Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-21 / 91. szám

XIII. ÉVF. 9Î. BZÂM. "■ Paris, április hó. (A Keleti Újság párizsi szerkesztőségétől.) Egy óra vona t járásnyira Párizstól, Juvisyben van egy kastély. Kis munkásházak, villák veszik körül, dombon épült, messziről klccsiltog a Szajna. Nincsenek gyárak, tiszta, páramentes a levegő, messzire látni a Párizs környéki síkságra. A kas­télyban valamikor Napokon pihent meg, menekülése előtt, most egy 40 év körüli asszony a lakója, aki a kastély tornyában épített hatalmas távcsöven évti­zedek óta kémleli, vizsgálja a világegyetem titkárt. Az asszony Camille Flammarion, a csillagvizsgálós poétájának özvegye. Ódon bútorok, régi poreellá- nok között fogad Madamei Flammarion. Magaster- metü hölgy, energikus profilja, dallamos hangja, egész lényéből valami végtelen szretetremélíósá.g, jóindulat árad. Tündérmesékre emlékeztet az a tör­ténet, amit a csillagok «széplelkü barátjának özve­gye mesélt: •—■ Különösképpen ismerkedtem meg Camille Flammarionnai. Szüleim ugyanabban « házban lak­tak, ahol ő, a Rue Cassiniben. Én kisleány voltam, amikor megismertem Flammariont, alig ötéves; hal­lottam. róla beszélni és mindig tisztelettel és szere­tettel lestem, amikor elhaladt az ajtónk előtt a ne­gyedik emeleten lakó öregur. Sokáig nem találkoz­tam vele, később; amíg életemnek egy kritikus pontján, édesapám temetésén összetalálkoztunk. Én akkor életem fordulata előtt állottam. A családom egy házasságot tervezett számomra, nekem azonban semmi kedvem sem volt ehhez a házassághoz. — Helyes, ha nem akarsz férhezmenni, tégy úgy, ahogy neked tetszik. Menj azon az utón, amit magad választasz, majd meglátod, mire mássz. Én elhatároztam, hogy nem engedek és a ma­gam utján fogok járni. Gyerekkorom óta érdekeit a tudomány, de hosszú évekig tanultam énekelni is. Kicsibe múlott tehát, hogy csillagvizsgáló helyett magam is nem lettem csillag: énekesnő. Húszéves voltam akkor. Amikor összetalálkoztam Flamma- rionnal érdeklődött sorsom iránt. Elmondtam, mi­csoda. válaszúton állok és hogy kedvem volna a tu­dományos munkához. — Tudja mit, kisasszony, nekem szükségem volna egy titkárnőre, nem próbálná meg1? — Boldogan — feleltem. Másnap már ott voltam Camille Flammarion- nál, hogy megkezdjem a munkát. Rettenetesen drukkoltam és rettenetesen igyekeztem. A megálla­podás az volt, hogy egy hónapig nem kapok fize­tést. Ez a hónap próbaidő lesz ás ha beválok, meg­tart fizetéses titkárnőnek. Igen. sokat dolgoztam ezalatt az egy hónap alatt <ps Flammarion méltá­nyolta az igyekezetemet. Egy hónap múlva már fi­zetést is kaptam és ettől kezdve lassan, lassan, igazi jobbkeze lettem munkájában, rövidesen már önálló munkát is bízott iám, tanulmányok, érteke­zések Írásét, Amikor pedig meghalt a felesége, el­vett feleségül. Soha-soha nem veit közöttünk a nagy korkülönbség dacára, még csak árnyéka se a félre­értésnek. Hihetetlenül harmonikus és szép volt az életünk. Mindkettőnket szenvedélyesen érdekelték a csillagok, ismertük egymás legtitkosabb gondolatait is, kitaláltuk egymás legtitkosabb kívánságait. Flammarion nagy ember volt, igen nagy. A vi­lág minden tájáról érkeztek hozzá ismerősök, ba­rátok látogatóba, ő szerette az embereket, de min­dennél jobban szerette a csillagokat. A pénzzel nem törődött. Ranggal^ tisztséggel se sokat. Ahhoz, hogy akadémikus lehessen, végig kellett volna láto­gatnia az akadémikusokat, hogy támogassák a je­löltségét. Ő azonban inkább lemondott az akadé­miai tagságról, semhogy ezt a sereg üres és kelle­metlen látogatást megtegye. A csillagok nagyon 'lefoglalják az embert. Éj­szaka ott ültünk az obszervatóriumban a távcső mellett, nappal tanulmányokat, könyveket irtunk. Egyetlen örömünk ezenkívül ‘a • természet volt, a ró­zsáink; ha sétálhattunk a kertben vagy a vidéken. Madame Flammarion az ebédlőből felvezet a dolgozószobába, ahol egy karosszéken Flammarion hatalmas arcképe nyugszik, előtte egy hervadt ró­zsával. — Ezen a széken halt meg, azóta sem ült rajta senki. A dolgozószoba barátságos, tágas és világos. Könyv, könyv, Írás mindenfelé. Néhány csillagá­szati térkép, globus és szerte a falon mindenfelé az ősz, nagybaja, Munkácséra emlékeztető csilla­gász arcképe. , — Olyan, mintha meg sem halt volna, mondja Madame Flammarion, mintha itt élne mellettem, ültetett hant, nemrégiben kaptam egy egyiptomi oszlopot, azt fogom majd felállítani tavasszal a sir- jóra. De mondom, szelleme itt él mellettem, hiszen semmisem változott itt a házban azóta, hogy ő el­költözött. Én folytatom ugyanazt a munkát, amit ő megkezdett, titkára vagyok a csillagászati társulat­nak, amelyet ő alapított és dolgozom a világ szám­talan csillagászati folyóiratának, közlönyének. — Nem, nem én vagyok az egyetlen női csilla­gász. Franciaországban is van vagy öt“hat asszony, aki csillagászattal foglalkozik, de azért tavaly egy nagy nemzetközi csillagászati kongresszuson keve­sen voltunk asszonyok. Felmegyünk az obszervatóriumba, Madame Flammarion kinyitja az ablaktáblákat, felkusziü a falépcsőn, megsiniogatja a hatalmas távcsövet és mosolyogva meséli: — Igaz, fáradságos dolog itt üldögélni éjsza­kánként, de jó testgyakorlat. FeHejönni a lépcsőn, forgatni a hatalmas távcsöveit a friss levegőn, mert hiszen nyitott ablaktáblák mellett dolgozik a» j ember. * (Navyork, április 19.) New jersey City kül­városa közeiében a ködben a Colonial Railway társaság nyolcszemélyes utasrepülőgépe harminc méter magasságból lezuhant és elégett. A repü­(London, április 19.) Hoower Carter egyip­tológus, aki lord Carnarvonnal öt évvel ezelőtt Egyiptomban feltárta Tut-ankh-Amon sírját, kö­zeljövőben újra Egyiptomba készül, hogy Nagy Sándor sírjának felkutatását megkísérelje. Car­ter kijelentette, hogy kutató utjának sikere az — Mit dolgozik most Asszonyom? — kérdezem. — Nehéz azt elmondani. A legkedvesebb csil­lagom a Mars. Ezt szerettük mindketten, én is, Flammarion is. Hihetetlen, mennyi élet van a Mar­son, Tavasszal megolvad ott is a hó takaró és az ol­vadó hó elárasztja a bolygót. Soha nem lehet be­telni ezzel az izgalmas látvánnyal, amit a csilla­gos ég vizsgálata nyújt. A felfedezett nj bolygóról kérdezem Flamma­rion asszonyt. — Ja, igaz, jó, hogy emliti, érdekes, tudja, hogy hogy fedezték fel ezt a bolygót? Longwell ki­számította, hogy léteznie kell és valóban most ott találták meg, ahol ő kiszámította. Érdekes, hogy ebben az uj felfedezésben Flammarionnak is része van. Longwell nem volt hivatásos asztronómus, ha­nem diplomata. Amikor elolvasta Flammarion egyik könyvét, annyira megigézte az asztronómia, hogy búcsút mondott a diplomáciai pályának, obszerva­tóriumot építtetett és csillagászatra adta a fejét. Flammarion asszony sokat mesél még a csilla­gokról, megfigyeléseiről, a világegyetem titkairól, azután pedig' elmeséli, hogy most Abel Gance-al fil­met késsitehek férjének egyik könyve: „A világ vége“ nyomán. — A napokban majd rólam is készítenek Hím- felvételt, már előre drukkolok. Én a Mars ás a Ju­piter fényéhez szoktam, idegen nekem a Jupiter- lámpák fénye. Ki kell majd festenem magam, ne­hogy megijedjenek tőlem, ha meglátnak engem, a csillagász nőt a moziesilíagok között. Hát majd igyekszünk, hogy ne valljunk szégyent, én és a csil­la Vaulx a nemzetközi repülőszövetség elnöke, aki hetek óta tanulmányi körúton tartózkodott Amerikában az amerikai repülőterek berendezé­seinek tanulmányozására. archeológia! tudomány legkimagaslóbb eredmé­nye lenne. A tudós ugyanis arra számit, hogy Nagy Sándor sirjában meg fogják találni a tűz által elhamvadt hires alexandriai könyvtár né­hány olyan kötetét, amelyet sikerült a tűzvész elől megmenteni. m m © © © m P fgjforsteSterautök olcsóbbá teszli ssáiSISisl kiadásait. © m Q m © m © © © m & a m © © © m Hosszú élettartam az elgcndolhctó legnagyobb üzembizton­sággal és takarékossággal eaybe Ötve. — 5 SiöSŐiTflbÖZdi fSUOdí©*!» — 1000 kgr, — 25o0 kgr. hordkepesseggeL Cluj, Sir. Sfr©ieS€M 16, Telet. Interurb. 10-12 © © © m © © Látogatás a„csiUa£ok asszonyánál“ Camille Flammarion özvegye elmondja életének tündér regényét, beszél arról, hogy a csillagok asszonya helyett majdnem csil­laggá lett és drukkol, hogy a Jupiter után ne valljon szégyent a Jupiter lámpa elő t sem lenn a kertben van a sírja, egyszerű virágokkal be­laganu. Aigner László. Eszakamerikában lezuhant egy nyolc személyes repülőgép és a halottak között van a nemzetközi repülőszövetség elnöke is lökatasztróianak három halottja van, köztük De Hoower Carter flags Sándor sirjáí kutatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom