Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-28 / 95. szám
ir-asvax Képvi Cívj"Kolozsvár, 1930. április 28. Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 20 jtfdaliis szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és Idadóhlvatal:.Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—94 i-r X51L évfolyam 95-ik szám Csődstatisztika Talán soha még aktuálisabb nem volt a csőd likvidálásának felvetése, mint a mai ingadozó gazdasági helyzetben, amikor a fizetésképtelenségek, kényszeregyezségek és csődök olyan gyors egymásutánban követik egymást, hogy számon- tartani is szinte lehetetlenség. Erdély és Bánság egyetlen gyárvárosát, Temesvárt a bankbukásoknak rövid idő leforgása alatt katasztrofális áradata gyöngítette le és állította a már évek óta gazdasági válság alatt nyögő társyárosok sorába, Nagyváradon csak most jelentett be fizetésképtelenséget egy európai hirü, szinte azt mondhatnék: világcég, a Sonnenfeld-féle részvénytársaság, miután évekig folytatott heroikus harcot, külföldi tőkét is segítségül hivott, de végeredményben még sem tudott megbirkózni azzal, aminek lehengerelő és nyomasztó erejét az ország minden egyes polgára kénytelen hordozni: a pénz- és üzlettelenséggel. Azt mondják, mindez világjelenség. Különösen a politikusok szokták a maguk védelmére érvül felhasználni ezt a sablonossá váló kifejezést. Csodálatos azonban, hogy amíg kormányférfiak és politikusok egyértelműen állapítják meg, hogy a gazdasági válságok katasztrófa-századában élünk, addig bedugják a fülüket akkor, amikor a polgárok ugyanezzel az érveléssel, ha kiméletet nem is remélnek, de legalább a könyörtelen és elbirhatatlan adóemelések ellen emelik fel könyörgő szavukat. Ezt azonban csak mellékesen említettük meg, csak annak illusztrálására, hogy a legközelebbi időben miért kell számítanunk a csődök még fokozottabb elszaporodására és kereskedelmi és ipari nagyvállalatok összeomlására. Sajnos tehát, igazán aktuális felvetni a csődeljárás abszurditásának és teljes hasznavehetetlenségének problémáját. Éppen egy jogász ember, egy re- gátbeli csődbiró volt az, aki felhívta a figyelmet erre a nagyfontosságu kérdésre. A Keleti Újság a maga álláspontját látja igazoltnak azzal a javaslattal, amellyel Stelian Jonescu csődbiró a kormányhoz fordult és amelyben megcáfolhatat- lat adatokkal bizonyítja be, hogy a csődügyek mai kezelése megérett a teljes likvidációra. A csődeljárás mai rendszere elleni panasz nem uj keletű. Amig azonban a béke csendes esztendeiben, amikor a gazdasági vérkeringés normális menetét sokszor évek hosszú sora alatt sem zavarta meg egy-egy kereskedőház bukása, a bankbukás pedig szinte a csodák világába tartozott, a csődeljárás ritka kivétel volt, tehát veszedelemmé nem is fajulhatott. Ma azonban egyenesen katasztrófa. Az a kistőkés, betétes és részvényes, akinek a bankja megingott, rémülten gondol arra a lehetőségre, hogy a társaság, amelyre pénzét megőrzés céljából bizta, csődbe kerülhet, ez pedig egyértelmű vagyonkájának teljes elsikkadásával. Jonescu biró ur, akinek pedig, mint csőd- birónak, gyakorlati tapasztalatai vannak ezen a téren, nem kevesebbet proponál az igazságügyminiszterhez intézett beadványában, mint a csőd végleges likvidációját, megállapítván, hogy csőd esetén a hitelezők számára semmit sem lehet megmenteni. Statisztikát is csatol emlékiratához, amely szerint 1925-ben 278, 1926-ban 307, 1927- ben 312, 1928-ban 356, 1929-ben pedig 387 csőd, mindössze 1542 esőd volt egyedül Bukarestben. Kimutatása szerint még ma, öt év múlva is varnak függőben levő csődügyek és egy-egy hitelező minden száz leje után 3 lejt és 84 bánit kapott vissza a pénzéből. Ezt a semmiséget is csak évek múltán és rengeteg költség és izgalom mellett. Jonescu biró három cs félmilliárdnyi passzívumot mutat ki, mint amennyi az öt esztendő alatt a csődeljárások folyamán teljesen elveszett. Három és félmilliárd lej! A kormány bizonyára kapva kapna rajta, ha egy külföldi tőkéscsoport belenyúlna a zsebébe és ezt az összeget felajánlaná Romániának. De képzeljük csak el, mennyire megkönnyebbülne a nyomasztó pénzügyi helyzet, ha ezt a polgárok zsebéből cinikusan kiszedett, mondhatnék kirabolt összeget a bankok utján olcsó kamatozás mellett a hitelkereső közönség rendelkezésére bocsátanák. Persze ez csak álom. Ilyen reményeket a i’omániai polgár, aki oblomovi beletörődéssel adja át magát sorsának, nem merészel táplálni. Csakhogy, sajnos, a csődök ellen nincsenek védőoltások és még a biztosítási intézetek sem vezették be ezt az üzletágat. Hogy mi legyen az orvosság a csődök egzisztenciák ezreit romlásba döntő módszeELÖFIZETÉS MAGYAEOStSZĂGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 £ülár. oíí*;— .i.Lt.-M.'"TWHMKti»US IY1 I>t>Trst A ATT 4 Angol-Román bízto- uű ryi liliX 1AA LA sitó R. T., Bucureşti CC Alapittatott a Comercial Union Assurance pyi 1 Company Ltd. és a The hxess insurance ^ IY1 Company Ltd. londoni bbtositó társaságok- jjjj — kai, amelyek egyúttal a „Britania“ viszont- ryi bi/tositót és 55 milliárd Lei vagyonnal ren- delkeznek. — Kartellen kívül. m m re ellen, azt ne keressük ezúttal. Bizonyos az, hogy a kereskedelmi életnek ez a csökevénye megérett a felszámolásra. Jót cselekedni nem tud, mert azt reális haszonnak nem tekinthetjük, hogy nehány ügyvéd milliókat inkasszál egy-egy kiadósaid) csődügyből és esetleg palotákat épít fel. A reformra valóban szükség van és szellemi termelésünk talán még nem jutott csődbe, hogy ezt a reformot az élet szükségletének megfelelően meg ne lehessen alkotni. Az öngyilkosságok veszteséglistáját szaporító, a gazdasági nyomorúságot fokozó csődöt azonban mai formájában radikálisan ki kell operálni beteg gazdasági életünk sorvadó testéből. A Doferesctt-iigy a Enisifsztertasaács előtt Madgearu Dobrescu lemondása mellett foglalt állást — A liberálisok lap,a támadási intézett a régenspatriarcha ellen (BUKAREST, április 26.) Ma este a minisztertanács ülést tartott és megállapította a minisztériumokban elkészült törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásának sorrendjét. Élénken megvitatták a szesztörvényt, valamint Madgearu előterjesztésében a metángázok monopóliumáról és a takarékpénztárak átszervezéséről szóló törvényjavaslatokat. Értesülésünk szerint a Dobrescu-ügy is éléiül vita tárgya volt, de a miniszteri döntés ismeretlen. Az uj szesztörvéayjavaskl Az uj szesztörvényjavaslat, amelytől az ország szeszipari körei a jelenlegi szeszrezsim teljesen uj alapokra való fektetését várják, elkészült és jelenleg Madgearu pénzügyminiszter asztalán fekszik. Bár a törvény elkészítése az illetékes körök bevonása nélkül történt, a Keleti Újság munkatársának sikerült abba betekintést nyernie és ennek alapján jelenthetjük, hogy az uj javaslat távolról sem valósítja meg azokat az elveket, amelyeket Rist, a Banca Naţionala francia szakértője állitctt fel annakidején. A javaslat a legsúlyosabb intézkedéseket tartalmazza a mezőgazdasági szeszgyárak tekintetében, amelyeket drákói szigorúsággal kezel. Ezeknek az intézkedéseknek előreláthatólag az erdélyi virágzó mezőgazdasági szeszgyárak leromlása lesz a következménye. Bobrescn Mamu miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel tárgyalt Dobrescu erdélyi tartományi igazgató szombaton Bukarestbe érkezett, ahol hosszabb megbeszélést folytatott Maniu miniszterelnökkel és Vaida belügyminiszterrel. Dobrescu helyzetét illetőleg a kormányban két áramlat van. Az egyik csoport véleménye szerint az erdélyi tartományi igazgató továbbra is hivatalában maradhat, mások ellenben élükön Madgearu miniszterrel azt, kívánják, hogy Dobrescu mondjon le és mint magánember tisztázza magát. Hivatkoznak Fra- nasovici volt liberális államtitkárra, akinek annakidején kapcsolatai voltak az utlevélpanamá- val és azonnal lemondott államtitkári állásáról. A Viitorul szombti száma ismét hevesen támadja Dobrescut. Követeli lemondását és ugyanakkor újabb vádpontokat sorakoztat fel ellene. Egész sor kérdésre kér feleletet az erdélyi tartományi igazgatótól. Ilyen kérdésekre például: Mi van azokkal a házhelyekkel, amelyeket Kolozsváron 7775 lejért árusítottak, noha ennek az összegnek húszszorosát is megérik? Mi van azokkal az erdővágási engedélyekkel, amelyeket egy többségi képviselő járt ki és amely egymilliós jövedelmet hajtott? Kik azok a ko- lozsmegyei telepesek, akik háromszáz hold földet kaptak és milyen formák betartásával történt a föld kiutalása? Mi van a szilágymegyei erdőkitermelési ügyekkel? Mi van a brassói orthodox egyháznak kiutalt húsz hold földdel és milyen kapcsolatban van az a földosztás azzal, hogy Dobrescu nehány évig ennek az egyháznak házában lakott? stb. Az uj állampolgársági törvény Junian volt igazságügyminiszter minisztersége alatt bizottságot küldött ki egy uj állampolgársági törvény elkészítésére. Voicu Nitescu a mostani igazságügyminiszter, uj bizottságot bízott, meg ezzel a feladattal és a törvényjavaslat már. el is készült. Ezt a javaslatot értesüléseink szerint még a mostani parlamenti ülésszakban benyújtják. Mai számunk 20 oldal
