Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-15 / 107. szám
10 XIII. ÉVF. 107. SZÁM. Vaeileaeu énekesnő dalestje. KATTOWITZ. 17,20: Gramofon. 17.45: Mandolin-zene. 21.15: A filhar- mőnüusok hangversenye. RÓMA. 18.30: Ének- és Keruekari előadás. 22.02: Schubert—Berté Három a kislány o. operettje. Szombat, május 17. BUDAPEST. 10.15: Gramofonhangverseny. 13: Déli harangozó az egyetemi templomból. 13.05: Hangverseny. 13.25: Hírek. 17: Cholnoky Jenő dr. előadása „A Balaton élete“. 18: A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja. 19: Weygand Tibor énekszámai a rádió házikvártettjének kíséretében, 19.30: Mit üzen a rádiót 20.30: Tárogató-est. 21.15: Vígjáték előadás a Stúdióból „Mikor az asszony ideges“. 23.15: Hírek, majd Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. BRIT NEMZETI MŰSOR. 16.30: Katonazenekar. 17.45: Orgonajáték egy bri- minghami moziból. 18.45: Midas király legendája. Zenés színmű gyermekek számára. 19.45: Corelli egy hegedümüvo. 20.30: Cellier: „Dorottya“ c. operájának előadása. 22.40: Rádiőrevü. 23.45: Tánczene. BRESLAU. 20: Alpesi zene gramofonon. 21.30: Három évszázad tánczenéje. LEIPZIG. 17.30: SzimfdnikuShangverseny. 22: Vidám hétvége, utána tánczene. MILANO. 18: Gramofon. 20.15: Vacsorái zene. 21.30: Opera, ntána könnyűzene. MÜNCHEN. 17: Házitrió. 18.30: Reger Fisz-moll orgo- n«szonáta. 19.45: Zenei ritkaságok. 21: Landshuti 1475-beli fejedelmi nász, melyet Landshutbál közvetítenek. PRÁGA. 12.15: Gramofon. 20.05: Vidámest. 21.30: Neumann berlini lantművész hangversenye. 22: Hangulatos tavaszi est. BÉCS. 13: Gramofon. 18.115: Utazás Afrikába, bangjáték. 19.40: Az Aűber-fcrió Saint-Säens F-dur zongoratrióját játsza. 20: A whringi férfidaüegylet hangversenyének közvetítése. zm „Trassptaiia“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fíókintézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró . György ószentmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Mócs Kirendeltség s Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesit átutalásokat, meghitelezéseket mss, Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt. CLUJ. PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai: Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 943 millió lei. Affiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Takarékpénztár Rt. Tordán, Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászvégen- ben és Népbank Rt. Bánífyhunyadon, Szamos- ajvári Hitelbank Rt. Szatnosujváron ! Betéteket elfogad I Hinders bankügyletet legelőnyösebben végei. Engedélyezett viza hely. Áruraktára a vasút mellett. Hogyan védhetők meg a legelőállatok a villámcsapástól ? Érdekes találmány a gazdák részére (Kolozsvár, május 13. Saját tud.) Nem lehet lebecsülni nemzetgazdaságilag azt a kárt, amelyet a gazdák a villámcsapás kártétele miatt szenvednek. Nemcsak katasztrofális tüzesetek okozója lehet a villámcsapás, hanem emberek és állatok agyonsujtásával végzetes szerencsétlenségeket idézhet elő. Megtörtént már az is, hogy egyszerre 20 állatot sújtott agyon a villám. A mezőn dolgozó munkásokat pedig zivatarok alkalmával állandóan fenyegeti a villámcsapások veszedelme, — erről szomorúan beszélnek minden évben az újságok hirei és a villámstatisztikák. A villámcsapás veszedelme mezőn azért sokkal nagyobb, mint épületek között, mert a villám más kiemelkedő, jó vezető hiányában az emberi, vagy állati testen át csap a földbe. Legkisebb a villámcsapás veszedelme városon, ahol az elektromos, telefon és vízvezetéki berndezések fémszerkezetei különösebb baj nélkül elvezetik a levegő elektromos kisüléseit. Ez a meggondolás vezette az egyik west- fáliai gazdát arra a gondolatra, hogy a legelőn állatai részére villámhárító berendezést készítsen. Csaknem minden évben károsodás érte azzal, hogy a villám állatai közé becsapott és nehányat közülük elpusztított. Mióta mezei villámhárító berendezését elkészítette, állatai teljesen megvédettek a villámcsapás veszedelmétől. A berendezés olyan egyszerű, hogy minden legelőn kevés költséggel megépíthető. A mezei villámhárító berendezés tulajdonképpen sodronyból épitett karám. A sodronyokat több sorban, fa oszlopokra helyezik el, mint az általában a kifutók építésénél szokásos. Az ilyen módon elkészített karám azonban nem nyújt védelmet a villámcsapás ellen, mert a villám ugyan becsap a jó vezető sodronyhuzalokba, de azokról átugrik az állati testre is. Nagyon egyszerű eljárással azonban teljesen biztos védelmet nyújtó menedéket lehet készíteni a sodronnyal bekerített kifutóból. Az egymás fölött húzódó szálakat sodronnyal össze kell kötni és az összekötő huzal végét a földbe kell vezetni. Erre a célra hegyes- végii vaspálcával 40 centiméter mély lyukat kell szúrni a földbe és az összekötő sodronyt ebbe kell elhelyezni. Az összeköttetést 20 __30 méteres szakaszon kell megismételni. Minél sűrűbben helyezik el a földdel való összeköttetéseket, annál biztosabban véd az ilyen karám a villámcsapás veszedelme ellen. Németország egyes vidékein kipróbálták az uj védekezési eljárást és pedig igen jó eredménnyel. Célszerű volna Romániában is a mezőn dolgozó munkások részére hasonló módon sodronynyal körülvett kunyhókat épiteni, hogy a villámcsapás veszedelme ellen védve legyenek. Dr. Szász Ferenc. Ne protekciósoké legyen az erdélyi földgáz Barabás Béla dr. dicsőszenamáytoiai képviselő parlamenti beszéde a földgázzal történi kizsákmányoló visszaélésekről — Csak úgy segít az állami monopólium, ha nem egyeseknek, hanem az "pari fellendülésnek céljait szolgálja (Bukarest, május 13.) A Magyar Párt részéről Barabás Béla dr. (dicsőszentmártoni) szólalt fel a kamarában a földgázmonopólium törvényjavaslatához és amikor az eddigi visszaélések ipari hatásait ismertette, ugyanakkor elmondotta kritikáját a monopólium törvényjavaslatáról is. A földgáz energia- értéke csak úgy lesz hasznos az állam kezében is, ha átadják az ipari élet komoly céljára, de ezután sem lesz haszon belőle, ha ezt a kincset egyszerűen rablógazdálkodásra akarják felhasználni. Ezt fejtette ki, annak a leszögezésével, hogy az erdélyi földgáz nem egyeseké, hanem egyenlő jussa van ahoz mindenkinek, aki az erre vonatkozó törvényes követelményeknek megfelel. Jogbizonytalanság rontotta le a földgáz értékét A Magyar Párt nevében elégtétellel állapítjuk meg, hogy a törvényjavaslat indokolásában a pénzügyminiszter ur is elismeri a földgázzal való gazdálkodás és az egész földgáz-politika ellen a fogyasztók állandó panaszának és sérelmeinek jogosságát. Tény, hogy az eddigi rendszer folytán nemcsak hogy nem következett be a földgázvidékeken az ipari fellendülés, hanem az árak ismételt újabb és újabb emelése, a fogyasztók vegzálása, a törvények nem respektálása, az önkényeskedés s ennek következtében előállott bizonytalanság, elijesztett minden uj és komoly vállalkozót. A helyzet tényleg elviselhetetlenné vált, mert oda jutottunk, hogy például Dicsőszentmártonban éppen a földgáz is hozzájárult már meglévő Ipari vállalatoknak a tönkretételéhez. Feltúrták a temetőt is A földgáztársaságok mentalitására jellemző például: egyik dicsőszentmártoni fogyasztónál a télen lezáratták a gázt, csak azért, mert a fogyasztó bírósághoz fordult, a közte és a társaság között felmerült vitás ügyben. A társaság hirdette, hogy csak annak és addig ad gázt, akinek és ameddig akar. A földgáztársaság megkérdezés nélkül, a törvényekkel nem törődve, a marosvásárhelyi földgázvezetékkel átvágta a váinosgálfaivi református teme. tőt s midőn ezért a birőság Ítélettel, mint birtokhábo- ritót elmarasztalta, a társaság vezetői hirdetik, hogy őket a bírói Ítélet nem érinti, mert a temetőnek egy részét kisajátittatják, ez hatalmukban van s ezt a minisztériumban kijárják. A bírói Ítélet utáni kisajátítást — meg kell mondjam, — az U. E. G. társaságnak azok a vezetői forszírozzák, akiket a jelenlegi kormány helyezett a társaság élére. És lehetne hosszasan folytatni a sérelmeket és panaszokat. Menekül a tőke De érthető tény az, hogy a bizonytalanság puszta hallatára minden komoly érdeklődő, megbánva, hogy információk szerzése végett a földgáz vidékekre jött — örökre ott hagyja a földgázvidé- keket. A jelen törvényjavaslat — amint ez annak indoklásából kitűnik, ezen a lehetetlen helyzeten óhajt változtatni. Ipari felvirágzást remél, olcsó gázt óhajt juttatni az iparnak és az egyes fogyasztóknak és a földgáz nagy jelentőségének és értékének megfelelő jövedelmet biztosítani az államnak. A törvényjavaslatnak azonban olyan intézkedései és hiányai vannak, amelyek legalább is kétségessé teszik, hogy elérhető lesz-e e javaslattal a célzott és remélt eredmény. Milyen a legolcsóbb tüzelőanyag? A gáz legmagasabb ára a javaslat szerint az országban lévő legolcsóbb tüzelőanyag ára lehet, — kalória szerinti egyenértéket véve. A javaslat azonban nem mondja meg, hogy a legolcsóbb tüzelőanyag ára hol értendő, a termelési helyén-e, vagy a fogyasztónál. Az pedig, hogy például a pacurának ára Ploestiben, vagy Dicsőszentmártonban értendő-e nagy különbség. A gáz legmagasabb árát csak az ipari vállalatokra vonatkozólag állapítják meg s az egyes fogyasztók részére szolgáltatandó háztartási gáz árára nézve kifejezetten a törvényjavaslat semmiféle intézkedést nem tartalmaz. Ez a hiány, a
