Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-06 / 78. szám
XTll. ÍVJ. 78. SZÁM. 9 güT-imr.-i MBii»gEiaa& H»tl5.©iic|ea*es mofoipja m»*aft vexel az olcsó auiók terén* A Cl. e vr ó let IcifimiXc sasép ▼onalaival is. r& prttttí m agam** t»bb, hogy a ChonUfá mtgtnurhMn.* A kiknek üzleti útjaik elvégzésére, munkaidejük megfiosz- szahbitására megbízható kocsira van szükségük — a Chevroletét răşzesitik előnyben minden más kocsi felett, mert tudják. Hogy az a leggazdaságosabb autó. A Chevrolet nemcsak csekély benzin- és olajfogyasztása miatt gazdaságos, hanem azért is, mert a hathengeres Chevrolet motor — kevesebb javitás mellett — több kilométert tesz meg, mint bármely más hasonló árú autóCsak egy hathengeres motor adhatja azt az éréit, amely meredek hegyoldalak megmászásához és megtelő gyorsításhoz szükséges, anélkül, hogy minduntalan kapcsolni kellene, ami tönkreteszi a kapcsolómüvet és a differenciált, Amellett egy hathengeres motor kiküszöböli a motor rezgéseit, ami a négyhengeres motor rövid élettartamát okozza. Menjen a Chevrolet-bizpmányoshoz és kérjen próbaift&t — kérdezze a taxichauffeűrt, aki Chevroletét vezet, hogyaíí van a kocsival megelégedve — vezesse a kocsit maga él meg fog győződni, hogy a Chevrolet a leggazdaságosabb' autó. 4S®Ísr CHEVROLET SIX A GENERAL MOTORS GYÂRTMÂNYA Ez a váz a családi háromszög szokványos képletét engedi sejtetni, de a darab nem az, távolról sem az, Erotikus kapcsolatok teljesen feleslegessé válnak akkor, amikor ennek az elrontsak látszó, de valójában mélyen emberi problé- minak kell kikészíteni az anatómiáját. A férfi és a n5 örök küzdelme kerül itt a rivalda elé, olyan reflektor fényben, amely a szokatlant hangsúlyozza ki, az életnek megszokott oldalát pedig szándékosan a homályban hagyja. Bármennyire is a legnagyobb tisztelettel adózunk Bárd Oszkár irói célkitűzéseivel szemben és honoráljuk azt a kísérletet, amely lélek elemzéssel dolgozik ott, ahol mások csiklandozó ötleteket gyorsforralnak fel hatásvadászás céljából, mégis meg kell állapitanunk, hogy e dara > nem százszázalékos színpadi munka. Lehet, hogy ezúttal is a színház kétségbeejtő akkuszti kai hiányosságában kell keresnünk a hibát. Ha a kamaraszínházak játékstílusához szokott színészek, egy intim nézőtér előtt mondották volna el a szerző mondanivalóit, könnyebben ment volna minden színpadi szerző legfőbb ambíciója: a vér-átültetés. A figurákkal, bár a dramaturg alakja kissé elmosódik, nincs baj. De a feszültség 'hiányzik, amelynek vibrálnia kell minden felvonásban, amelynek húrjain lépésről-lépésre valamelyes irányban halad a darab—-ésezt sajnálatosan nélkülözzük, ügy érezzük, hogy külső effektusok dolgában valamivel többnek kellett volna történnie. A dráma előttünk érzékelhető cselekménye nem eléggé bo, ha lehetne e szóval élnünk: a szerző nem merítette ki eléggé a tényálládékokat és mégis — Ítélkezett. Olvasva e darab természetesem más hatást váltott ki belőlünk. De az olvasmány meggyőző érvei más természetűek, mint a színpadé. Olvasva bizonyos szavak, amelyek színpadról triviálisan hangzanak, megenyhülnek. Olvasva egész más a második felvonás instrukciója, hogy a nyári mulató felszolgáló lányai kacagnák a drámairó«, mint ahogy'például tegnap kacagtak az ifjú hölgyek. Olvasva másként hat a művésznő a harmadik felvonásban, Wedekind, korbácsával n kezében, mint ahogyan reánk hatott. Xem. nem a szereplőkön múlott, hogy bizonyos külső hatásoknak zavaró, mellék ize is támadt. Talán tullclkiisineretescn vettük szcra.ügyv« e darab egyik-másik fogyatékosságát, de Bárd -Oszkár tekintse ezt inkább bóknak. Tekintse annak a megnyilatkozásnak, hogy az ö drámairól munkásságát • komolyan vesszük és ennek éppen azzal ádjük a tanujclét, hogy nem elégszünk meg nehány szokásos dicsérő frázissal, amelyek valahogy a színháznak „Schonzeit“ korszakából datálódnak. Az előadás pm-iz volt. Poór Lili nem én pen hálás szerepében intelligensül, színes jálszókész- séggcl oldotta meg feladatát. Forrjaex Sándor a legtökéletesebben élte be magát szerepébe és azt. hiszem, a szerző sem kívánhatott jobb interpre- tálót, magának.' Mészáros Béla nagy 'igyekezettél játszott, de c szerepnek a lelkivilága szemmcl- iáthatólag távol esik énjétől. Tóth Elek mint mindig, hús és vérfigurát nyújtott.. A darabot fájdalom, nem igen nagyszámú közönség, kellő figyelemmel hallgatta végig. A szerzőt minden felvonás végén .lelkesen kitapsolták.a rivaldák elé. (I.) (*) A „Cáencr-parfiiuigyár elveszítette pőrét Molnár Ferenccel szemben. Budapestről jelentik:. Amiül emlékezetes a párizsi Clieucl-parfíimgyár port indított Molnár Bérenc-, a világhírű magyar iró ellen szón a eiteen, hogy az Egy, kettő, három cimü darabjában azt mondatja az, egyik szereplővel, hogy f (Jiiencrparfüniöt vásároljon, hanem valamilyen más márkát, mivel *• Chcucl-gyártmányok nem megy iiíklőek, A törvényszék pénteken tárgyalta az ügyet- s elutasította * francia gyár keresetét azzal bniokolássa!, hogy az idézett mondatban nincsen ok » *a, hogy a kártérítés megítélhető lenne. A .várnak azonfelül, hogy pőrét -elvesztette, meg keil fizetnie az .pzéxucgyszáz pengőt kitevő perköltséget is. V (r) Magyar Eszti ritmikus táncestélye. Ma este é,dikes művészi esemény zajlik le a rom. kát. gimnázium dísztermében. Magyar Eszti tanítványaival be fogja mutatni a ritmikus táncait, amelyek túlnőnek koncepciójukban a szokványos ■táncprodukeió- kön>-eg-ész -jéfcnctekben juttatják kifejezésre azokat a törekvéseket, amelyek a táncot a kollektív ember- ábrázoló művészet- szolgálatába állítják. Az estély műsora igen gazdag és sokoldalú. Nagy érdeklődés mutatkozik a Zöld szamár című expresszionista iáucjéienet iránt, amely a maga érdekes szimbólum keresésével- bizonyéra sok emberből fog mély impressziót kiváltani. (*) Megjelent az Erdélyi Helikon áprilisi száma. Az Erdélyi Helikon áprilisi száma Kisbán Mikié- és Kun ez Aladár szerkesztésében elhagyta a sajtót. Az Erdélyi Helikon áprilisi számának különösen gazdag a szépirodalmi része, amennyiben négy novellát közöl, még pedig Tamási Árontól, Szántó Györgytől, Hunyadi Sándortól és Karácsony Benőtől. Költemények közül kiemelkedik Áprily Lajosnak gyönyörű verse: „Az aranymosó balladája-' és az „Elégia” cimü műfordítása. Mióta Áprily Erdélyből eltávozott, erdélyi lapban ezek az első megjelent versei. A cikkek közül kiemelkedik Spectator é: kisebbségi irodalmi bírálatról, Reményi Józsefé: az amerikai pesszimizmusról, Kosztolányi Dezsőé: Goethéről és Lakatos Imréé a francia nacionalizmusról. Az áprilisi számnak külön szenzációja Bánffv Miklós visszaemlékezése Károlyi Mi- hályról. Ezeken a főbb cikkeken kívül gazdag rovatok és Dcmián Tassynak két erdélyi iró portréja egészíti ki az Erdélyi Helikonnak szokottnál is terjedelmesebb áprilisi számát. Az Erdélyi Helikon előfizetési módjairól felvilágosítást nyújt az Erdélyi Helikon kiadóhivatal (Cluj-Kolozsvár, Str. Bratianu 22.) (*) Az Izraelita Nőegylet teadélutánja. Az Izraelita Xó'cgyle-t hatodikén, vasárnap délután 5—tői 9-ig a Newyoik nagytermében teadélutánt rendez, amelynek keretében Sámuel Hermin hegedű és Ütő Márna zongoradarabokat fognak előadni. * A vegetárius egyesület április 6-án, vtsárnap délután 4 órakor az iparkamara dísztermében, II. emelet, Calea Victoriei, volt Kossuth Lajos ucea 51. szám tartja-a 3-ik, rendes, vegetárius irányú előadással és felolvasással egybekötött havi taggyűlését. Minden érdeklődőt szívesen ját a vezetőség. Pontos megjelenés kéretik, nehogy a későbben jövők az előadást zavarják. Belépti díj nincs. * Megjelent a Róka legújabb száma, a szokott dús tartalommal. Aktuális tréfák, rajzok, viccek. A legolcsóbb vicclap. Ára hat lej. ( ) A Századunk társadalomtudományi szemlének áprilisi száma most jelent meg gazdag tartalommal. Az uj szám vezető helyen hozza Vámbéry Társadalmi csökevények cimü tanulmányát, amelyet a cikkek és szemlék gazdag sora követ. Ezek közül ki kell emelnünk Zoványi tanulmányán kívül Hort Dezső tanulmányát a tudás szociológiájáról; Kilián Béla szemléjét a nemzetközi mnnkásvádalem tíz évéről; Kecskeméti György kritikáját a flotta- konferenciáról; Kemény Gábor reflexióit a Szabó Dezső-kérdéshez stb. Érdekessége a számnak az Újabb adalékok az ifjú bolsevizáló lélek természetrajzához eimü vitacikk, amelyben a Századnak egy régebbi számában megjelent hasonló eimü cikke körül támadt vitára érkezett reflexió. Az érdekes számot bő könyvismertetési rovat teszi teljessé.
