Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-13 / 84. szám

XIII. ÉVF. 84. SZÁM. Féleredménnyel befejeződött a londoni leszerelési konferencia Három hatalom elhatározta, hogy az összes hajőkategófiákban csökkenteni fogfa a tcnnatarfalinat— Franciaország és Olasz­ország között még nem egyenlatödtek ki az ellentétek (London, április 11.) Az angol külügyi hivatal kommünikét juttatott el a lapokhoz, megállapítani kívánja, hogy nem hármas, ha­nem öt hatalmi egyezmény jött létre s igy is kerül aláírásra. Az egyezmény három részből áll. Az első két részt mind az öt hatalom, a harmadik részt Amerika, Anglia és Japán írják alá. A külügyi hivatal nem titkolja, hogy Franciaország és Olaszország között az ellentétek még nem egyenlítődtek ki, de az egyezmény harmadik pontját úgy fogják megszövegezni, hogy egy későbbi időpontban Franciaország és Olaszország kormányai részére fennálljon annak a lehetősége, hogy csatlakoz­hassanak az egyezmény harmadik pontjához s ezzel teljessé tegyék az öthatalmi megegyezést. A három részből álló egyezmény első részé­ben a hatalmak kötelezik magukat arra, bogy a csatahajók építését szüneteltetik. Számuk csökkentése a washingtoni egyezmény keretein túlmenően olvként következik be, hogy Anglia 5, Amerika 3 és Japán 1 csatahajót kivon a tényleges tengeri szolgálatból. A második rész­ben a hatalmak a kíméletlen tengeralattjáró harc kiküszöbölése ügyében tesznek kölcsönös kötelező nyilatkozatokat. A harmadik részben Amerika, Anglia és Japán összefoglalják fegyverkezés csökkentésére i ránvult megegyezést• i két. Az egész tervezetet az amerikai delegáció dolgozta ki. Ma megkezdik a végleges szöveg 'megállapításának munkálatait s az aláírásra valószín illeg a jövő hét csü­törtökén kerül sor. Macdonald miniszterelnök az alsóház késő éjszakai ülésén bejelentette a, háromhatalmi meg­egyezés teljes sikerét és a konferencia munkála­tainak befejezését. Hangoztatta, hogy az értekezletnek sikerült az összes hajó­kategóriákban a tonnatartalom csökken-. tés‘'t a három hatalomnál elérnie. Az ellenzéki pártok részéről Baldwin cs Sir Her­bert Sámuel elismeréssel adóztak Macdonaldnak. (Páris, április 11.) A lapok megállapítják, hogy a londoni konferencia befejezettnek tekint­hető. örömüknek adnak kifejezést afelett, hogy az értekezlet eredményei nem olyan jelentéktelenek, mint ahogy azokat a pesszimisták az utóbbi napokban is fel­tüntetni igyekeztek. A sajtó reméli, hogy Anglia és Franciaország között s ezek eredményeként sikerülni fog a két ország között fennálló ellentéteket kiküszöbölni s a valódi öthatalmi tengerészeti egyezményt létre­hozni. A román intézményeksiek járó magyar lapok és könyvek köteles példányait a legtöbb helyen minden lelíár nélkül egy» szemen a raktárba dobfák (Kolozsvár, április 11.) Az állam mindenütt a világon pénzért veszi meg azokat a könyveket, folyó­iratokat és lapokat, melyekre intézményeinek szük­sége van. Kötelespéldány tehát mindenütt csak an­nak a hatóságnak jár, melynek feladata a sajtót el­lenőrizni. őrködni azon, hogy a sajtótermékek össz­hangban legyenek a sajtótörvény előírásaival. Egyet­len kivétel ez alól az a központi intézmény szokott lenni, mely tudományos és nemzeti szempontból gyűjti össze az ország területén megjelenő összes nyomdatermékeket. Legfeljebb tehát két olyan pél­dányról van szó, melyet a könyv vagy a lap kiadója ingyen bocsát közintézménynek a rendelkezésére. S meg kell állapitanunk, hogy ez is a természetes. Ha az államnak fára, szénre, szövetre vagy bármilyen egyéb használati cikkre van szüksége, azt megfizeti, még pedig rendszerint jobban, mint a magános, — miért legyen ez alól éppen a könyv, a lap kivétel, amikor ez közvetlenül áll a szellemi élet szolgála­tában, prosperálásának feltételei pedig kedvezőtle­nebbek szoktak lenni, mint a testi szükségleteket szolgáló cikkekéi. Mit mond a rendelet? Romániában megfordítva áll a helyzet. Itt a könyvek és lapok kiadóit külön adóként terheli a kötelespéldányok példátlanul nagy száma: minden kiadmányból nem kevesebb, minit 24, mondd és ird huszonnégy példányt kell in­gyen az államnak, illetve közintézmények­nek rendelkezésükre bocsátaniok. Hogy ez milyen nagy teher, azt akkor látjuk, ha megállapítjuk, hogy napilapoknál csak a bélyegkölt- ség ezekre az ingyen példányokra töb ezer lejt tesz ki. Nem is szólva értékesebb diszmüvekről, hol az anyag és reáforditott munka is jelentős értéket kép­visel. A kötelespéldányokról szóló rendelet, mely 1923-ban kelt, pontosan felsorolja azokat az intéz­ményeket, melyek ilyen ingyenes példányokat igé­nyelhetnek. Ezek: 1. Fundaţia Carol 1 pl. 2. Bel­ügyminisztérium sajtóosztálya 1 pl. 3. A nagyszebe­ni Astra 1 pl. 4. Fundaţia Principele Carol 2 pl. 4. A bukaresti Athaenaeuni könyvtára 2 pl. 5. A ki- senevi egyetemi könyvtár 2 pl. 6. A jasi-i egyetemi könyvtár 2 pl. 7. A csemovici egyetem könyvtára 2- pl. 8. A kolozsvári egyetem könyvtára 2 pl. 9. A Román Akadémia könyvtára 2 pl. 10. Az ügyész­ség 2 pl. 11. A hadtestparancsnokság 2 pl. Ez utób­bi kettő csak a lapokból kap kötelespéldányokat. Mi történik a magyar kiadmányokkal? Ez a rendelkezés az összes nyomdatermékekre vonatkozik. Ebben a sérelemben tehát a többség ez­úttal osztozkodik a kisebbségekkel. Hogy azonban a kisebbségek mégsem részesülnek e téren sem egyen­lő elbánásban, arról a következő, tanulságos eset tesz bizonyságot. Egy erdélyi fiatalember — román az illető — a jasi-i egyetemen folytatja jogi tanulmányait. Dok­tori értekezésül a romániai kisebbségi kérdést adta fel neki professzora. Természetes, hogy foglalkoznia kellett volna munkájában az itt élő kisebbségek kö­veteléseivel. állásfoglalásával, programjaival stb. For résmunkákért Kolozsvárrá fordult, honnan meg is kapta a kívánt címeket azzal, hogy azokat keresse meg az ottani egyetemi könyvtárban. Meg kell ott lenniük, mivelhogy két kötelespéldány is ment mind­egyikből az egyetemi könyvtár címére. Erre a tanácsra jöt aztán szórol-szóra a követ­kező, sokatmondó válasz: , „ . . . Magyar könyveket vagy folyóiratokat itt a könyvtárban nem találsz. Magyar szekció itt nincsen. Minden könyv, folyóirat vagy lap, ha magyar, úgy, ahogy jön, vagy elkalló­dik, vagy a raktárba dobják — minden in­ventar nélkül. A jó Isten sem tud itt találni semmit ...” Ez a helyzet Jaşiban. S ugyanígy történik min­denütt az erdélyi hatósági helyeken és a Román Akadémián kívül. Ami azt jelenti, hogy a magyar- lapok és könyvkiadók tisztára fölöslegesen küldenek szét naponta 15 köteles példányt! Eszünk ágába sem jut, hogy ettől a 15 külön­féle regáti intézménytől a magyar nyomdatermékek feldolgozását követeljük, sőt még azt is fölösleges­nek tartjuk, hogy magyar osztályaik legyenek. Hi­szen nyilvánvaló, hogy az ehez szükséges magvarul .tudó személyzet nem áll rendelkezésükre s az sem valószínű) hogy ezeken a helyeken n agyar müveit iránt valami különös kereslet mutatkoznék. Ha azonban ott nincsen magyar kiadmányokra szükséges azok rendszeresítésére nincs személyzet, akkor miévé kell a magyar könyvkiadást ekkora teherrel sújtani s miért kell büntetésekkel zaklatni őkét, ha egyszer egyszer egy-egy ilyen kötelespéldány nem jut el rendeltetési helyére? Ez az eset igen tanulságos, magán a panasz konkrét tárgyán túl is. Arra tanít, hogy milyen ab­szurdumokra vezet még mellékvágányokon is az, ha oly különböző részekből összetevődött államot az egész vonalon egyetlen kaptafára akarnak kormá­nyozni. Ez az intézkedés legfeljebb nevetségessé vá­lik. Ki tudja azonban kiszámítani azt a rombolást, amit például a középiskolai törvény a magyar gyer­mekek idegrendszerében végez azokkal a követelmé­nyeivel, melyek a románnyelvü gyermekekkel szem­ben is túlzottak a pedagógusok véleményei szerint. S igy tovább, az emberi élet minden tevén s mü.dcn vonatkozásában 1 Változtatni ezen a hefyzetcn ez a cikk bizonyá­ra nem fog. A magyar nyomtatványokat ezután is kosárral fogják naponta a jaşi-i és csemovici egye­temi könyvtárak pincéibe hordani — az egyenlő el­bánás és centralizmus nevében. A levél, melyről szó- lottunk, azt írja: „Valamelyik jövendő generáció fogja ezeket kiválogatni, ha ugyan akkorára nem rágták teljesen össze az egerek . . Mi azt hisz- szülc, hogy ez a jövendő generáció meg fog eléged­ni fejcsóválással, mely Ítéletet mond majd ennek a mai rendszernek rövidlátásáról és fölösleges erő­szakoskodásairól. k. n. Nagyheli Istentiszteletek sorrendje a Farkas-uccai rét. templomban Minden reggel fél 8 órakor bibliaolvasással kap­csolatosan bűnbánati imádságok — délután 6 órakor pedig „Passiói arcképek“ cim alatt bibliát magya­ráznak. Hétfőn délután 6 órakor „Bethaniai Máriá­ról“ Székely János leányfögimn. vall. tanár. Kedden délután 6 órakor „Az alvó tanitvány"-ról Deák Fe­renc monostori lelkész. Szerdán délután 6 órakor „A nép“-ről dr. Tavaszy Sándor teol. igazgató prof. Csü­törtökön délután 6 órakor „Judás“-ról Tárkányi György ref. koll. vall. tanár. Nagypénteken délután 6 órakor „A két lator“-ról dr. Gönczy Lajos teol. prof. Szombaton délután 6 órakor „A pogány száza­dosiról Gazda Lajos s. lelkész tart bibliamagyará­zatot. Virágvasárnapon d. e. 10 órakor Nagy József teol. senior, Nagypénteken d. e. 10 órakor Vásárhe­lyi Boldizsár lelkész, Husvét első napján d. e. 10 óra­kor dr. Makkal Sándor püspök prédikál. Úrvacso­rái agendát úgy a délelőtti, mint délutáni urvacsora- osztás alkalmával Vásárhelyi Boldizsár mond. Hus­vét másodnapján a rendes lelkész, harmadnapján a segédlelkész végzi az istentiszteleti szolgálatot. A nagypénteki istentiszteletek után, régi szokásként, Imreh Zsigmond kántor énekli a „Passiót“. A Divine Service in the English Language will be held on Sunday, 13th April, at 4 p. m, in the Re­formed Church College, Calea Victoriei 38. Preacher: j Rev. Robert F. Chisholm, B. D. — Angolnyelvü isten- I tisztelet lesz vasárnap, április 13-án négy órakor d. u. 1 a ref. teológiai fakultás dísztermében, Calea Victo­riei 38. Prédikál: Chisholm Robert. Unitárius püspöki vizsgálat Tordán. Dr. Boros György unitárius püspök f. évi április hó 12. és 13. napjain hivatalos vizsgálatot tart a tordai unitárius egyházközségben Ürmösi József püspöki titkár kísé­retében. Ugyanez alkalommal vasárnap az Unitá­rius Irodalmi Társaság is templomi ünnepség kere­tében felolvasó gyűlést tart, melynek keretében Ko­lozsvárról szerepelni fognak dr. Boros püspök elnöki megnyitóval, Gyallay Domokos, Pálfi Márton, S. Nagy László. A püspöki vizsgálat alkalmával tar­tandó istentiszteleten, vasárnap délelőtt imát és egy­házi beszédet Vári Albert kolozsvári kollégiumi val­lástanár mond, a gyülekezetei üdvözlő beszédet a püspök tartja. GsecsemH a legjobbat: Hüfer hintőport, bnt, szappant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom