Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-13 / 84. szám
XIII. »FF. 8i. SZÁM. 7 Ahogfyan animálunk a szeraSI j jogvédelme! elképzelik Nem lehet tartani színházi elcadásehat, estélyeket, teadélutánokat a román szerzők autorízációja nélkül — Még- egy tánciskolának is be kell szerezni Bukarestből az „caa stepp“ vagy a „taniţo“ engedélyét (Kolozsvár, április 11.) A román zeneszerzők és a román drámai szerzők egyesülete a következp körlevelet intézte hozzánk: Az Írói és művészi tulajdonról szóló 1023-as, a hivatalos lap 1923 junius 23-iki 6S-ik számában közzétett törvény alapján megalakult a Román Zeneszerzők és a Román Drámai Szerzők Egyesülete Bukarest székhellyel a Spital Brâncoveanu 1. szám alatti Adria-palotában. Az egyesületek célja a szerzői jogok biztosítása. A szerzői jogok intézményes megóvását a kolozsvári Piaţa Cuza Voda 3. szám alatti központi ügynökség végzi, míg a levelezés1 és bármilyen más információ’ az egyesület kolozsvári központi ügynökségéhez Calea Feleacului 43. alá intézendő és onnan kérhető. Mivel a román állampolgárok irodalmi és művészeti tulajdonjogait idegen államok garantálták, míg ml garantáltuk a külföldiekét, ezeknek a jogoknak védelmezésére, érvényesítésére és hasznosítására, amellett, hogy Románia hozzájárult a berni, a szerzői jogokról szóló konvenciókhoz, kölcsönös megegyezéseket létesített a külföldi hasonló egyesületekkel is, amelyek alapján a Román Zeneszerzők Egyesülete országunkban Európa tizenhat legfontosabb államainak zeneszerzőinek érdekeit képviseli, valamint az amerikaiakét is. Mivel az Írói és művészi tulajdon abszolút jog (lásd az 1823 junius 28-iki törvényt, valamint a büntető törvénykönyv 841. és következő szakaszait) az egyesület fönntartja magának a jogot, hogy megállapítsa és a körülményeknek megfelelően bármikor módosítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett engedélyezi tagjai, vagy az általa képviselt külföldi egyesületek tagjai müveinek előadását. Következésképen köztudomásra hozzuk, hogy előadások és pedig színházi előadások, koncertek, bálok, estélyek, teák, stb. rendezői nem kaphatnak engedélyt az előadásra — városokban a rendőrségtől, megyékben pedig a szolgabiráktól — amíg nem szerzik be a Komán Zeneszerzők, vagy a Román Drámai Szerzők Egyesületének antorizációját. Hasonló autorizációval kell rendelkezzenek a szállodák, vendéglők, kávéházak, mozik, bárok, tánctermek, varieték, tánciskolák, cirkuszok, stb. tulajdonosai, vagy vállalkozói is, attól függetlenül, hogy a zenét heléptldij ellenében, vagy anélkül szolgáltatják. A fenr.tebbíek értelmében a belügyminisztérium is 42. és 205/929. szám alatt rendeletét adott ki a mo. gyei prefekturákhoz és az összes rendőri hivatalokhoz. A szerző, vagy megbízottja autorlzáeiőja nélküli előadás a tulajdonjog megsértését jeelntl és a 48-ik és következő szakaszokban föltüntetett szankciók mellett az irodalmi és művészet! tulajdonról szóló törvény 64-Ik szakasza értelmében indul meg az illetők ellen az eljárás. * Szószerlnt adtuk le a Drámai és a Zeneszerzők Egyesületének e körlevelét, amellyel szemben, legalább Is • pillanatban, a leghatározottabb gyanúperrel kell élnünk. Nem vitás, hogy az egész erdélyi magyar közvélemény örömmel fogadja ezt a törvényt, amellyel Románia belekapcsolódik a világ szellemi együttesébe és a szerzői jogot, az eszmei tulajdont megvédeti és ö maga is megvédi. Nagyon természetesnek találjuk azt is, hogy ha valamelyes külföldi, vagy belföldi zenei, vagy drámai müvet elő akarnak adni nálunk, ahhoz meg kell szerezni a szerzőnek a beleegyezését is. De miért van szükség ilyen közbeeső szervre, amely egyszerűen önmagának taftja fönn az engedélyezésnek a jogát, sőt tovább mlgy, egyenesen előírja, a rendőrségi és szolgabiról asszisztenciát véve már jóelöre Igénybe, hogy ezek az engedélyek kizárólagosan tőle szereztessenek be. Tánciskoláktól ingyenes műkedvelő előadásig, — autorizációt kívánnak meg, anélkül, hogy precizi- róznák, mire szolgál ez az engedély, generális előadására tizenhat ország szerzői termékeinek, vagy csak egy olyan előengedély lesz, amelynek alapján eietröl-esetre ismét be akarják szereztetni az ad hoc engedélyeket. Minél többször olvassuk át e szöveget, annál érthetetlenebbé válik és a gyakorlatban annál inkább kivihetetlenné. Nem tudjuk elhinni, hogy akadjon ország egész Európában, ahol egy cukrászdának, ba kedve tartja valamelyik amerikai szerző on stepjét három szál cigánnyal eljátszani, csak abban az esetben teheti meg, ha az ottani szerzői egyesületnek előbb a beleegyezését kikéri. Egy vendéglőnek szüksége van játszási engedélyre, — ez eddig rendben van. De hogy mit játszik, az az 8 dolga. Ha akad egv szerzői jogvédő intézmény, amely magánszorgalomból figyelemmel kiséri, nehogy on step megfelelő' vagyondézsma nélkül hangozzék el az éjszakában, ám tegye. De semmi joga sines ahhoz, hogy egy hatósági engedélyt saját bc- nevoleneiájától tegyen függővé. Arról nem is beszélünk, hogy ebben egy pro- nnneiaroeutő kategorikus harci osságával jelentkező köriratban „az egyesület fönntartja magának a jogot, hogy bármikor módot itsa azokat a feltételeket, amelyek mellett tagjai, vagy az általa képviselt külföldi egyesület tagjai müveinek előadását engedélyezi.” Hát ez miÎ.Hogy értsük azt, liogy „módosíthatja” a feltételeket 1 (Párizs, április 11.) A keleti jóvátétel! konferencia munkálatainak befejezését vasárnapra vár- , ják. A közeledés annyira ment a magyar és a cseh álláspont között, hogy már csupán néfcánymüHós kü- lönbözetröi van szó. A vita eredetileg a föld-, birtok- ügyek három csoportja felett forgott. Az első csoportba azok az ügyek tartoznak, amelyekre nézve még a hágai egyezmény előtt létrejött a megegyezés a csehszlovák állam és a magyar birtokosok között. Másodsorban azokról az ügyekről volt sző, amelyek felől már a hágai megegyezés idején folytak a perek s am ilyeknél mintegy 5S0 ezer hold szerepelt. Ebből (London, április 11.) Indiában a nemzeti hét vasárnap véget ér. A nacionalista kongresz- szus végrehajtó bizottsága e napra Bombayba tüntető nagygyűlést hívott egybe, amelyen legalább százezer ember részvételére számítanak. A nagygyűlés hitet tesz a nemzeti ellenállás mellett és tiltakozni fog a sómonopólium törvény megsértőinek letartóztatásáért. Gandhi megkezdte dandii táborának leépítését. A tábor a jövő vasárnapig teljesen feloszlik. Az indiai nacionalista vezér a Reuter távirati iroda tudósítójának gyengélkedéséről kijelentette, hogy a természettől kapott intelmet. Pihenésre van szüksége, mert máskép fizikuma felmondaná a szolgálatot. Ha egészségi állapota meg fogja engedni, a jövő hét folyamán Guyarat tartományba utazik, ahol folytatja a polgári ellenállás szervezését. Dandi közelében a nők egyik gyűlésén megrökönyödést. váltott ki Gandhi bejelentése, mely szerint a házi szőttesek készlete kifogyóban van. A nők ki vannak téve annak, hogy meztelenül kell jármok, mert az idegen szövetekből készült ruhákat nem vehetik magukra, ha komolyan akarják ők is India függetlenségéA végén még azt kell hinnünk, hogy tizenhat ország irői azért imák és zenészei azért zenélnek, hogy majd egy bukaresti szerzői egyesület kiélhesse a maga véleményező, módosító, letiltó, büntető, megtorló hatalmának a teljességét. Hiszen, ha jók olvastunk a sorok között, ennek az intézménynek ahoz is meg van a joga, hogy bizonyos müveket ne engedélyezzen, például mondjuk: Balázs Árpád magyar népdalait, mert azok esetleg nem felelnek meg a román zeneszerzők „nemzeti” szempontjainak. És mi történik akkor, ha például egyes színházak megszerzik a darabjátszás engedélyeket, — függetlenül az Adria palota urainak beleegyezésétől ? Ilyen eset is előfordult már. Kezdjen majd veszekedni a színigazgató a bukaresti főirodával, vagy annak expozitaráival, hogy neki már van engedélye, vagy ennek dacára is ki kell fizetni a közvetítői dijakat, mert bizonyosra vesszük, hogy ilyen hatalmas apparátust, ilyen előreláthatólag sok kezet foglalkoztató ügyvitelt a drámai és a színpadi szerzők egyesülete nem szerelemből csinál. Ha ezt a rendeletét, — amely Ugylátszik, maga mögött tudja a kormányzatot is, különben nem hivatkozna minduntalan a hatósági segítség igénybevételére — a gyakorlatban megkísérlik végrehajtani, olyan ka-x varodás lesz belőle, hogy hetekig fog zúgni tőle az egész sajtó. Szeretnek azt hinni, hogy ez a körlevél rosszul volt megfogalmazva, „elirődott”, mint a Dob résen rendeletéi és hogy rövidesen a szerzők egyesülete maga jön rá, hogy még akkor is bakot lőhet egy irásmü, ha mindjárt testületi alapon is hozzák létre. f a földterületből a hágai egyezmény értelmében a I cseh kormánynak kétszázezer holdat vissza keli adnia régi tulajdonosainak. A harmadik csoportba tartozó ügyek az esetleges földreformra vonatkoznak s ezeknél a magyar kormány a döntőbírósági intézmény további fenntartására törekedett. A csehszlovák kiküldöttek megjelölték azt a birtokmennyisS- get, amelynek kisajátítására még sor kerülhet és amely semmiesetre se lesz több 49 ezer holdnál. A szövegezési munkálatok most már nemcsak a vitás pontokra, hanem az egyezmény egész szövegére ia kiterjedtek. nek kivívását. Gandhi figyelmébe ajánlotta a I nőknek a datolyapálmákat, melyeknek rostjaiból I kitűnő szöveteket készíthetnek maguknak. (London, április 11.) Bombayból jelentik, hogy a rendőrség tegnap házkutatást foganatosított a pánindiai kongresszus főhadiszállásán. Az épületet háromszáz bambuszbotos rendőr vette körül s a tisztek behatoltak a hinduk féltve őrzött tanyájára. A rendőrség a kitermelt sókészleteket itt is elkobozta s a sófőzőüstöket összetörték. A hindu nemzeti milieia ellenállást kísérelt meg s ezért parancsnokukat, Abid Alit őrizetbe vették s magukkal vitték. A sőfőzés — komédia Jalalpurból jelentik: Gandhi sófőzötelepén pénteken délelőtt 300 rendőr jelent meg és összetörték a sófőzőüstöket. A rendőrök és Gandhi hívei között összetűzésre került a sor. Az összetűzés során három ember megsérült. Allahabadi jelentés szerint az angol hatóságok megállapították, hogy Gandhiék sófőzése inkább csak komédia volt, amennyiben n*m a tengerből termelték ki a sót, hanem monopolsót olvasztottak meg. Az indiai nacionalisták egyébként elhatározták, hogy vasárnap nagygyűlést tartanak, azután a küldöttség a tengerhez vonul és ott a vízbe dobja az indiai angol sómonopóliumról szóló törvényt. Yátsársíap fejeződik ti© is párisi keleti járáfételi konferencia Egyre nő & kitermelt só, de kiapad a háziszőttes <&L Gandhi azt ajánlja índia asszonyainak, hogy a datolya pálma rostjaiból szőjjenek ruhát maguknak
