Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-07 / 79. szám

£4 jDoomiiMt xm. «VF. 7*. SZÁM Az ok kézenfekvő. A közönség nem kivárt esi olyan színházra, amely csak botrányokon kerasztül beszél­tet magáról és részvétfelkeltéssel operál. Nem ki­váncsi olyan színészekre, akik még tegnap a pnlt előtt hajlongtak és ina a színigazgatói kapzsiság és saját kritikátlanságuk színésszé léptette őket elő. De nem kiváncsi olyan műsorra sem, amely a buda­pesti színházaknak a budapesti közönség Ízlésére szabott műsorát szolgaian lekepirezza. Színházai műsorát a kolozsvári '»agyar nemzeti színháznak kell irányítania s az erdélyi közönség természete­sen .az erdélyi és magyarországi szerzők válogatott alkotásain kívül, a világirodalom minden uj és jó színpadi müvét első kézből szeretné hallani. Olyan színházi vezetést szeretnénk, amely tud önálló is lenni, de kicsinyes elfogultságokon is feiülálló. As a szint ás nem motet, amely a közönséget nsm ér­dekli. Már pedig ez a helyzet nálunk. Ba véletlenül a budapesti színházak, rosszul válogatták össze a műsorukat, akkor a mi szinháeainkba* is bukás bu­kásra vár. Egyedüli reményünk a színészeknek Bu­dapestről való becsempészése, holott számtalan pél­dáját látjuk annak, mennyi akadály tornyosul a Budapest felőli azinészkaport elé. Nagy mulasztás volt, hogy tis éven át egy rendes színészi skólát nem tudtunk felállítani és olyan, a színpadi pályán meg­bukott, félmüvclt embereknek engedtük át a szinész- keprest, akik nélkülözik az önképzés legelemibb fel­tételeit is. Egyelőre ennyit mondtam el dióhéjban. Ha a vita rendjén alkalom lesz rá, bővebben ki fogom fejteni, hogyan képzelem el az erdélyi magyar szí­nészet feltámasztását részletekben is. SAKK. Rovatvezető: Dr. Bvődíj Mikiéi Helyreigazítás. Márcins 30-iki rovatunkban közölt 180. ez. fel­adványunk (Dr. Bródy) hadállása (egy részleges második fenyegetés kiküszöbölése végett) — aként 'helyesbítendő, hogy egy sötét huszár hß-re és egy sötét gyalog g3~ra helyezendő. 181. sz. feladvány. Schwartz Hermann6től (Kolozsvár)". Sötét: KcH, Yd7, Be6, Hb7. gy.: c4, «4, f3 (7 drb.). abede fgh Világos: Kd2, Be5, Ff8, Haß, Hc3. gy.: b4, Ü2, f4, g7 (9 dnb.). Matt kél lépésben). A március 2-Kr közölt 177, zz. feladvány r(El­lerman) megfejtése: 1. Bg5—f5 Helyesen fejtették meg: Begya í., Fritsch A., Sámuel I., Schwartz H.-né (ki pótlólag a 29. sz. végjáték megfejtését is beküldte) (Kolozsvár); László K. (Brassó). Megyeri L, és S., Szabó B. (Gyulafehérvár). Mózes L. (Ghelar). Müller B. (Marmara*ziget). Papp M. (Szamosajrár). Wal­ter K., Weber P. (Vajda-hun yad) t— egyenként 17 ponttal. — Ciupe R., Vászy Gy. (Dés). Rosmann A. (Brassó) 15 pont. Incze Gy. (Kolozsvár) 14 pont. Turócy L. (Kolozsvár) 12 post. Kovát? L. Buda­pest), Spáezay L. (MÍrmarosteiget) 11 pont. Ba­logh K. (Kolozsvár) 4 pont. P. M. (jSzamosujvár). Köszonim feladványom­ra vonatkozó uú^jegysjését, folytán e rovat elején már közlöm is a helyreigazítást, illetve javi- táfet. Remél«m, igy sikerült a *ásod:k fenyegetést elhárítani; ennek folytán a 1. Ff8 védelemnél is csak az általam intandált lápéi Megy. A sáskn^es^ectcüem Irta: Vidovích Em3 A tekintetes Akkorsincs uraság házatájára se szakadhatott jobban a veszedelem, mikor leg­nagyobb munkaidőben egymásután szólongat- ták el a cselédeit. Csakhogy nálunk nem a Bach-huszárok voltak az idézgetők, invitálok, hanem a klinika. Legelsőnek a főintézőnk esett kóiikába, pesti kórházba szállították. Utána az ellenőr vadászat közben megcsúszott, estében vigyázatlanul forgatta a puskát, ellőtte az ujját. Őt is elvitték. A számvevő pedig gyerekbetegségbe esett, szerelmes lett. Nem lehetett semmire hasz­nálni. Tengtünk-lengtünk hát gazda nélkül. Az inspektor két óra járásra lakott egy másik bir­tokon, eljött ugyan minden délután körülnézni, veszekedni, két gyakornokot is rendelt hozzánk kisegítőnek. Két igyekvő, pontos gyf rucet. A hiba csak ott volt, hogy a lefekvésben pontosab­bak voltak, mint a felkelésben. — No. hát nem tehessünk róla, — igazította el a tényállást Sulyok, a bivalyos — ha egyszer még surbankó mind a kettő. Aratáskor azután ránkszakadt a sáskave­szedelem. Teméntelen sok volt. Lóhalálában hozattunk tudós doktorokat Pestről, él is jöt­tek, lobogó szakáilal kergették, zöld hálóval fog- dosták, tűhegyre szúrták, spirituszba rakták a sáskát. A végén azzal a vigasztalással mentek el. legyünk nyugodtak, nem marokkói a sáska, csak olasz. — No, hála Istennek, meg vagyunk szeren­cséltetve, — sóhajtott Sulyok, a bivalyos — nem marakodni való a sáska. Mert hát életbevágó, hogy a vetést, az ara­tást nem a marokkói sáska fogja elpusztítani, hanem az olasz. Védekeztünk ellene, ahogy tudtunk, kát­ránnyal, nyirfagereblyével, de kevés volt az eredmény. Napszállta után vastag, barna füstfelleg csap fel hirtelen a Bolhás felől. (Disznóakcl ál­lott ott valaha, onnan a neve). No, fene meg­ette, tűz van, ott vannak az árpaasztagok, nem volt elég a sáska, a veszedelem mindig kilen­cedmagával jár. Felveretek minden heverő igát, szalajtok a lajtokért, cséplőgépeknél van vala­mennyi és a határ három sarkában csépelünk, sebten kihuzatom a színből a fecskendőt, megy minden gyorsan, rendjében, meg kell adni he­lyén az emberek esze, szive, érzik a közös ellen­séget. A fogatok odajárnak hordani, a takarmá- nyosbivalyokat kapom elő leghamarább, szer- számoztatom a fecskendő elé. Veszedelmet szi­matol a két fekete jószág, nagyot bődüíve in­dulnak útnak. Tud ám a bivaly szaladni, ha nagyon űzik. Magasra nyújtják oszlopnyi nya­kúkat és hajt orrontva, aggályosán rántják a fecskendőt. Rendelkezem még, hogy minden épkézláb ember a laj tokba hordja a vizet mikor már zö­rög vissza a fecskendő, — Vaklárma volt. nincs semmi baj, — ki­áltja a bivalyos. — Hát? — A csősz gyújtotta fel a sáskát. Nem értem. Jön lélek szakadva az inspek­tor, mögötté settenkednek a gyakornokok, nincs idő a bivalyos faggatására. Ä szérüskert felől pedig előkullog a tettes, Barta Ferenc, a csősz, setéten lopakodva. Az inspektor szavára előadja nyögve, hogy a Bolhás melletti laposban nagycsomóoaii hem­zsegett a sáska. Szárazra sült alattuk az avar. még gyújtotta a pemetet, hogy elpusztuljanak. A szeptemberi háromnapos eső napsütés ah­hoz a szitokáradathoz, szóberettyólioz képest, ami öreg fejére zúdult. A vén szamár még igen szalonképes kifejezés volt a többi között. / Hogy végetér a nagypénteki mosdatás, el- menőben a csőszhöz szegődöm, hadd magyaráz­za el bővebben viselt dolgát. Ilyenkor, ha ki- j csit érleli magában a történteket, mindig akad - Ferencnek akkurátus kádenciája, mely ha nem is mindig helyénvaló, de annál jobbizü. Faggatom, hogy is történt? — A fácánosból igyekszek hazafelé, a la­poson sáska sáska hátán rizseg, mint kása a zsákban. Sok ott a pöszme, ahogy acatolás köz­ben az árpa közül kiszakitották, a tábla szélén összegyűjtötték, farkasfü, bojtorján, kódusfe- kete, egyéb burján. Jó száraz, nagy halom, gon­dolok egyet, nosza én meggyujtom. Fellobbant a gyepü... ugyan nagy dolog? Érdemes érette?... Elharapja a szót, mosolyint egyet a baju­sza alatt, mikor folytatja: — Hátha még azt is tudnák, hogy a sáska meg mind elrepült, ahogy meggyujtottam. Ballagunk csendesen, amíg öreg Ferenc új­rakezdi: — De nagy a hü-ha... A béresgyerek, An­dris is, úgy fogalmazta, hogy nem akarják hozzáadni a tehenesgázda Juliját. Szürkület­kor, meg napeste aztán olyan kongatást vitt végbe ustorával a Juli ablaka alatt, hogy min­denkit a nyavalya vert, mikor a két ökrének ki­abálta: Cselő Tambur, hajsz Báró! Azt hitték, meg se futhassák már emberhalál nélkül. Hogy nyugodhassanak, a tehenesgazda megmagya­rázta a gyereknek, hogy csak módi az egész, kelletés. szószaporitás. Hü-ha, oszt lesz belőle nesze semmi, fogd meg jól. Sok hűhó semmiért. így se magyarázták meg még nekem a shakespearei gondolatot. Olyik ember igen csak igy van a magafelidézte, de másokat sújtó veszedelemmel. Neki csak "hü-ha. Ha Ferenc, az öreg csősz könyvbuvárko- dással töltötte volna el hűséges és dolgos ötven­hat esztendejét, bizonyosan az akasztófáravaló, gézengúz, kóbor Villont idézné, aki nagybőjti napon éppen sonkásrántottát evett, mikor a menykő egyenesen az asztala közepébe csa­pott: — Mennyi hűhó ezért a rongyos rántotté­ért! Amit ha nagyon is fűzni, fonni akarna az ember, eljutna egészen odáig, hogy hát mennyi hűhó ezért a rongyos és hiábavaló életért... 1 Szlp fényt, Hellemss I I ‘ lakást isisei ■ ELECTRICA­I Calea Victoriei 1. g| i yásárolt csillárok, ámpolnák és gömbökkel pj Dr. RÉVÉSZ MARGIT gprmetaaatój« BtísSap©sí, I. Zugiig«*, tlemeía-ut IS. Telelőn ©4©—©®, 641-33. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyer­mekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén kész­séggel küldünk tájékoztató prospektust. Fizetés­képtelenségeket gyorsan egyeztet § HIRSCH oivia EBra?,©« Str. PcrtH (Xspu^uica) 31. Megbízhatóságáról 33 év óta előnyösen ismert. Iparigazolványos kereskedelmi ügynök. wxwmsms^^mssm. ® i U| férfi- és fiu-niba üzlet Sí Kész ruhák, valamint saját szabóságom által, saját szöveteimből készült férfi- é% Eira-rrahákat, trenehoot és katsátokaí legújabb divat szerint készítve, legelőnyösebben szerezheti be ^ mmmi lajoi Szabott árak ! Cal. Reg. Férd. (Wesselényi u.) 2-A. taâi CLUJ Szolid kiszolgálás! S3? 01 férfi« és fm-ruha ' üzlet!!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom