogja előadni. A hangverseny iránt máris igen nagy az érdeklődés.