Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-30 / 96. szám

S5 ‘ügyeket intéznek el, «.melyek alantasabb tisztvise­lői hatáskörbe tartoznak. Részletesen megállapítja a tartományi igazgatóság tan­ügyi hatáskörét, valamint a Casa Sco&lelor és a népnevelési hivatal különböző kapcsolatait. A templom halottal A szenátus ülésén Bratu elnök emelkedett han­gii beszédben emlékezett meg a costeşti tömegka- tasztrófa áldozatairól. Ugylátszik — mondotta, — hogy a most épülő costeşti templomnak, mint a legenda templomainak, élő embertestekrc volt szüksége ahoz, hogy fölépülhessen. Az áldozatok hamvai az egész ország áldozatkészségéhez apellálnak. Grigore Cemşa püspök köszönetét mondott az elnök szavaiért. G-ooroeeanu áldozatkészségre hivja fel a szená­tust és javasolja, hogy a szenátorok egyenként 500 —500 lejjel járuljanak hozzá a megmaradottak fel­segélyezéséhez és az épülő templomra a szenátusi alapokból juttassanak nagyobb összeget. Sándor József magyarpárti szenátor a magyar­ság nevében járul hozzá a javaslathoz és csatlako­zik a fájdalomnak ahoz az érzéséhez, amelyet az elnök kifejezésre juttatott. Niemerovrer főrabbi és Cisar római katolikus íérsek szintén kcgycletes szavakban emlékeztek meg a costeşti halottakról. Hamisítják a bort Graur többségi szenátor a szöllőtermelok va­sárnapi kongresszusával kapcsolatban intéz inter­pellációt a földmivclésügyi és pénzügy-miniszterek­hez. Rámutatott a bortermelők különösen súlyos helyzetére. Rendkívül sok kárt okoznak a borba mi- sitások, a bortermelőket nem segítik a bankok sem, adósságaik egyre szaporodnak s ezenkívül az uj földbirtokosok nagyrésze is szőlővel ülteti be terü­leteit. Uj, fenyegető veszélyt jelent a bortermelők I számára a szeszgyárak újból meginduló intenzivebb működése. Kéri a kormánytól ennek a gazdasági földmivelési ágnak hathatós védelmét. Május elseje előtt A kamara hétfői ülésén napirend előtt Mireseu szocialista képviselő kéri a kormányt, intézkedjék, hogy az állami üzemek május 1-én ne gördítsenek akadályt a munkásoknak a május 1-i munkásünnepségefcen való rész­vétele elé és engedje meg az nccai felvonulásokat. Pop Oieio elnök a costeşti tűzvész áldozatairól emlékezik meg és kéri a képviselőket, hogy segélyül egy félnapi napidijukat engedjék át. A kamara a javaslathoz hozzájárult. Vidrighin ellen Pompiliu Joaniţescu a közlekedésügyi minisz­terhez intéz kérdést az iránt, hogy miért nem készítették még el a vasúti sze­mélyzet statútumát, amelynek a vasúti átszervezéséről szóló törvény ér­telmében már készen kellene lennie. A személyzet a jelenlegi helyzetben a legteljesebb bizonytalan­ságban van. Beavatottak szerint ez a kérdés az első lánc­szeme annak a támadásnak, .amelyet a többség egy- része Yidrighin vasúti vezérigazgató ellen akar ve­zetni. Ezután Madgearn pénzügyminiszter beterjesztette a földgáz monop.olizálásáról szóló törvény- javaslatot, továbbá nyolc kisebb rendkívüli hitel kiutalásáról szóló javaslatot is. iáfiis lözepálg minden illetékes állam raU- filcálni fogja a keleti jóvátétel! egyezményt Korányi Frigyes mondja s a most aláirt párisi egyezmény Magyar- ország h.éfoozu utáni korszakának legSoiitosaisb esemény© Parisból jelentik: A keleti jóvátételi konfe­rencia hétfő délután tartotta meg záróülését, amelyen az egyezmények végleges szövegének felolvasása után fölvették a záró jegyzőkönyvet ezt az érdekelt államok jelenlevő képviselői alá­írták. Korányi báró a magyar delegáció vezetője, valószinüleg csütörtökön tér vissza Budapestre és az egyezményt május 10-iks körül ter­jesztik a magyar parlament elé. Életbeléptetéséhez négy nagy és négy kis hata­lom, valamint Magyarország ratifikációja szük­séges. liirek szerint Csehszlovákia és Jugoszlá­via gyorsán végeznek a ratifikációval, amelyre az angol és a francia kormányoknak már megvan a parlamenti felhatalmazása. Miután Olaszor­szág, Belgium és Japán ratifikációja is köze­lebbről várható, az egyezmény életbeléptetése előreláthatólag 10—12 napon belül megtörténik. Â részletek A párizsi egyezmény megkötésével kapcsola­tosan a következőket jelentik: Az egyezményt vasárnapra virradó éjjel parafálták Párizsban. A hivatalos jelentés sze­rint „Magyarország kifejezetten föntartja jogi álláspontját, valamint a magyar állampolgárok­nak a békeszerződésben gyökerező és jelen egyez­ménnyel véglegesen nem rendezett valamennyi jogát, tehát azokat is, amelyek a 250-ik cikken FIGYELEM DREHER-flAGGENMACHER ili Pilsen rövidesen forgalomba kerül alapulnak.“ Az egyezmények lényegükben ugyanazok, mint amelyeket Hágában megálla­pítottak. A cseh és a magyar távirati iroda je­lentései a pénzügyi egyezségek tartalmára tel­jesen azonosak, de az optár-spörökre vonatko­zóan a cseh jelentés szerint a jövőben a földre­form miatt támadt minden vitás esetet az úgyne­vezett agrár-aiappal vagy A-alappal kell elin­tézni, továbbá, hogy a kifizetendő kártalanítási összegek együttvéve nem haladhatják meg az alap maximumát. Ez a jelentés nem födi teljesen a magyar jelentést, amely szerint mindazok a pörök, amelyek a pá­rizsi megállapodások keretein kívül esnek, vagy amelyek olyan kormányintézkedésekből erednek, amelyek a párizsi megállapodásokat sértik, a jö­vőben is jogot adnak a magyar állampolgárok­nak, hogy a békeszerződés 250. szakasza alapján a választott biróságok előtt port inditsanak. Hogy melyik jelentés födi a valóságot, csak az egyezmények pontos szövegének ismerete után lesz megállapítható. Korányi Frigyes báró az aláírás után a kö­vetkező megjegyzést tette: _A most már véglegesen megáll apitott há­gai egyezményeknek Párizsban -történt aláírása Magyarország háboruutáni korszakának egyik legfontosabb és történelmi jelentőségű esemé­nye. A háború addig nem volt befejezettnek te­kinthető, amíg a magyar állam minden vagyona s jövedelme idegen államok rendelkezésére volt lekötve. A ma aláirt egyezmények ismét egyen­joguvá teszik Magyarországot a világ szabad nemzetei között. Magyarország ma vált ismét szabad állammá. Ezzel megszűnt ránk nézve a háború. Igen lé­nyeges sikert értünk el azzal, hogy a döntőbiró- ságok most már nem fogadhatnak el több, a múltból folyó, ellenünk irányuló követeléseket, aminek lehetősége eddig folyton fenyegetett. Fog’amssy Albertet ünnepelte a Magyar Párt és az alsófehérmegyei magyarság (Nagyenged, április 28.) Fogarassy Alber­tet ünnepelték szombaton este Nagyenyeden s ezen az ünnepségen nemcsak a nagyenyedi, nem­csak az alsóiehérmegyei, hanem az egész erdélyi magyarság tisztelete nyilatkozott meg magyar közéletünknek példás egyénisége előtt abból az alkalomból, hogy teljes lelki frissességgel és fá­radhatatlan harcos agilitással érte meg életének nyolcvanadik esztendejét. Tiz éven át volt elnö­ke az alsófehérmegyei Magyar Pártnak, azóta tiszteletbeli elnöke s ez utóbbi megtisztelő titu­lus nem jelenti azt, hogy az ő munkabírása, ve­zetésre hivatott képességei bármiben is csökken­tek volna, testi erejében is csodálatos mintaképe a fiatalabb nemzedékeknek, lelke egybeolvadott ifjúkorában a néplélekkel úgy, hogy az ő nép­szerűsége sohasem csökkent és sohasem csökken­het. Hosszú időn át rektor-professzora volt a Bethlen-kollegiumnak és professzora az erdélyi magyar lélek öntudatának. A gondolkozó sza­badéi vüségnek, a magyar jövő harcainak tanító­mesterét ünnepelte az a szeretet, ami körülvette ez alkalommal is, mint ahogyan köréje csoporto­sul Nagyenyeden mindig. Az ünnepélyt a nagyenyedi Magyar Párt rendezte az envedi iparoskor szép, uj nagytermé­ben. A megnyitót a vendéglátó iparoskor nevé­ben Balta Béla mondotta és utána Asztalos Kálmán dr. a nagyenyedi párt, az enyedi pol­gárság üdvözletét tolmácsolta, jellemezve a Fo­garassy Albert ritka vezéri egyéniségét. Dóczi Lajos, a Bethlen-kollégium rektorprofesszora mondott megható beszédet a kollégiumnak a gyermekkor óta felkent hü fiáról, pásztoráról. Jeney Elek dr. az enyedi magyar kaszinónak, Szász Pál az alsófehérmegyei Magyar Pártnak a nevében beszélt, majd Paál Árpád dr. parla­menti képviselő az Országos Magyar Párt köz­ponti elnökségének' a nevében az erdélyi magyar társadalom tiszteletét tolmácsolta Fogarassy Al­bert előtt. Az ifjúság a jövőt követelő társadal­mi szembenállásáról beszélt, szemben a multba- néző öregséggel, kifejtve, hogy a Magyar Párt­nak ki kell képezni azt a magyar társadalmat, amelynek tisztelnie kell az öregséget. Fogarassy Albert mintaképe annak a nagymultu harcos­nak, aki előtt hódolattal hajol meg az erdélyi magyar társadalom. Fogarassy Albert az örökifjú lélek mély bölcsességével, a szebbnél szebb gondolatok gaz­dag bőségével válaszolt az elhangzott üdvözle­tekre. A bölcs tanítómester szólott a magyar nemzedékekhez, mintegy vigasztalóan és erősí­tőén arról, hogy az alkony bíborában benne van a hajnal pirja s az ifjúságban rejlő erők érvény­re juttatásában van a biztosíték. Az ő lelke tel­jesen egy a polgárság leikével, abból kiszakadni nem tud, kitaszítani sem lehet és ennek az ösz- szeolvadásnak a tanujelét megmutatta sokszor három évtized alatt a polgárság is. Sok nagy­szerű, sok megrázó, sok felemelő élményt mon­dott életéből, a terem ünnepi nagy közönségét le­bilincselte és az élmények vonzó előadásába szőtte bele az örökértékü tanító igazságokat. A közönség, amelynek soraiban ott volt a nagyenyedi magyar polgárság, vezetőivel, a megyéből sok kisgazda, a távoli és közeli vidé­kekről sok tisztelője, elfogódottan hallgatta Fo­garassy Albertet. Az ünnepély további • során Lengyel György volt főispán, Asztalos Kálmán dr. az ünnepség elnöke, Bass Károly*a gyulafe­hérvári katolikus gimnázium neves tanára, megyei pártvezető, Zágoni István dr. Szabó An­drás dr. nagyenyedi ügyvéd beszéltek s aztán egy fehérharisnyás miriszlói kisgazda, Hegedűs Sipos János mondott meglepően frappáns hason­latokat a nép igazi vezéréről és a vezér és a tö­meg közötti lelki kapcsolatokról. Az estélyen jelenvolt az udvarhelyi és ko­lozsvári kollégiumoknak a képviselője, az egyház- kerület igazgatótanácsának több tagja, vidéki lelkészek, kik a teológiai konferencia alkalmából tartózkodtak Nagyenyeden. 552ÄSI 1111. ÉVF. §6. SZÁM. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom