Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-12 / 83. szám

wju&rxmsjfa XIII. EVF. 83. SZÁM. Wu&rxUmjfa 24 óra alatt megbukott Dobrescu nyelvrendelete Bukarestben teljesen hihetetlennek tartják a tartományi igazgató rendeletét és azt hiszik, hogy a bukásának okait akarja ezzel leplezni — A kisebbségi tanácstagok nem ismerhetik el kötelezőnek a tiltó rendelkezéseket és anyanyelvükön fognak felszólalni (Kolozsvár, április 10.) A Dobrescu-féle nyelvrendelet kínos szenzációja nem maradt ha­tás nélkül s ez a hatás messzire fog végighullám- zani. ügylátszik, maga Dobrescu tartományi igazgató is __ utólag ugyan __ de észrevette, hogy nemcsak a kormánynak, nemcsak a pártjá­nak, hanem az országnak is kiszámíthatatlanul súlyos kellemetlenségeket idézett elő, mert mai nyilatkozatában igyekszik elmagyarázni rende­letének a tartalmát. Mi a magunk részéről igye­keztünk nagy nyugalommal fogni fel Dobrescu tartományi igazgatónak a kisebbségek számára szánt meglepetését és nem annyira az érthető megdöbbenésünket szólaltattuk meg, mint kimu­tattuk, hogy a törvények értelmében ez a rendel­kezés érvénytelen, semmi jogalapja ninesen és a törvényesen gondolkozó, törvényekhez ragasz.-, kodó felfogás nemlétezőnek keli hogy tekintse. A tanácsok magatartása Most szombaton tartják meg az alakuló ülé­seiket a városok jelentős részeiben a tanácsok. A- kisebbségi polgárságnak és azoknak a pártoknak, amelyek adnak valamit a demokráciára, a tanács­tag képviselői nem foglalhatnak el más álláspon­tot, mint azt, hogy egyáltalában nem vesznek tu­domást a tartományi igazgatónak arról a ren­deletéről, aminek a kiadására nem volt semmi­féle joga. A rendelet szerinti befolyásolásra nin­esen joga a prefektusnak, a tanácsok magatar­tására, a tanácstagok nyelvhasználatára a törvény és annak szelleme irányadó, aminek értelmében minden magyar tanácstag anyanyel­vén szólalhat fel és anyanyelvén hell is felszólalnia. A prefektusok legfeljebb protestálhatnak ez ellen a törvényes fórumok előtt, de kiváncsiak va­gyunk, hogy megteszik-e? Tudvalevő dolog, hogy a liberális cs Averescu-rezsim közegei, azok, akik nem a demokráciára esküdtek, ezt ilyen nyíl­tan nem csinálták, sőt a liberálisok közigazgatási törvényében kifejezetten benne volt, hogy a ta­nácsodra bizza, milyen kisebbségi nyelv haszná­latát tartja szükségesnek. Visszaszivják a nagy tilalmat De amint a tartományi igazgató mai nyi­latkozatából megái lapítható, a prefektusok bele­szólását most ő sem tartja lehetségesnek. Ma ugv nyilatkozott, hogy ő nem akarta megtiltani a kisebbségi nyelvek használatát s így a rende­letét félreértettük volna, hanem csak azt szögez­te le, hogy a jegyzőkönyvvezetés csak az álíam nyelvén történhetik s a kisebbségek felszólalhat­nak a saját nyelvükön, de ünnepélyes deklará­ciókat ha tesznek, ezek csak úgy kerülhetnek be a jegyzőkönyvbe, ha románul is elmondják. Nem vitázunk e rendeletmagyarázattal, jő ha maga a szerző magyarázza sajátfogalmazásu szövegét, amit ebben a magyarázatban sem ismerünk el kötelezőnek Álláspontunk az, hogy a tartományi igazgató nem jogforrás és nincsen hatáskörében még ilyen beleszólás se az önkormányzati testületeknek a magatartásába. Nincsen joga ahhoz, hogy meg­lévő törvényeknek önhatalmúlag uj magyaráza­tot adjon és törvényszöveget, törvényszellemet megváltoztasson, még enyhitettebb mértékig is. Nem áll jogában az, hogy készülő törvény he­lyett törvényt csináljon és olyan polgári jogokra adjon ki tilalmat, amelyekét a törvények sem tiltanak, hanem érvényesülni engednek. A tarto­mányi igazgató olyan hatáskört képzett magának, ami­lyenre az alkotmány az ország uralko­dóját sem jogosítja fel, « mert itt a maga személyében törvényt akar csi­nálni s azt mindjárt végre is akarja hajtani. A Magyar Párt Bukarestbe fordul A kolozsvári Magyar Párt vezetőségében ma újabb megbeszélés volt és a tagozat elnöke, Paál Árpád dr. képviselő este Bukarestbe utazott, az­zal a céllal, hogy szerezze meg az információkat a kormány magatartásáról ebben a kérdésben. Nem látszik valószínűnek, hogy a kormánynak tudomása lett volna erről a rendeletről, amit egyelőre úgy fogunk fel, mint Dobrescu igazga­tónak egyéni akcióját, amivel azonban nem tett jó szolgálatokat a kormánynak. Olyan bizonyít­ványt állított ki a gyulafehérvári programmon hatalomra került nemzeti parasztpártról, ami sötétebb reakciós színben tünteti fel a legreakciósabb liberális rezsimnél is. A külföld is fogékony az ilyen jelenségekre és egyetlen ilyen rendelet a legnyilvánvalóbb bizo­nyítéka a demokrácia megtagadásának. Hogy ez a rendelet, amely megbukott tizen­két óra letelte alatt, mert maga a rendelkező is visszacsinálgatni igyekszik, csak egyéni akció akart lenni, annak bizonyítéka az, hogy a nemzeti parasztpár­tot is kellemetlen helyzetbe hozta és meglepetés­V^/VVVVVVVVVVWWWWW,W>^^^\/S ben részesítette. A nemzeti parasztpárt kolozs­vári szervezete sem hajlandó a rendelet mögé ál­lam. Lehetséges, hogy valakik állanak ez ügyben Dobrescu mögött, de a legközelebbi napokban ki­derül, hogy kik. A munkásság anyanyelvét használja A kolozsvári szociáldemokrata párt is tartott ez ügyben vezetőségi értekezletet s az az állás­pont nyert határozott leszögezést, hogy a rende­letét, mint törvénytelent figyelembe nem veszik. A Munkás TJjság vezércikke is leszögezi ezt a magatartást s a Gyulafehérvárról irt tetemre- hivás után ezt írja: __A nemzeti elnyomás ellen bármely oldal­ról jött volna is az, a leghatározottabban és leg­élesebben küzdöttünk. Dobrescu rendeletét tehát nem vesszük tudomásul. A megválasztott szo­ciáldemokrata községi tanácsosok anyanyelvűket fogják használni minden egyes alkalommal. Soha semmiféle körülmények között az anyanyelv jo­gáról nem mondunk le és éppen ezért azon a nyelven fogunk beszélni, amelyen gondolatainkat ki tudjuk fejezni. Már régen el fognak tűnni a Dobreseuk, amikor az anyanyelv joga és a népek önrendelkezési joga a történelem színpadán ural­kodni fog. Gyárfás Elemér: „Úgy látszik Dobrescu görögtüzes lemondást készít elő magának“ Wilier József: „Mi Dobrescuval nem állunk szoba!“ »I L oJo Bukarestből jelentik: A parlamentben a magyar szenátorok és képviselők csoportjában rendkívül élénken tárgyalták Dobrescu tartomá­nyi igazgató nyelvrendeletét, amely általános megütközést keltett és amelynek valódiságában egyelőre még alig tudnak hinni. Munkatársunk­nak alkalma volt beszélgetést folytatni Gyárfás Elemér dr. szenátorral, aki a következőket mon­dotta: — Nem tudom elhinni, hogy ez igaz legyen, mivel ez a kijelentés homlokegyenest ellenkezik azzal az állásponttal, amelyet Dobrescu eddigi kijelentéseiben és ténykedéseiben kisebbségi ügyekre nézve tanúsított. Ha azonban igaz, ak­kor ugylátszik rosszul áll az erdőpanama ügye és Dobrescu úgy akarja a dolgokat irányítani, hogy nem az erdő panama miatt mond le, hanem a magyar nyelvrendelet miatt készít' elő magának egy görögtüzzel megvilágított hazafias lemon­dást. Nem tartom lehetségesnek, hogy ez a ren­delet igaz legyen, de még kevésbé tartom lehet­ségesnek, hogy a kormány azzal azonosítsa ma­gát, Sándor József szenátor: Nagy megütközéssel fogadtam a hirt. Szombaton otthon leszek Ko­lozsváron és első utam Dobrescu tartományi igaz­gatóhoz fog vezetni. Tőle fogom megkérdezni, hogy megfelelnek-e mindazok a hírek a valóság­nak, amiket az újságokban olvastam. És ameny- nyiben az ő válasza igenlő lenne, úgy Bethlen Györggyel, a Magyar Párt elnökével, fogok ta­nácskozni és vele beszélem meg, hogy a parla­menti csoport milyen álláspontot foglaljon el ez­zel a kérdéssel kapcsolatban. Ez a pragmati­kus ut. Wilier József nyilatkozata a következő volt: — Dobrescu rendelete csak következménye volt Maniu és Vaida magatartásának, amelyet a közigazgatási törvény alkalmával tanúsítottak a kisebbségekkel szemben. Mi Dobrescuval nem állunk szóba. Amit tesz, azért vállalja a kormány a felelősséget, ha annakidején úgy találta, hogy Dobrescu fogorvosi képzettsége elegendő garan­cia arra, hogy egy tartomány közigazgatási prob­lémáját megoldja. A mi lelkiismeretünk tiszta. Mi annakidején a közigazgatási törvény bizott­sági tárgyalása alkalmával az éjt-napót tartó vi­ta során hangsúlyozottan követeltük, hogy a neylvhasználat kérdését ennek a törvénynek ke­retében rendezzék. Akkor azzal utasítottak el bennünket, hogy ezt a problémát, kisebbségi törvény keretén belül fogják elintézni. Dacára annak, hogy Maniu már több, mint egy éve kor­mányon van, a beígért kisebbségi törvény még mindig csak ígéret, úgy, hogy arra mi most már a kiábrándító politizálgatás után őszintén szólva, nem is számítunk. Meg kell állapítanom tehát, hogy a Maniu-kormány nemcsak, hogy nem ren­dezte a nyelvkérdés problémáját, sőt ellenkezőleg el akarja sikkasztani eddigi jogainkat is. A ma­gyar parlamenti csoport tudatában van e brutá­lis fordulat súlyosságának és éppen ezért a hús­véti szünet után, amikor a parlament remélhető­leg kellő számban lesz jelen, a parlament tribün­jéről kérdőre fogja vonni a kormányt és a Ma­gyar Párt elnökének felelős szaván keresztül szá- monkéri azokat az ígéreteket és fejére olvassa azokat a nagyjelentőségű programpontokat, tör­ténelmi határozatokat, amelyek a nagyvilág előtt olyan szinben tüntetik fel a nemzeti parasztpártot mint amely a kormányon őszinte barátja lesz a kisebbségeknek. Dobrescu személyét, mégegy- szer hangsúlyozom, ebből az ügyből teljesen ki­kapcsoljuk, mert ő csak azt tette, amit felülről diktáltak neki. Ami pedig a rendelet lényegét illeti, minden kommentáron túl ez is csak bizo­nyítéka annak, hogy az igazgatóságok mestersé­ges kreációk. — Franciaországban halálra Ítéltek egy fiatal­embert, aki meggyilkolta a nagyanyját. Párizsból jelentik: Az amiensi esküdtszék halálra Ítélte Gas­ton Froissard vádlottat, aki tizenkileneéves korában négy évvel ezelőtt megölte és kirabolta nagyanyját. Schweiz! kirándulásunk prespuk« tűm a kindóhiyníalban kapftnié.

Next

/
Oldalképek
Tartalom