Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-11 / 82. szám
M * ’ ••■iinnilf «ie Mennyi a Monitorul Oíicial tarifája? Az erdészeti főigazgatóság 3500 left szedett be a felektől azokért a hirdetésekért, amelyeknek tarifája a hivatalos lapnál 2000 lej? Rendeljen el vizsgálatot Madgeam miniszter ! (Bukarest, április 9.. Saját tud.) A nemzeti-pa^ rasztpárt nagy reformtervekkel jött kormányra, ígérte, hogy a közigazgatást , megtisztítja az, oda , nem való elemektől. A kormány a rendeletek tő-- megét adta ki abban a naiv hitben, hogy azoknak szigorú kitételei megszüntetik majd a visszaéléseket. Hogy a „sepregetés“ munkája, mennyiben sikerült, ez kitűnik az alábbi esetből. Köztudomású, hogy az erdők kitermelésére vonatkozó üzemterveket . az erdészeti főigazgatóság (Casa Pădurilor) technikai tanácsa vizsgálja át és adja azokra jóváhagyását. A. kitermelési- munkálatokhoz azonban nem lehet hozzáfogni addig, amíg a tanács döntése nem jelenik meg a.Monitorul Ofi- cialban. A Monitorul Ofieial hivatalnokai eddig az ilyen közleményért rendesen 3500 lejt szedtek be. A technikai tanács a napokban a parajdi közbirtokosság erdőüzemtei'vét hagyta jóvá s az erről szóló döntést Laár Ferenc magyarpárti képviselő sietett is elhelyezni a Monitoraiban. A hivatalos közlöny igazgatójához nyújtotta be kérését, aki a legnagyobb készséggel állott a magyar képviselő rendelkezésére és az eddigi szokástól eltérően, 2000 lejben állapította meg a leközlési dijat. Laár Ferenc lefizette ezt az összeget és a kapóit nyugtával visszament a Casa Păduri!grhoz, hogy átvegye a hivatalos rendeletet. Itt azonban arra való hivatkozással, hogy ' ;.j az ilyen közlexriényért a hivatalos díjszabás szerint nem 2000, hanem 3500 lejt kell fizetni, a rendelet- kiadását megtagadták. de ugyanakkor Laár képviselő indítványára megtették azt, hogy telefonon .felhívták a Monitorul igazgatóját felvilágosítást kérve tőle a hivatalos lap díjszabásaira vonatkozólag. Nagy volt; színlelt meglepetésük, mikor a Monitorul. Oficial, igazgatója kijelentette, hogy az ilyen természetű közleményekért csak 2000 lej törvényes illeték jár. Mi ebből a tanulság? Először az, hogy Laár Ferenc is 3500 lejt fizetett volna, ha véletlenül nem az igazgatóhoz megy. Ha egy ajtóval odébb nyit be, úgy 1500 lejjel többet kellett volna fizetnie. ' Másodszor: az következik ebből, hogy eddig rendesen 3500 lejeket szedtek be és olyan következetességgel, mely a Casa Pădurilort is megtévesztette. Nem elég tehát az, hogy. a közönséget az adózási terhekkel megnyomorítják, hanem ilyen szkö- zöket is igénybe vesznek egyes hivatalnokok és pedig olyan állami intézetnél, melynek a legszigo- ' rubb törvényesség jegyében -kellene működnie. Felhívjuk Madgearu pénzügyminiszter figyelmét ezekre a visszaélésekre, arra kérve őt, hogy indítson vizsgálatot ebben az ügyben és intézkedjék ázMránt, hogy visszakapják mindazok feleslegesen befizetett pénzüket, akik az „önkényes díjszabás“ szerint voltak kénytelenek elhelyezni közlemé- • nyeikeí. XIII tVF. 82. SZÁM. „Hangos levelezőlap“ Szeretem elnézni a kirakatokat. Az ember sokat tanulhat igy. Nyitott könyvek ők, melyekből minden szellemi megerőltetés nélkül kiolvashatom, mi történik a nagyvilágban, amíg én délutáni feketémet szürcsölöm, elérhetetlennek látszó ormokon hogyan vágtat az emberi akarat és tudás szárnyas paripája. Bennük látom az emberi fejlődés egyes etapjait és sejtek uj:abb misztikus utakat. A kirakatok mindennap újabb meglepetéssel szolgálnak. A tegnap például egy képeslapra bukkantam. Berlini anziksz volt és ott feküdt néhány öntöltőtoll társaságában. A rendes képeslapoktól csupán abban különbözött, hogy azt a részt, mely az üdvözlő sorok részére van fenntartva, egy vékony kis celluloid korong foglalta el. Egy parányi kis grammofonlemez. Benn az üzletben tudtam meg. hogy a külföldi aranyifjuság ma már igy levelezik. Megvásárol egy ilyen lapot s azt elküldi az imádott nőnek. Az imádott nő pedig a lemezt lejátsza. Sőt egyes képeslapok mellé a tü is mellékelve van. a dal szövegével együtt. Ha például az az ifjú karakán kálvinista, aki nem enged a negyvennyolcból, úgy ezt a nagysikerű nótát teszi postára: „Lesz maga juszt is az enyém!“ A lecsúszott devizőr mit küldhet mást. mint azt, hogy ,,Elkerülsz. mert szegény vagyok". Viszont itt cenzúrázni kell azt a sort. mely szerint az illető eléggé meggondolatlanul azt állítja, hogy „szinaranyból van a szive", amennyiben a belföldi valutát védő alarm-törvény intézkedéseivel nem igen lehet — még szerelmeseknek sem — játszani. Ha a vőlegény jelölt véletlnül csillagász, akkor ezzel a nagyértékü felfedezéssel lepi meg jövendőbelijét: „Páros csillag az ég alján..." Politikusoknak- viszont választóik ezt a húsvéti anzikszot küldhetik: „Nem hiszek és semmit magának többé soha, többé soha..." Szóval a ,,hangos levelezőlapnak" nagy jövője van. Bizony, ha hozzávesszük azt, hogy egy selyma német most azon fáradozik, hogy olyan fonográfot szerkesszen meg. melynek segítségével a lemez tíz perc alatt elkészül. Az illető úgy képzeli, hogy bemondom a tölcsérbe a sok jó kívánságot s tiz perc múlva kezembe nyomják a kis celluloid lemezt, mely becses szavaimat örökítette meg. Azt pedig én, mint a bélyeget megnyálazöm s ráragasztom a lapra. Csupán a címet kell kézzel írni, mert azt mégse kívánhatjuk a postától, hogy minden levélhordöt pathcfonnal lásson cl. Szóval haladunk. Tényleg ezelőtt ötven évvel is ilyen állapotok uralkodtak, amikor még sok' volt az analfabéta. A paraszt sunyin félre- vágta kalapját s beköszönt a tőzsdébe, hol az írástudó kisasszony trónolt: — Egy szerelmetes levél irányában jöttem naccsád. — Milyen legyen az, hosszú, vagy rövid? A hosszú tiz krajcár, a rövid csak öt krajcár. — Hát fizetek hat krajcárt, de aztán legyen ráadás is... Így lesz majd ezzel a fonográffal is. Neki- dőliink a pultnak és diktáljuk.a szerelmes: levelet. Vagy. ami a rosszabbik eset: énekelünk. Ée- énekeljük a tölcsérbe szivünk örömét, bánatát. Vagy névtelen levelet diktálunk eltorzított)hangon, vagy főnökünket hordjuk le egy anon'ymus erély.ével és. bátorságával. Mindez tiz lejbe fog kerülni. Bőbeszédű emberek lemezsorozatokat készíthetnek, úgy hogy szerelmi vallomásaik ötkilós oostacsoma- gokban fognak kézbesittetni. Ha igy haladunk, száz év múlva nem kell majd írni tudni senkinek. Viszont azért nem lesz mindenkiből akkor sem iró, vagy pláné az Akadémia koszorús tagja... (k) Uj férfi- és' fiii-rufia üzlet!! r Kés?, r-uhák.-yalarrtúr saját skclbóságofr. ä;,!af-sá i,á *. szöveteimből készüli ft te# és fiu-ruhákat, trenoheo? £s kabátokat ft legujaöt. «val szerirí: készítve legelőnyösebben szerezheti be I NÉgHHC LáJOS-nái CLUJ § Szabott arak ! Cal. Reg. Férd. (Wesselényi u.) 2-A. Szolid kiszolgálásţ 'i ill—IIWiilWlliBM»HI■■HlllIMIII ll'lllllilHl l .nihil iljíHm IIIIPIillllimwilllHliHH »iinrnr— «lim Uj férfi- és flu-ruha üzlet!!
