Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-16 / 86. szám

Adm. î. __ui Újság Cluj-Kolozsvár ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : I évre 1200 lej, félévre 601) lej. negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 le;. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaja Unirii (Főtér) 4 Telefon : 5—08, G—04 ^ XIII. évfolyam 86-iIi szám ELŐFIZETÉS M AGYAK03SZAGG N: 1 évre 50 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő.---— Egyes szám ára 29 íl'lsr.------------------^«ngj barili»«® KéD,'’’sel'í!T >> '’1DAPF~'' Cjzj-Kolczsvir, 1930. ápr.lís 16. Rendőröket ejtettek foglyul a bukaresti tüntető diákok (Bukarest, április 14.) A szombati bukaresti tüntetések nem ültek el, hanem elszigetelt, de súlyos kitörésekben folytatódtak. Megtörtént az, hogy diákcsoportok rendőröket fogtak cl az nc- cán, túszokként a letartóztatott tüntetők kiada­tása végett. Súlyos incidensben volt részük a szociáldemokrata párt két neves vezérének, aki­ket felfegyverzett csoport támadott meg az uceán. A letartóztatottak kiszabadításáért Jelentette a Keleti Újság, hogy szombaton súlyos összeütközésekre került a sor Bukarestben tüntető diákok és a kirendelt karhatalmi oszta­gok között s ezek során mintegy hatvan diákot letartóztattak. Közülök sokat napközben szabad­lábra helyeztek, hat diák ellen azonban az ügyész­ség megindította az eljárást. At illető' egyetemi hallgatók Sárbulescu, Diaconu, Sorban escu, Jo- nesen, Lupusteanu és Cuţulescu, akiket hatóság elleni erőszakkal vádolnak. A bukaresti diákság vasárnap a diákotthon­ban gyülekezett össze s erről a gyűlésükről kül­döttséget menesztettek a rendőrprei'ekturára az­zal a megbízással, hogy interveniáljanak a letar­tóztatott diákok szabadonbocsátása ügyében. A küldöttséget Nicoleanu rendőrprefektus és Stefa- nescu főügyész fogadták. A diákok előadták kí­vánságaikat és hozzáfűzték a fenyegetéseket is, újabb tüntetésekre vonatkozólag. Nicoleanu rendőrprefektus a főügyésszel egyetértőleg ki­jelentette, hogy a letartóztatott diákok ügyében csak az ügyészség intézkedhetik. Ami a fenyege­téseket illeti, a hatóságok a legszigorúbb intéz­kedéseket fogják foganatosítani az esetleges za­vargások megakadályozására, Elfogtak bárom rendőrt A diákság kiküldöttei a prefektus válaszá­val visszatértek az otthonba, majd a diákok ve­zetőinek újabb megbízásával újból megjelentek a rendőrpreíekturán, ahol a tanácskozások ez alka­lommal is eredménytelenül éjjel 1 óráig tartot­tak. Amikor a diákság értesült arról, hogy a rendőrprefektus és az ügyész nem hajlandók tár­saikat szabadlábra helyezni, egyik csoportjuk, az úgynevezett vasgárda tag'jai, lementek az otthon elé az uccára és az otthon megfigyelésével meg­hízott Bozdoc nevű rendörkemiszárt, valamint Vusilatos és Gheorghiu deUfct.-'eket el­fogták, bevitték az otthon épületébe, ahol megkezdték a. tanácskozást, afelől, hogy mi történjék a foglyokkal. Egyesek véleménye az volt, hogy túszokként ott kell tartani őket, amig a rendőrség nem bocsátja szabadon a diákokat, végül is azonban hajnal felé szabadon engedték őket. A rendőri: otniszár és a detektívek azonnal jelentést tettek felettes hatóságuknál a történ­tekről. Még a hétfőre virradó éjszaka folyamán a j diákok ^ vasgárdájának tagjai több bukaresti 1 nyomdát kerestek fel s ezekben röpiratokat akar- * tak kinyomatni. A munka elvégzésére azonban egyik nyomda sem vállalkozott, a röp- iratok tartalmát izgató jellegűnek mon­datták s ezzel nem vállalták a nyomtatást. Vasárnap este kilenc órakor újból súlyos in­cidens játszódott le Bukarestben. A Cizmigiu- park mellett egy körülbelül 15_20 főnyi diák­csoport vasbotokkal és boxerekkel megtámadta Moscovici Ilié szocialista vezetőférfit és Lotar Radaceauu szociáldemokrata parlamenti képvi­selőt, akiket súlyosan megsebesítettek, úgy, hogy Moscoviciot kórházba kellett szállítani. A Keleti Újság tudósitója előtt, Lotar Radaceauu a kö­vetkezőket mondotta, az újságok számára: — Vasárnap este a szociáldemokrata párt végrehajtóbizottsági üléséről együtt távoztunk el Moscovici Ilié elvtársammal. Beszélgetve értük cl a Cizmigiut és éppen el akartunk válni, ami­kor egy 15—20 főből álló diákcsoport támadott ránk. A védekezés, tekintettel a támadók nagy számára és a meglepetésre, lehetetlen volt. Á diákok vasbotokkal és boxerekkel több ütést mér­tek ránk. Engem a fejemen és a karomon több súlyos ütés ért s Moscovicinak valószínűleg valami vasszerszámmal ejtettek a fején mély sebet. — Nehezen sikerült magunkat kiverni a tá- maáíic tömegéből és -befutottunk Boitliu orvos­hoz, akinek háza éppen az ueea túlsó felén van s aki bekötötte sebeinket s telefonált a mentők­höz. Ezek a súlyosan sérült Moscoviciot kórházba szállították. Hogy mi volt a brutális támadás oka, nem tudom. Lehet, hogy a parlamentben kifej­tett néhány interpellációmért akartak a diákok igy megbüntetni. Azt azonban tudom, hogy ha a jövőben hasonló incidensek elöf ór­áidnak, úgy nem leszek sem én, sem más kollégám szenvedő áldozat. — Gondoskodni fogunk arról, hogy lelo- hasszuk a felelőtlen támadók kedvét. A munkás­ság az országnak békés eleme kiván lenni, de ha provokálják, majd méltó választ fog adni az ilyen kísérletekre. Reméljük, hogy a kormány hala­déktalanul bevezeti a vizsgálatot s a tetteseket érdemül: szerint megbünteti. Ez iránt való meg­győződésünkben az sem ingat meg bennünket, hogy az necai harc, amelynek áldozatai voltunk, a rendőrök, vagy a csendőrök intervenciója nél­kül szabadon folyt le. Wilier József a támadásról A szociálist:! képviselők elleni támadással kapcsolatban Wilier József, a Magyar Párt par­lamenti csoportjának a titkára a következőket mondotta: —- Azt a megdöbbentő incidenst, amelynek áldozatai Radaceauu képviselőtársam és Mos­covici Ilié ismert nevű szocialista vezérek vol­tak, a legteljesebb mértékben elitélém. Nagyon sajnálom, hogy az egyetemi ifjúság magatartása ilyen irányt vett fel. Csak Radaceauu képviselő urat van szerencsém ismerni, aki korrekt és ige.if szimpatikus ur s igy a legkevésbé sem érdemelte meg ezt a bánásmódot. A magunk részéről sajná­latunkat és részvétünkét fejezzük ki a szociálde­mokrata pártnak az eléggé el nem Ítélhető (eset miatt s azon leszünk, hogy az ifjúság nevelése az ország demokratikus érzésű embereinek össze­fogása által olyan irányt kapjon, amely az em­berbaráti szeretet, megértés és tisztelet jegyében méltó legyen az idők szellemének követelményé­hez. .... Népkisebbségek és szociáíisfák közös felvonulása Irla: PAÁL ÁRPÁD A közelmúlt napok nyelvrendeletét még mindig nem láthatjuk clintézettnek, csak elho- mályositottnak. A miniszterelnök azt mondotta róla, hogy nem létezik. A tartományi igazgató viszont még magyarázta is és szabatosabb kör­vonalazással is igyekezett ellátni ugyanezt a rendeletet. A parlamentben a népkisebbségek pártjai és a szociáldemokraták szevátették az üdvét kérdéseket adtak föl erre vonatkozólag, s a rendelet határozott visszavonását követel­ték. Kormánvválasz erre még nincsen, amit in­dokolhatnak azzal, hogy a kormányt egyéb iz­gatott körülmények másirányu elfoglaltságra kényszeritették, s hogy a Darlament is hirtelen szünetre vonult. A tövis tehát az állapotokban benne maradt. Korántsem szándékunk az, hogy valaminek hagyobb jelentőséget adjunk, mint amennyit meg érdemel. A magyar sajtóra külön is rámondták, hogv az ügyet felfújta. Ezzel szemben állíta­nunk kell. hogy mi nem fújtunk föl semmit, csak é^^cn komolvan vettünk egy tartomány- igazqatói rendeletet. És komolyan vesszük a kérdést, amibe ez a rendelet belenyúlt. Aztán komoly aeoodalmunk van afelől, hogy ez a be­lenyúlás nem oknélkül történt, hanem kisérlet- ké—‘en. Mikor a miniszterelnök a rendelet nem- létezéséről beszélt, ezzel csak jótékony burkolást alkalmazott a kísérletre, hogy ne beszéljünk róla. Mikor a dolog érdemére, az érintett kér­désre Kívántuk terelni a beszélgetést, a mi­niszterelnök ur ismét ezzel a jótékony formulá­val tért ki előle: ami nem létezik, arról ne be­széljünk. Ez a rejtélyes tartózkodás a tarío- mányigazgatót is, betakarja a további felelős­ségre vonás elöl. s a kérdést is a helyes kiala­kulása megoldás elől. Iov vált szükségessé, hogy a kisebbségek és a szociáldemokraták a parlamentben együt­tes felvonulással kinyilatkoztassák az ügyben való közös érdekeltségüket. Akármilyen hangos és izgatott eoyéb körülmények zajlottak is a parlament körül, ez az együttes felvonulás an­nál mélyebb jelentőségű. Kifejezte azt, hogy vannak természetes néníogok, melyeket a küz­dő és elnyomott nénréteoek igazi pártjai nem engedhetnek oda kísérletezések prédájának és elhomálvosi tások kétségesitéseinek. Az együt­tes felvonulás kifejezte azt, hogy a népek nyel­vi szabadságait az említett pártok a legfonto­sabb életszükségleteknek látják, s azok védel­mére közös készséggel résen állanak. A nyelv­jognak ez a közös védő frontja több az egyszerű parlamenti csoportosulásnál. Úgy a népkisebbsé­gek, mint a munkásrétegek nemzetközi össze­függései folvtán ennek a közös fellépésnek meg­van a maga, nagv nemzetközi vonatkozása is. Immár nem csak egy tartományi igazgató ténykedéséről van szó, ami végtére önmagában sem kicsinylendő. Mert akárhr--- Is igyekeznek a lecsititást a tartományi ioazgató ielentőségé­nek a lekisebbitésével vagy elszintelenitésével végbevinni, a helyzet mégis az. hogy egy tar­tományi igazgató kiterjedt országrésznek a leg­főbb kormányképviselője. Rendelkezései lehet­nek törvénytelenek, jogtalanok és önmaguk­ban semmisek, de méois magas helyről adot­tak, tehát kiterjedt szétsugárzásban zavart kel­tők. népeket nvomoritók és egvéb végzetes ha­tásúak. Ilven magas helyről induló mozdulato­kat, me<~nvitatkozásokat, parancsolásokat még Mai számunk 12 oldal Felhívás készült tüntetésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom