Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-16 / 86. szám

'XIII. BVF. 86. SZÁM. $dér>xzZésedpe. máp zs zíí a /eJeJeí tfJz'Selni csclK J7desoo-/íapzsmjdíí Vr HARISNYA A NŐK LEGNAGYOBB OROMÉ. MASSAL OSSZEHASONLITHATLAN. KELLEMES- ELEGÁNS, MOSHATÓ és TARTÓS ABB, MINT BÁRMELY MAS SELYEMHARíSNYA ■g ■. ■=> ^1 Heimatm Leo tragédiája és az erdélyi faipar válsága (Kolozsvár, április 14.) Vasárnapi számunkban röviden beszámoltunk arról, hogy Heimann Leo, Ro­mánia egyik legtekintélyesebb faexportőrje Egyip­tomban öngyilkosságot követett el. Az első híradás alkalmával még nem láttuk tisztán, hogy a tragikus- végű öngyilkosság mögött nemcsak egy hatalmas karrier összeroppanása, hanem az erdélyi faipar válsága húzódik meg. Ma már nyilvánvaló, hogy Heimann Leó az utolsó években a külföldi piaco­kon óriási veszteségeket szenvedett és különösen az orosz-szovjet gyorsan előtörő konkurrenciája okozta katasztrófális anyagi válságát. Ma még nem lehet biztosan tudni, hogy a Heimann Leo differenciái milyen, méretűek, de valószínűnek Sátszik, hogy negyven-ötvenmillióra rúg az az összeg, amivel csak a Caram Fréres cégnél volt ér­dekelve, de a veszteségek állítólag többszáz­millió lejre ragnak. Heimann Leót nemcsak Kolozsváron, hanem egész Romániában közgazdasági körökben mindenki ismerte. Tekintélyes régi szászrégeni kereskedő csa­lád gyermeke, aki hosszú éveken át a Eoresta igaz­gatója volt. Innen a Caram Fréres cég romániai megbízottja lett és mint ilyen csaknem az egész ro­mániai faexportot éveken át irányította. Mindössze harmincnyolcéves volt, felesége dr. Weber Stefi or­vosnő. Házasságukból két gyerekük született. Hei­mann üzleti zseniálitása és vasszorgalma már fia­tal korában feltűnt. A székelyföldi havasokból és hatalmas erdőtelepekről szállította a fát Egyip­tomba és ott értékesítette. Saját fűrészein kívül ţjîii «ifiji;í jijiji p *i ji S jí! évenként összevásárolta a marosmeufi fatermelőle minden árufölöslegét és nagy összeköttetéseivel még akkor is el tudta helyezni áruját a külföldi piaco­kon, amikor mások nem tudtak üzleteket csinálni. Egy évtized alatt nemcsak óriási tekintélyt, nagy nemzetközi összeköttetéseket és hatalmas va­gyont gyűjtött, hanem valósággal ő irányította az egész romániai fa-exportot. Egy évvel ezelőtt érezte meg először a súlyos gazdasági válságot. Hatalmas energiája és törhetetlen munkakészsége hosszú ideig megakadályozta az anyagi katasztrófát. Ebben az időben jelent meg a piacon az orosz fa, amelynek az olcsóságával nem lehetett a versenyt felvenni. A romániai fatermelés dekonjunktúrája egyre hatal­masabb méreteket öltött és az orosz konkurrencia miatt a romániai fa egyre jobban kiszorult a nem­zetközi piacról. Meg Heimann Leo hatalmas va­gyona, üzleti zsenialitása sem bírt az orosz kon- kurrenssel, amely nemcsak Heimann Leót, hanem az egész romániai fa-exportot valósággal elgázolta. Heimann Lco, midőn látta, hogy a gazdasági válság hullámai feje fölött összecsapnak, nem ta­lált más megoldást, csak az öngyilkosságot. Karak­teres ember létére nem tudott megfutamodni, nem akart egy tekintélyes vagyon megmentésével csődbe jutni, levonta a konzekvenciákat és öngyilkos lett. Halála, illetve öngyilkossága mindenütt mély meg­döbbenést és részvétet váltott ki. A romániai fa­export válsága az egész Székelyföldön nagy gazda­sági derout idéz fel, valószínűleg több erdélyi fa- . vállalat is be fogja szüntetni az üzemét és ma még beláthatatlan számú munkástömegek fognak munka nélkül maradni. A Heimann Leo tragédiája egyben az erdélyi faipar válságát is magával vonja. Súlyos erdélyi válság egyéni tragédiája Ez a szomorú tragédia gyászbaboritott egy tisztes erdélyi családot, de minden figyelemre méltó tünete annak a tragikus gazdasági krízisnek, ami­nek széles zsákuccájában. ténfereg az egész erdélyi élet. A marosmenti fatermelésnek, a romániai fake- reskedeilemnek egy erős energiájú, sok nehéz akadá­lyokon átgázolt kiváló szakembere elérkezett ahhoz a sziklafalhoz, amelynél már érezte az emberi tehe­tetlenségét és a maga számára nem talált más meg­oldást, mint a halált. Saját életének a kioltásával azonban ráirányítja a gondolkozóknak a figyelmét arra a problémára, ami már nem az övé volt, ha­nem valamennyiünké, A romániai, erdélyi fakereskedelem megbukott Egyiptom felé is, ez azt jelenti többek között, hogy a faüzemeknek a kilátásai ismét összeomlottak, de mindazoké is, akik a faüzemeken és a faüzemek kö­rül éltek. A marosmenti vidékek, a csiki székely nép és nagy havasi területek lakosai már régóta várják a tönkrement í'akonjunktura feléledését. Most a reménységekbe belelő az a hir, hogy az orosz fatermelés elzárta az utat előlünk a külföldi piacon«. Az orosz-szovjet tüntetésképpen is kidobott a nyugati piacokra gabonát, tojást, fát és tüntetés céljából is a lehető legolcsóbbra szabta a külföldi piacokon az árát. Mi a nehézkes szállítási eszkö­zeinkkel, drága vasúttal, kiviteli illetékekkel nem tudjuk állani a versenyt. Akár reális az orosz-szov­jetnek az exportja, akár nem, akár reálisak az ol­csó árai, vagy akár csak tüntetésként akarjon ha­tást elérni az alacsony árakkal, mi ezt a versenyt nem tudjuk állani. Nem Erdély és nem Románia ellen irányul ez a szovjet-export, hanem mások kö­zött, ellenünk is. Mások, másult talán könnyebben megtalálják a védekezés módjait az árak lemérsék- lésével és a várakozás lehetővé tételével. A világ az üzletben rideg és nem helyezi előtérbe a politikát, hanem attól vásárol, aki olcsóbban ad. Viszont egyes nyugati államok Oroszországban akarnak pia­cot találni a saját áruik számára s a kereskedés cscrejelicgében hasznot keresnek. Mi eddig tehetet­lenül állottunk a gazdasági válságnak e veszedel­mével szemben s a védekezési módon nem gondol­koztunk eleget. A tojás-export törvényét megsza­vazta a parlament a napokban, de a törvényes pe­csét nem fogja előbbre segíteni a «nagymérvű orosz lojás-export versenycbeu a romániai szállítmányo­kat. A faüzemeket tönkretett« a B.ratianu-féle gaz­dasági béklyó-politika. Most amikor a földhözvert erdőipar és fakereskedelem a inég megmaradt ener­giamaradvány erő feszítésével lábra akart állani, a külső piacokon az időközben elhelyezkedett orosz árunak a b e ve z e t fi t ts égé ve 1 találta magát szemben. Csak egy mód volna a probléma megoldására, ol­csóvá tenni a külföldön az itteni árut. Olcsóvá éa megbízhatóvá tenni a szállítási lehetőségeket, meg­könnyíteni a kivitelt. Hogy ne öijön és ne pusztít­son ez a kereskedelmi krízis. A Heimann Leo tragédiája nem egyéni tragé­dia csak, hanem meggondolkoztató figyelmeztetés. Tünet arról a betegségről, amiben ezrek és ezrek pusztulnak s amiben sorvad az ország. 3ütaaSBrillBtü«»l MK locsolok, kölnivizek óriási választékban R&zsa M. Rnyef tíregócáa rt. Főtér 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom