Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-05 / 77. szám

S miníszManflcs elhatározta, hop a régért« elé terjeszti Cihoshy ügyét (Bukarest, április 3.) A minisztertanács este 10 óráig tartott s utána a kővetkező hivata­los kommünikét adták ki: ; — A minisztertanács újból megvizsgálta a Cihosky lemondása folytán előállott helyzetet és elhatározta, hogy az ügyet holnap délelőtt a régenstanács elé terjeszti. Minden jel arra vall, hogy a kormány nem fogadja el a hadügyminiszter lemondását, mert ez azt jelentené, hogy teljesen azonosítja magát Sterével, pedig ez esetben egyetlen tábor. nők sem vállalná a hadügyminiszter séget. A minisztertanácsról távozó miniszterek optimisztikus nyilatkozatokat tettek. Madgearu kijelentette, hogy kormányválságról szó sem lehet. A szenátusban is nagy volt az izgalom Ur Aievra kifogásolta, hogy a hadügyminiszter fiatal tábornok Ilii. tiVT. 77. SZÁM. (Tudósításunk eleje az 1-ső oldalon.) Mihal ache földmiveléstigyi miniszter válaszol. A kormány tisztában van az állatexport nagy fon­tosságával. Az előző kormányok ebben az irányban nem tettek semmit, általában elhanyagolták a kül­földi kereskedelmi piacokkal való kapcsolatok fönn­tartását. Most indultak meg a kereskedelmi tár­gyalások a piacok visszaszerzésére és remélhető, hogy ezek a tárgyalások sikerrel fognak végződni. A kormány közelebbről föl fogja állítani az export­őrök szindikátusát, amely állami felügyelet alatt fog működni A rendszertelen export ngyanis sok kelle­metlenséggel jár és az árak c- .kkenését vonja ma­ga után. Ab élő állatexporttal külön fog foglalkoz­ni a földmivelésügyi minisztérium és ha ez Nyugat felé nem lesz lehetséges, úgy Kelet felé keresi meg a piacokat, esetleg tengeri szállítás utján. Napirenden Lotar Radaceanu szocialista foly­tatja egy, a Milozi-ügyben megkezdett régebbi in­terpellációját. Nincs megelégedve az alkalmazott büntetésekkel és kéri a kormány válaszát. Az in­terpellációra Angelesou belügyi államtitkár « jövő csütörtökön fog válaszolni. A lapkommentárok vissza tükrözik a feszült poli­tikai helyzetet A kormány és a liberális párt közötti harc­nak az utóbbi hetekben való különös kiélesedé­sét magyarázza legutóbbi számában Jorga lapja, a Neamul Românesc. A lap szerint Bratianu ,Vin- tilának a liberális klubban tartott enyhe hangú beszéde után Maniu miniszterelnök egy harma­dik személy utján azt az ajánlatot tette a liberá­lisoknak, hogy Bratianu Vintila határozottan je­lentse ki, hogy a liberális párt folytatni fogja a jelenlegi kormány munkáját, tiszteletben fogja tartani a megszavazott törvényeket, ezzel szem­ben viszont a kormány úgy fogja intézni a dol­gokat, hogy harc nélkül, meghatározott időpont­ban átadja a hatalmat a liberálisoknak. Ezt az ajánlatot Bratianu visszautasította, amire úgy az ő pártja, mint a kormánypárt megindították a jelenlegi nagy harcot. Maniu most minden eszközzel meg akarja akadályozni, hogy a jelen­legi kormány után a liberálisok kerüljenek ura­lomra s egy olyan kabinetet fog támogatni, amely a jelenlegi parlamentre támaszkodik, egyebekben pedig semleges legyen. A Ourentulban irt cikkében Pamfil Seicaru is csak egy semleges kormányt tart lehetségesnek a jelenlegi kabinet után. Szerinte egy Titulescu- kormány az, amely a legalkalmasabb lenne a jelenlegi parlamenttel való együttmunkál kodás­ban az ellentétek elisimtására. A Viitorul okvetetlenkedései A Viitorul a liberálisok lapja tovább foly­tatja támadásait a kormány ellen s egyik cikké­ben Maniu Gyulát és Madgearut arra szélit ja fel, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, hogy valódi-e, vagy nem, annak az egyezségnek a szövege, amelyet a Viitorul közölt és amely a nemzeti parasztpárt és — ahogyan a Viitorul Írja — a kommunisták között jött volna létre, amelynek alapján a polgárok és munkások de­mokratikus blokkját akarják országszerte meg­szervezni s a program egyik lényeges pontja az általános katonai amnesztia s a legelőrehaladot- tabb államok rendszere szerinti társadalmi tör­vényhozás lenne. Egy másik cikkében a lap azt az informá­cióját közli, hogy a kormány a Dreger német cégnek területet adott egy gázmaszk-gyár felál­lítására, noha ennek a cégnek hasonló gyára van Szovjetoroszországban is. A telefonkoncesszió A Dreptatea, á »ormányzó-párt hivatalos lapja válaszol Tancred Constantinescunak, a Viitorulban megjelent cikkére, amelyben heves hangon kelt ki a telefon és táviró koncesszioná- lása ellen s azt hangoztatta, hogy egy ilyen kon­cessziót egy liberálispárti kormány nem fog a maga részéről elismerni. A Dreptatea megálla­pítja, hogy a liberális tiltakozás mögött az a saj­nálkozás van, hogy nagyon sok olyan vállalkozás­tól, amely az állam pénzen élősködött, a jelen­legi kormány alatt elvonódott a meg nem érde­melt állami támogatás. A kormány anélkül, hogy törődne ezekkel a liberális okoskodásokkal és hazafiaskodással, amely mögött az üzlet érzik, meg fogja tenni mindazt, amit az ország érde­kében jónak lát s megadja az ország intézmé- nfsáaek a fejlődés lehetőségét. Csütörtök délután, a szokott időnél egy órával később kezdték meg a szenátus ülését, mivel a dél* utánba messze benyúló minisztertanács miatt a kor­mány tagjai késtek. Végül megjelent Voicu Nitescu és Mironescu, amire Bratu elnök megnyitotta az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása köz­ben lépett a terembe Cihoski hadügyminiszter, aki­nek lemondásáról hasábos értesüléseket közöltek a délutáni lapok s akit a szenátorok nagy tapssal fo­gadtak. Cihoski fejbóliutástal köszönte meg az ün­neplést s azután betótcraet'kczett jegyzeteibe. Nem­sokára megjelent Maniu miniszterelnök is, akit ugyancsak viharos taps fogadott, hiszen a délután folyamán olyan hirck is forogtak a folyosón, hogy a Stere-iigy miatt nemcsak a hadügyminiszter, ha­nem az egész kormány visszavonulásáról is s?ó lehet, A jegyzőkönyv felolvasása után azonnal a napi­rend tárgyalására tér át a szenátus. Garabeb Asian előadó ismertette a hadsereg újjászervezéséről szóló törvényt, amelyhez elsőnek Mircoa szenátor, nagy­iparos szólott hozzá s az ország iparának a hadsereg­gel való kapcsolatáról beszélt. Az ország, különösen az uj területek iparának fejlettsége következtében, abban a helyzetben van, hogy a hadsereg milfden szükségletét el tudja látni. Ezzel szemben az a hely­iét, hogy például a Resica a mult évben egyetlen megrendelést sem kapott a hadseregtől. Más ipar­ágak, a bőr- és posztóipar is nagy erőfeszit éseket tesznek, hogy a hadsereg rendelkezésére állhassanuk, erőfeszítéseik azonban nem találnak elegendő mél­tánylásra. Állami intézményeket akarnak létesíteni a hadsereg ellátására, noha ezt a munkát a magán* vállalkozások is jól el tudják végezni. A gyárakat elő kell 'készíteni arra, hogy a békeállapotból át tud­janak térni háborús feladataik elvégzésére, hogy termelésüket szükség esetén intenzivebbé tudják tenni és a hadiszüteéglctnek megfelelő cikkeket tud­janak előállítani. Ehhez nye rsanyag-felhalmaz ás, különleges gépekkel való ellátás és a személyzet spe­ciális irányba való kiképzése kell. Meglehetősen kellemetlen az, hogy különösen szakmunkák elvég­zésénél sok idegen állampolgár van alkalmazásban az üzemeknél. Ezeknek * feladatoknak megoldását fontosabbnak látja, mint a javaslatban szereplő öez- szes többi kérdéseket. Többen közbekiáltják, hogy ezt az ügyet külön törvényjavaslat van hivatva szabályozni és a közbe­kiáltásokra a hadügyminiszter helyeslőén bólint. Aievra Maninv&l polemizál Ezután Aievra tábornok kétórás mogasnivóju, nagy figyelemmel hallgatott beszédben, analizálja a törvény javaslatot. Statisztikát közöl arról, hogy az egyes államokban a hadsereg költségvetése hány százaléka az ország költségvetésének és «rámutat arra, hogy ez senolácm olyan alacsony, mint Romá­niában. Idézi Bismark mondását, amely szerint egy olyan ország, amelyet három oldalról érhet táma­dás, erős hadsereggel kell rendelkezzék. A hadsereg ereje nemcsak a politikai szabadság záloga, hanem megadja a nemzetnek a szükséges diplomáciai súlyt is. Bírálja a kiképzési módszereket. K.evé'nek tartja azt a lövedéket, amely az egyes katonáknak a cél- lövésben való kiképzésnél rendelkezésre áll A had­gyakorlatok sehol sem olyan rövid időtartamúak, mint nálunk. A katonai iskolák sok kívánnivalót hagynak maguk után, Aievra tábornok ezután idézi Maniu miniszterelnöknek a felirati vita során Jorga beszédére tett közbeszélását, hogy a román hadsereg nem támadásra, hanem védelemre van felszerelve. A miniszterelnöknek ez a kijelentése — mondja — rossz impressziót keltett nemcsak a külföld illetékei köreiben, hanem a belföld katonai köreiben is. Véle­ménye szerint a miniszterelnök art akarta ezrei mondani, hogy Románia nem szándékszik hódító hadjáratot folytatni, de semmi esetre sem jelenti azt, hogy háború esetén a hadsereg ne ragadná meg az offenzívat. Beszéde további részében azzal fog­lalkozik, hogy igen nagy a hadseregben a táborno­kok száma. Előáll néha az a fonák helyzet, hogy a hadügyminiszter esetleg csak ezredes, vagy csak fia­tal tábornok. A történelemből bo* fel példákat arra, hogy milyen kellemetlen szituációkat eredmé­nyezhet. * Német katonai tanácsadók Irányítják a telkelő kínai hadseregei (LONDON, április 3.) Pekingi jelentés szerint Ten-Szi-Szan tábornok Sánszi tartomány kormányzója bejelentette az idegen követségeknek, hogy a fővezérletet átvette és megindítja a büntető hadjáratot Csan-Kai-Sek és a nankingi kormány ellen. A felkelő csapatok vezére han­goztatja, hogy garantálja az idegen követségek személyzetének élet és vagyonbiztonságát, de fel­hívja a követeket és a konzulokat a teljes semlegesség megőrzésére és Csan-Kai-Sek kormányá­nak anyagi és erkölcsi támogatásától való tartózkodásra. A British United Press tudósítója jelenti, hogy a nankingi kormány csapatai Jen-Ho környé­kén állásokba vonultak s be akarják várni a felkelők támadását. A felkelőkkel szemben álló kor- mánycsapatokat hir szerint német katonai tanácsadók vezetik és irányítják. Bizonytalan Időre megint elnapolták a leszerelési konferenciát (London, április 3.) Az angol sajtó értesülése szerint Briand szerdán késő éjjel kapta meg Tar- dieu utasításait, amelyekben a miniszterelnök bizo­nyos módosításokat ajánlott. Briand bizakodó han­gulatban nyilatkozott a sajtónak és kifejezte azt a reményét, hogy az angol álláspont meg fog változ­ni. A Daily Telegraph diplomáciai levélezője azt ír­ja, hogy a francia kormány meglepő taktikát szán­dékszik követni. Amennyiben ugyanis Anglia ma­gáévá tenné a francia biztonsági formulát, a fran­cia delegáció kifejezésre fogja juttatni azt, hogy a formula az Összes felek biztonságát köve- ' teli és valamennyi résztvevő állam haditengerészetének leszállítására vonatkozik, hiszen ellenkező esetben ürügyet szolgáltatna Olaszországnak a paritás elve elismerésének követelésére. A tengeri leszerelési konferencia üléseit egyébként csütörtökön bizonytalan időre el­napolták. Tokióból érkező jelentések szerint: Cato ten­gernagy, vezérkari főnök a japán császárnak emlék­iratot nyújtott át, amelyben a leghevesebben ellen­zi a kormány politikáját. Az emlékirat kifejti, hogy az amerikai ajánlat elfogadása megfosztaná Japánt önvédelmi eszközeitől

Next

/
Oldalképek
Tartalom