Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-30 / 96. szám

XIII. ÉVF. 96. SZÁM. Három hónap Oroszországban A bürokrácia. fuHengése példátlan nehézségeket okoz az orosz gazdasági éleiben — A megfélemlített üzemi igazgatók, akik semmihez sem mernek kezdeni — Ahol a technika a legtöbb fsíenség — A Keleti Újság eredeti cikksorozatának harmadik költeménye — Talán túl hosszadalmas volna elmondani az orosz ipari termelési rend mikéntjét, de a proce­dúra megértéséhez szükséges a következő: Az össz- ipari termelést, mint legfelsőbb fórum, az országos gazdasági tanács irányitja. Az egyes ipari termelési ágak trösztökbe tömörülnek és a legfelsőbb gazda­sági tanács egyes szekcióinak a vezetése alatt ter­melnek. Itt van pl. a kémiai ipar. Azért említem fel épen ezt az iparágat, mert a kémiai szakmában nyertem elhelyezést. A kémiai gyárak trösztje meg­oszlik északorosz és délorosz trösztökre. E trösztök a kémiai szindikátus ellenőrzése alatt állának. E szindikátusnak Moszkvában van a székhelye. Ez az úgynevezett „Glavchin”, amely alosztálya a legfel­sőbb gazdasági tanácsnak. A glavchin mellett v.an az „Orghim”, a kémiai ipar indnstrizálása céljából és a „Chimstroj” a kémiai gyárak .építése céljá­ból. Felállítottak még egy trösztöt, kemikáliák be­vásárlására és importjára, egy másik trösztöt el­adására, egy harmadikat exportjára. Mindezek az organizációk nem dolgoznak együtt, de párhuzamo­san, külön kereskedelmi alapra helyezve, mindegyik maga mutatja ki a mérlegét és ezáltal a külön ügy­vezetés által csak drágítják a termelést. Minden or­ganizációnak élén egy beirt kommunista áll, aki mint az állam az államban létező „kommunista pártszervezet” gyakran beavatkozik a trösztök te­vékenységébe. Hasonló szervezetei vannak a bánya iparnak, az élelmiszer iparnak, a mezőgazdaságnak, az épitő iparnak, a kereskedelmnek. Minden pillanatban ol­vasni uj tröszt fő és alosztály alkitásáról és min­iden ilyen alakitás rengeteg tisztviselőt igényel. Rengeteg Irka-IIs-ka Meggyőződésünk szerint — mondotta Pick mér­nök — az orosz termelésnek fő megbénitója a bürok­rácia. Sehol a világon nem fektetnek olyan nagy ■ßulyt a bürokrácia irka-firkájára, mint Oroszor­szágban. Sehol sem dühöng úgy a szolgálati útnak a beartása, mint ott. A kémiai iparban pl. akár mi­ről legyen szó, az egyik tröszt azonnal begombolko­zik, ha nem competenciáját érdeklő ügyet kell meg­oldani. így van ez a hivatalnokokkal is, senki sem mer beleavatkozni a másik dolgába, noha ez egy­azon üzemben gyakran elkerülhetetlen. Minden tiszt­viselő, ha elvégzi munkáját, egy könyvbe beírja je­lentését. A jelentést továbbítják a különböző köz­beeső fórumokhoz. Ha valamire szükség van, beszer­zésre, vagy vásárlásra, azonnal a fölöttes hatóság­hoz kell Írni. Ezzel is telik az idő. Végzetes hátrá­nya a termelésnek a politikai megbizottaknak a be­avatkozása.-s- Tudtunkkal Stalin legújabb rendelkezése óta megszűnt ez a politikai el'lenőrködés. Minden üzem­ben egyedül a szakképzett gyárigazgató az ur. — Nagy tévedés — hangzik a válasz, — A po­litikai ellenőrzést nem szüntették meg, csupán arról van szó, hogy a politikai direktorokat szakszerűb­ben fogják kiképezni. Ezek a „politikai” vezető em­berek nyugtalanítják a termelés folytonosságát. Pél­dául, ha én megtárgyalok bizonyos ügyet a szakem­ber üzemigazgatóval, öt perc alatt meg tudom értet­ni magamat, ellenben a politikai direktorral leg­alább is egy óráig kell eszmecserét folytassak. Ettől függetlenül, mindennap vaunak megbeszélések, ame­lyen az összes intéző emberek jelen vannak. Dacára a sok megbeszélésnek, megint az a helyzet, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével rendszerint azok az emberek nincsenek az üzemben, akikre szükség van. Áss experimentumok hatása A bürokrációnak ez az ijesztő tultengése ered. ményezi azután azt is, hogy senki sem mer iniciati­vával előáilani. Oroszország az experimentumok ha­zája, ott elméletileg mindenki javítani akar a ter­melésen, túl akar tenni az amerikai tempón, az ame­rikai racionalizáláson, de a gyakorlatban retteg min­denki, hogy valami újítást próbáljon meg. Egyetlen ok: a félelem. Minden kísérlet esetleg kudarccal is végződhet és csak a kísérletek bizonyos sora győzi meg az üzemvezetőt újítása helyességéről. Ám egy rosszul végződött kísérlettet könnyen gazdasági sza- botálásnak lehet minősíteni és köztudomás szerint a gazdasági szabotálás, mint ellenforradalmi cseleke­detet, a legszigorúbban büntetik. Abban az uráli üzemben, ahol dolgoztam, annak a gyárigazgatónak a feleségénél laktam, aki jövetelemet megelőzőleg az említett üzemnek volt az igazgatója. Kérdezem az asszonytól, hogy hol az ura? Szibériában — hangzik a válasz. — És mi a bűne? — faggatom tovább. Az asszony nem tudja. Urára egyszerűen ráolvasták a gazdasági szabotálásnak a vádját. A túl organizált bürokrácia különben erősen fog­lalkoztatja már a legfelsőbb helyeket is, állítólag módosítani akarják a centralizálásnak a módját, de még nem sikerült. A gyermekmenhelyek illúziója A munkásság javadalmazásáról már beszéltem Önnek. Itt csupán azt jegyzem meg, hogy a munka­idő nyolo éra, de egyes üzemekben, ahol súlyos munkafeltételek vannak, vagy egészségtelen a leve­gő, hat, sőt négy órára is leredukálják a munkát. A munkások között általában nem tesznek különb­séget, hogy kommunista-e, vagy sem. De üzemi ve­zető csak olyan lehet, aki kommunista is egyben. Az orosz munkásság egyrésze meg vau elégedve a sorsával. Rendkívül ügyes propaganda naponta a szeme elé 'tárja, hogy Oroszországban a proletáriá- tus uralkodik. Egyiknek-másiknak hízeleg, hogy va­lamelyik előbbi direktornak a villájába került, hogy a régi cári és hercegi kastélyokat munkásszanató­riummá és gyermekmenhellyá varázsolták át, hogy az ő fiát ingyen taníttatják mérnöknek és szellemi munkásnak, de a lényeg az, hogy a munkásságnak csak egy részs tudja kivívni magának ezeket az előnyöket. Mindenesetre nem európai szemmel kell nézni a munkásság helyzetét, hanem hozzá alkal­mazni a cári viszonyokhoz, mert tudott dolog, hogy a cári Oroszországban is a munkásnak életstandard­ja jóval alatta állott minden más európai vagy amerikai munkásuak. (Legközelebbi cikkünk tartalma: Az ötéves tervgazdaság — Minő veszedel­met jelent Európa számára e „terv“ megvalósítása? — Az orosz ía és Ro­mánia — Százezer traktor és százhet­venezer automobil évenként. Ä feisiá3p©i!l katonai megvesztege­tési panamával kapcsolatban ulabb magasrangu katonatisztek letartóz­tatását emlegetik A kór nem nyolcszázezer pengő, hanem kétmillió ‘(Budapest, április 28.) A katonai szállítási I panama ügyében teljes apparátussal folyik a 1 nyomozás, amelynek során Lühnsdorf Ferenc terménykereskedő 27 gépelt oldalra terjedő részletes vallomást tett, amely után kihirdették előtte a letartóztatási végzést. Lühnsdorf ellen közokirathamisitásért és megvesztegetésért indul meg az eljárás. A terménykereskedő elmondotta, hogy a nyolcszázezerpengős összegből csak két­százezer pengőt kapott kézhez, mivel a 30—40 százalékos jutalék után 25 percentes kamatot fi­zettettek vele. Budapesti jelentés szerint megállapitást nyert, hogy a bűnügy sokkal szélesebb körökre ter­jed ki, mint eddig hitték és hogy abban a letartóztatott Takács alezredesen és Metz századoson kívül más katonai sze­mélyek is aktiv szerepet játszottak. Tegnap olyan kirek terjedtek el, hogy újabb katonai letartóztatások történtek és ezenkívül a katonai ügyészségen töb­beknek permanens kihallgatása folyik. Újabb neveket még nem hozott nyilvánosságra a katonai hatóság, de beszélnek arról, hogy a le­tartóztatottak között van egy magasrangu kato­nai gazdászati tisztviselő és egy törzstiszt is, akik Lühnsdorf Ferenccel ugyanolyan manipu­lációkat folytattak, mint Takács alezredes és Metz százados. Azok az összegek, amelyekről ed­dig szó volt az elkövetett csalásokkal kapcsolato­san, egyáltalán nem pontosak. Illetékes helyen úgy látják, hogy a kár nem 6—800.000 pengő, hanem ennél sokkal több: másfél—kétmillió. A református egyházközség nem adja el főtéri palotáját (Kolozsvár, április 28.) Az utóbbi időben a ko­lozsvári református egyházközségnél felmerült az a terv, hogy a főtér 22. szám alatti házat és nagy át­járó telket egy Foren ez József x/l bérpalotával elcse rali, úgyhogy az értékkülönbözetet készpénzben megkapja. A cserével egybekapcsolt eladást azért tartották szükségesnek, mert az egyházközségi szer­vezetnek rendkívül fontos szükségleteire nagyösszc- gü készpénzre van szüksége s az Albina-bank tette azt az ajánlatot, hogy a háromemeletes bérpalotán kívül kilencmillió lej kénzpénzt fizet a főtéri házért és telekért. Az ajánlat felett két presbiteri ülésen volt vi­ta, mig az utóbbi presbiteri ülés három mérnök­szakértőnek a véleménye alapján az eladás mellett határozott, azzal, hogy a vételárat igyekeznek fel­emelni. Az egyházközség képviselőtestülete elé va-. sárnap délután került a presbitériumnak a határo­zata. A gyűlés délután 4 érakor kezdődött és este fél 8 órakor ért véget, tehát beható tanácskozásban hosszasan megvitatták a kérdésnek minden oldalát. Az elnöki tisztet Vásárhelyi Boldizsár lelkész-elnök és Kocsi Andor főgondnok töltötték be. A presbité­rium: és elnökségi előterjesztéseken kivül a vitában részt vettek: Horváth Pál, Ujfalvy Gyula, dr. Szász Ferenc, Vásárhelyi János püspökhelyettes, dr. Sil- lay István, dr. Kovács András ügyvéd, Kovács András v. főszámvevő, dr. Zágoui István, Szabó József, Miklós Gyula és mások. A vita után névszerinti szavazással döntöttek, amelynek eredményeképpen 47 szavazattal 20 ellen a közgyűlés kimondotta, hogy a főtéri telket nem adja el, mert ősi vagyont ez a nemzedék nem. idege- nithet el s ezzel az eladádsi terv lekerült napirend­ről. A közgyűlés az elnökségnek köszönetét szava­zott lelkiismeretes munkájáért. 5 5 FiLUlWáS FELHÍVÁS 100 drb. különböző sorozatú ZsselókÓFÍláz sorsjeggyel ját­szom. Tőist súr&i&egy sssagycshns tsy&resnssay esélyt jgBenti Î A sorsjáték ezen nagyobb nyerési lehetőséget nyújtó formájában 100 leivel bárki társasági tagként beléphet. — Előjegyzéseket elfogad a Központi Sorsjegyiroda Cluj, P. Unirii 20 em., ahol a jegyzési iv ki van téve és ahoi a sorsjegyszámok is közölve lesznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom