Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-03 / 75. szám
íá-: N. i.-elöhi Cloj-KcIczsvár, 1930 épr'.Iis 3. CjSÜíÖTÍőh ELŐFIZETÉS ßlü^c'OLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, aegyed | évre 300 lej, egy 12 oldalas szám ára 5 lej. f ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţtt Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5—08, 6—01 r XIII. évfolyama 75-lk szám ELŐFIZET^. SV! AGY AKORSZAGON: l évre 66 penge, félévié 29 pengő ' negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 Siller. A liberálisok áprilisi tréfája _ Miután a liberálisok nem merik a „rémhír“ terjesztésének a kockázatát vállalni, olyan hirt sütöttek el külföldön, amelyről föltételezték, hogy ugyanazt az exploziót fogja majd kelteni, amit egy szabályos, rendőrileg üldözött, a megfelelő tényálladékokat minden tekintetben kimerítő pletykabombától várni lehet. Tituleseu lemondott — ez az a legfrissebb pokoigép-morény- let, amely egyelőre sem Titulescuban, sem a kormányban nem okozot kárt, annál az egyszerű oknál fogva, mert nem bizonyult valónak. Most azután fölmerül a kérdés, hogy vájjon tényleg bajok következtek volna-e be abban az esetben, ha a Tituleseu lemondásáról szóló hir fennállónak bizonyul? Senki sem pótolhatatlan — mondotta egy német ellenzéki képviselő a Stresemaun halála alkalmából rendezett gyászünnepélyen és sok igazság van benne: a modem államkormányzatok berendezkedése ma sok tekintetben személytetlen és a gép forog tovább, ha a mögötte álló gépész pillanatra el is engedi a kereket. De az is kétségtelen, hogy Stresemann halate sok zavart keltett és kelt a német belpolitikai életben — talán majd egy későbbi időpontban a külpolitikai életben is észrevehető lesz — pártja, a Néppárt egységén®; megbomlása — és ha Stresemann élne, úgy talán a jelenlegi kormányválság sem következett volna be. Alighanem Tituleseu lemondása sem vonta volna maga után okvetlenül a jelenlegi kormányzatnak lemondását, talán az ő általa vezetett külföldi tárgyalások éppoly sikert Ígértek volna, akkor Is, ha nem ő vezeti, talán nehány óra kaotikus hangulata után újra az az egyensulyozottsági állapot következett volna be, ha már ezt egyáltalában annak lehet nevezni. Viszont, ha minden hájjal megkent liberálisok alkalmasnak tartank ilyen áprilisi tréfát arra, hogy egy olyan kormány bukásának a lehetőségét készítsék elő, amely a választó polgárság szavazatainak túlnyomó többségére támaszkodik és amelynek Tituleseu nem is tagja, csak exponense, nos, hogy ilyen kerülő utakon, ilyen látszólagosan távoli vonatkozásokban, ilyen szeszélyes röppályákon kalandozó machinációkkal rá lehet csapni Maniuékra. ez a körülmény élesen mutat rá a kormány törékenységére, szilárdnak látszó építményének végzetes töréseire és repedéseire. A tömegpszihózis, amely pár óráig magával sodorta Bukarest politikai köreit, indító okát nem abban az aggodalomban leli föl, hogy lám, Románia szegényebb lett. egy Tituleseu aktiv munkájával, hogy ez a nagy felkészültségű diplomata, „haragszom rád“-játékba kezdett, mint inkább ott, hogy a kormányt féltette, mert Tituleseu valószinüsitett visszavonulásával az a gyanú ébredt- fel benne: a kormánnyal van a baj, nem pedig Titulescuval Magyarán szólva, úgy fest a dolog, mintha Tituleseu, a bizalmi kérdést vetette volna fel a kormánnyal szemben. A liberális párt taktikájához hozzátartozik, hogy a maga ravasz munkáival tulajdonképpen minduntalan arra a furcsa helyzetre mutasson rá, hogy a mai kormány- nyal szemben állandóan olyanok tehetik föl \ „bizalmi“ kérdést, akik erre másod, harmadsorban, vagy egyáltalában nem illetékesek. A mai kormánynak folytonosan küzdenie kell a külföldi pénzpiac, belföldi pénzpiac, hivatalnoki kar, bankkormányzóságok, ellenzéki lapvélemények bizalmi kérdésével szemben, mert az a blattom, amelyet saját pártja csepegtet belé, az az általános választói jogon, parlamentáris formákon nyugvó bizalom, egymagában véve nem látszik elegendőnek. László Dezső a Magyar Pár! nevében ^ súlyos kritikában részesítette az erdő- kezelési törvényjavaslatot A közbirtokosságok kálváriája — A javaslat nem védi a sri&gá- siösok tulajdonában levő erdőket és egész tömeg tarthatatlan intézkedést taríaíssaz (3ukarest, április 1.) A kamarában Jumanca szocialista, képviselő a munkaügyi miniszterhez intéz interpellációt a munkásbiztositás kérdésének rendezéséről. •».« , * Raducanu munkaügyi miniszter válaszol. Kijelenti, hogy a kérdéssel nyolc hónapja foglalkozik, a javaslat elkészült s azt közelebbről a parlament elé terjeszti. Napirenden több kisebb hitelt szavaznak meg, majd az erdökezelósi törvényjavaslat került tárgyalásra és ennek vitájában a Magyar Párt nevében László Dezső, esik megyei képviselő szólalt fel. László Dezső az erdőkezelési törvény- javaslat ellen A jelen törvényjavaslat, — mondja László képviselő, — megszünteti a Casa Pădurilort s helyébe az állami erdők kezelésére az állami erdők autonóm intézetét, a magánerdők felügyeletére pedig az erdészeti igazgatóságot állítja fel. Általános hibája a törvénytervezetnek az, hogy sem az állami, sem a magánerdők kezelésénél nem dolgozta lel részletesen a kezelőszemélyzet hatáskörét, illetve a magánerdők kezelésénél erre vonatkozólag nem is tartalmaz intézkedéseket, hanem a 4S-i'k szakaszban kimondja, hogy a kérdésnek ezt az oldalát szabály- rendelettel fogja megoldani. Az állami erdők az ösm - szes erdőségeknek csak egyharmadát teszik ki és ágy a magánérdek ügyeinek rendezése annál is inkább szükséges, mivel az eltelt évek általános panaszaiból megállapítható, hogy ez a felügyelet nem annyira a tulajdonos érdekeit szolgálta, mint a sok önkényes intézkedéssel inkább terhes zaklatást jelentett, A tervezet indokolásából szomorúan állapítható meg az, hogy az állami erdőségek eddigi értékesítéséből az államnak semmi haszna sem volt, sőt arra mindig ráfizetett. Érzékenyen érinti ez a polgárokat, amikor az állam kétmillió hektár erdőségből semmi jövedelmet sem tud felmutatni és a ráfizetéseket as adókból kell pótolni. Mihalacho: Az indokolás azt mondja, hogy kevés jövedelem van és nem beszél deficitről. László: A jövedelem csak papíron létezik. Valóban csupán deficitet lebet kimutatni. Jogosan elvárná a polgárság, hogy az állami erdők jövedelme az adóterhek nagyrészét is fedezze. Azt, hogy a jelen tervezet mennyivel fog javitr.i a helyzeten, majd az idő fogja megmutatni, általános elvei azonban erre nem sok reményt nyújtanak. Nagy hibája az az intézkedés, amely szerint az állami erdőségek a kitermelések megkönyitésére vásárolhatnak egész, vagy részerdőket, mivel ez ismételten visszaélésekre vezeth&t. Nem indokolt a második szakasz 4-ik bekezdéslében feltüntetett adómentesség sem, mivel az erdők kitermelése a megyei és községi utakat nagyon rongálja és Így azok fönntartásához az erdők jövedelmének is hozzá kellene járulnia. Indokolatlan a 43-ik szakasz intézkedése amely az értékesített rész tiszta jövedelméből 20 százalékot a személyzet jutalmazására fordít. Magánosok tulajdonába több mint négymillió hektár erdő tartozik s ezek felügyeletéről a jelen törvénynek kellett volna intézkednie. Nem tudható, hogy a miniszter a végrehajtási utasításba milyen rendelkezéseket akar fölvenni, néhány sérelmet azonban fel kell említenem, az intézkedéseknél kérem ezek figyelembevételét. A magánerdőtuiajdoijosok aránylag nagy erdő- őrzési és kezelési dijakat fizetnek, ezek ellenében erdőink nincs megvédve, abból a iát ellophatják, az őrzőközegebnek nincs vagyoni felelőssége s végül >a szakmunkáitokat saját költségükön kell elvégeztetniük. A vágási engedélyek megkapása rendes üzemterv alapján is a tulajdonosoknak rengeteg költségébe, fáradságába és az igazolványok újabb és újabb becsatolásába kerül. Az erdősítési kauciót az adóhivatalhoz kell befizetni — ahol 3 százalékos kamatot adnak — ahelyett, hogy azt magánbankokban helyezhetnék el. A közbirtokossági erdők Különösen sok a panasz a közbirtokosságok erdei miatt. Ezek jogi természetével az erdészeti hatóságok nincsenek tisztában, úgy tekintik, mintha a közbirtokossági tagok nem jogos tulajdonukat, hanem könyöradományt kpar.ának A közbirtokossá- gi erdők a legszegényebb gazdák közösen használt tulajdonai. Mindenik részesedése külön meg van határozva, szabadon elidegeníthető, terhelhető és örökölhető, mint bármely más föld. Ezeknek a kisbirtokosoknak már erdejük nincs, tehát innen kel! kaputok a tüzelő és építő fát S a jövedc-lembői a pénzt, amellyel adójukat kifizethessék. A tulajdonjogból kifolyólag a közbirtokosságok határozatai semmi tekintetben s^u korlátozhatók. Ezzel szemben üzemterveik elkészítése százezrekbe kerül és jóváhagyása éveket vesz igénybe. Az évi vágási területeket a legkörülményevbb eljárással kapják ki és az értékesítésre csak az árverés: engedélyezik, amit u legtöbb esetben nem a székhelyen, hanem Bukarestben tartanak. A közbirtokosságok költségvetéseibe s,z erdészet: hatóságok tetszés szerint Írnak be tételeket. Wilier: Így néz ki a közbirtokosság autonómiája. László Dezső: Az erdőtörvény elrendeli azt is, r.oey a közbirtokossági ülésen a játásbiró elnököljön és ö gyakorolja a fegyelmi jogot as igazgatóság felett, amelynek tagjait elmozdíthatja és újakat nevezhet ki. Határozatai ellen nincs fetebbezés. sem jogoivoslat s igy a közbirtokosság az egyetlen intézmény, amely perrendtartási jogorvoslatig nem élhet, í kénytelen a biró egyetlen jó vagy rossz határozatában megnyugodni. Az adóztatás kérdésében is a legnagyobb sérelmeket a közbirtokosok szenvedik. A mezőgazdaság: adót minden terület után megfizetik a újabban az illeték egyenértékek megfizetésére is kötelezték őket, míg az egyes tulajdonosokat, ha fát adnak tí, íakereskedőknek minősitik és kereskedelmi adóval róják meg. Számta'ifiu ilyen természetű változtatásra volna szükség a törvényben s mivel ezekre a jele® tervezel nem tartalmaz megfelelő intézkedéseket, azt nem foeadhatom elMai számunk 12 oldal
