Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-10 / 56. szám

XIII. ÉVF. W. SZÁ1L 1 Dobrescu és a többi tartományi igazgatók lemondtak állásaikról, mert nincsenek megelégedve látszathataímukka! (Kolozsvár, március 8.) Szombaton délelőtt Ko­lozsváron elterjedt a kire annak, hogy Dobrescu Aurél, Erdély tartományi főnöke lemondott állásáról. Sokan tudni vélték, hogy a tartományi igazgató ne­hány nappal ezelőtt azzal a kimondott céllal utazott Bukarestbe, hogy végleg rendezi a tartományt igazgatóság hatáskörét, biztosítja az igazgatóság ré­szére a költségvetést s általában mindazokat a jogo­kat, amelyek nélkül neki Erdélyben csak látszat ural­ma van. Ezeket a Kolozsváron elterjedt híreket meg­erősíti a Curentul szombati számának cikke, amely ha­sonló hangnemben ir Dobrescu lemondásáról, de azt kiegéssiti a többi tartományi igazgatók lemondási szándékával is. Tagadhatatlan, hogy a kolozsvári tartományi igaz­gatóság néhány hónapi működése után is jóformán a levegőben lóg. A mai napig három-négy tisztviselő' dolgozik a tartományi igazgatóságon. Jóformán vég­legesen kinevezett tisztviselő alig van. Nemcsak a kolozsvári reszortok, hanem különösen a bukaresti minisztériumok osztályfőnökei egyenesen szabotálják a tartományi igazgatóság előterjesztéseit és mindent elkövetnek, hogy as újonnan felállított hivatal mű­ködését megakadályozzák. Dobrescu tartományi igaz­gató már többször kifejezést adott annak a lehetetlen állapotnali, amely elé a kormány határozatlansága és Erezze, hogy szive van és olvassa el Knut Hamsun Csavargók cimü, mélységesen szép regényét Ára két kötetben kötve 244 L. liizve 176 L Szállítja: LEPÄGE, Clui kiszületlehsége a tartományi igazgatóságok vezetőit állította. Néhány nappal ezelőtt ugyan Írták a lapok, hogy a kormány szervezeti szabályt készített. Ügylát­szik azonban, ez a hatáskört megállapító szabályzat csak a lapok hasábjain szerepelt, mert a valóságban a tartományi igazgatóságoknak sem a költségvetése, sem a hatáskörű és ügyrendje, nőm volt biztosítva. Ilyen körülmények között senki sem csodálkozha tik azon, hogy nemcsak Dobrescu tartományi igazga­tó, hanem a többi igazgatók is több időt töltenek Bu­karestben, mint székhelyeiken. Mmden snergiájukal arra kénytelenek fordítani, hogy a tartományi igaz­gatóságok generális jogi kérdéseit rendezzék, mert látszathatalmukkal csak az uj közigazgatási intéamény presztízsét koptatják. A Curentul különben Dobrescu lemondásával kap­csolatban a következőket írja: Noha a tartományi igazgatóságok felállításától már kosszu idő telt el, mégis a legtöbb minisztérium nem adta át a közigaz­gatási törvényben az igazgatóságok számára kijelölt hatáskört. Egyes miniszterek, akiket a 'minisztériumi központi igazgatók befolyásolnak, nem beleültek ki az­zal a gondolattal, bogy lemondjanak eddigi hatáskö­rükről. Ilyen módon tehát az a különös helyzet állott elő, hogy a törvényt azok a miniszterek szabotálják, akik, mint a kormány tagjai résztvettek annak meg­alkotásában. Ebből az okból nfliktus tört ki a tartományi igazgatók a kormány egyes tagjai között. A kamara folyósőján Dobrescu, az erdélyi tarto­mányi igazgató egyik miniszter előtt fejtegette azt a nevetséges helyzetet, amelyben a tartományi igaz­gatók vannak, hiszen szerepük arra korlátozódik, hogy a bukaresti minisztériumokhoz utasítsák azokat, akik hozzájuk lord ütnek Dobrescu kijelentette, hogy ilyen körülmények között helyesebbnek tartja, ha le­mond tartományi igazgatói állásáról és jelöltnek lép fel a fogarasi pótválasztásokon, hogy igy visszakerül­jön a parlamentbe. Példáját követni fingják a többi tartományi igazgatók is. Esküdtszék elé került Buday Kálmánt, akk rálfíU a bécsi ma­gyar követség sailóattaséjára (Bécs, március 8.) Az esküdtszék tegnap dr. Bu- day Kálmán, volt magyarországi ügyvéd emoeróiéai kísérletével foglalkozott. Dr. Buday műit esztendőben rálölt Zlglerre, a bécsi magyar követség sajtóatta­séjára. A tárgyalás Iránt nagy érdeklődés mutatkozott, Buday előadta, hogy 1920-ban Pécsen ügyvédeske- dett ds egy sereg sájtóporbe került, amely ügyvédi karrierjét tönkretette. Miután karrierjének herckbe- töröje szerinte a magyar sajtóügyi igazságszolgálta­tás volt, ő pedig ennek a törvényhozásnak szimbólu­mát látta Ziglerben, ezért tartotta szükségesnek el­követni a merényletet Különben Bethlen-ellenes merénylettel is foglalkozott és elhatározta, hogy Bethlen Istvánt, amikor Becsbe jön, meg fogja In- tervjuvolni és lelövi Közben meggondolta magát éa csalt a sajtóattasé ellen követett e! merényletét. Az csküdtbiróság az exaltált ügyvédet súlyos testisértés bűntettében mondotta ki vétkesnek és hathónapi súlyos börtönre ítélte, amelyet a vizsgá­lati fogsággal kitöltöttnek vett A büntetéssel egy­idejűleg Budayt kitiltották Ausztria területéről. I ,«S C!_ M Az arena'-, pt ide te ékel, festékekké!, mosószerekkel és krémekű«i való álcázása talán jő önámitásnak, de nem te reszt senki mást. A bőr sohasem szebb, műit tenmvíetes színében és a festett *rcu oó sohasem lesz oiyan vonzó, mint az, akinek » ■bőre a Cadum kenő-.::, -ha Áltálat» révén tökéletes állapotában Viíki. fejry esti bsdörzsölés a Cadum « cold cream o -inel (hideg fcrém 1t á kenőccsel egyedi* aránybab. kifogástalan l.úlsöt biztosit a bőrnek El • bej%zsölcs aţonnel megszűntei! a visz betegséget s megnyugtató és Vérelökztő hálással van. A Cádüm kenőcsnek pönipás kihatást! van az ekcémára, pattanásokra, foltokra, kip; ilásokra. kiütésekre, pórsenésekre. vágásokra rovarcsípésekre, stb. Ara..« Tükördarabok Irta: Gaál Gábor A valóság valójában ezer és ezer tükördarabból &11. Valamennyi kulon-külön veri vissza a világot Most megint ids jegyzünk e sok tükördarabból párat. • Az egyik tükördarab például olyasmit mutat, aminek a nyomán azt Hiheti az ember, hogy rövide­sen az asszonyok kezébe kerül a világ. Köztudomású például, hogy a világon több a no, mint a férfi. Na­gyon rövid idő kérdése s a gyárakban, a hivatalok­ban és a parlamentekben is többen lesznek s akkor ez azt fogja jelenteni, hogy kezükbe vehetik az élet felett való hatalmat. Nagyon rövid idő kérdése, hogy a politikai hatalom meghódítása után ugyancsak a kezükbe kerüljön a világ anyagi birtokbavétele is. « Egy nagyon komoly amerikai bank (persze azért is. hogy ezáltal a figyelmet magára terelje) kimutatta a napokban, hogy rövid pár évtizeden belül az Egye­sült-Államok minden földbirtoka a nők kezébe ke­iül, ha a vagyonbiztosítás mai formája ugyanazon a módon folytatódik, ahogy az utolsó tíz esztendőben, kialakult. Az említett amerikai banknak azonban van egyéb érve Is. Például: a legtöbb igazán jelentős amerikai részvénytársaság részvényeinek többsége női kezekben van Vagy már ma is ugyanannyi a nőf dollármilliomos, mint amennyi férfi dollármil­liomos van. £e igy tovább. Ki kételkedhetik tehát, hogy ez az ut hova vezet? Minden bizonnyal már csak egy nagy nő hiányzik a világból, aki tudató- \ sitsa ezt a szituációt és kikövetelje a lehetőségekből ! adódó következmények hasznát a nők számára Csak az hiányzik, hogy a nő mai perspektíváin túl lásson éá megérezze a közhatalom birtoklásának a varázsát, mint ahogy érzi például szexuális hatalmát a férfi­vel szemben. A női feieszmélés e pillanata lesz a mai férfivilág vége. Viäzont ezután a világvége után még mindig nagy lehetőségek nyílnak a férfi számára Hisz az a második vonal, amelyre a nők eddig szo­rullak, azt bizonyltja, hogy a második vonal is nagy lehetőségekkel és valóságos erényekkel szolgál. A bekövetkezendő matriarchatus miatt tehát kár a férfiaknak bosszankodni Majd mi leszünk a szépek, a gyöng-édek és az ördögiek. Ragyogó kor! ... • Apropos bosszankodás: A bosszankodásról az a szóbeszéd járja, hogy mindenen lehet bosszankodni. Ezt az állítást mo3t kétségbe kell vonnom. A lehetséges bos3zankodások száma ugyanis, mint egy amerikai tudós kiderítette, nem végtelen, hanem véges vagyis egy egész pon­tosan megállapított szám. Ez az amerikai tudós, a neve Carson és a Ro­chester-! egyetemen tanít, huszévi vizsgálódás során kimutatta, hogy az életben bosszankodásra okot adó dolgok száma pontosan 21.700. Ez a huszonegyezer- hétszáz ok az, amin bosszankodni lehet vagy kell. A .minden" fennmaradó része vagy „közömbös", vagy pedig „jó". Kétségtelen, hogy ehhez a 21.700 okhoz hozzá kel! számítanunk még azt is. amit ez n professzor csinált. Viszont be kell vallani, hogy ez a szorgalom ér stnpiditás. amiről ez a professzor tanúságot tesz még amerikai viszonylatok között, is egész csodála­tos Egy zsák bolha megszámolása sernrniesetre sem követelhet nagyobb türelmet. Türelem, stnpiditás és szorgalom különben is sok van Amerikában Egy snnfrnneiscói ötvös, bizo­nyos Adóm Thompson elhatározta például, hogy megméri a lelket. Tellvéc amerikai létére ugyanis úgy találta, hogy a dollár, a centiméter és a kilo­gramm mértékegységével minden ami létezik — ki­fejezhető A lélek létezik, -+ ezek szerint tehát le­mérhető az is Konstruáltatótt tehát egy nagyon érzékeny mér­leget s hosszú hónapokon keresztül a sanfranóiseóí kórház halálos betegei ezen s mérlegen agonizáltak * ezen a mérlegen haltak meg Az orvoä ott. állt ä ha'álhorgésük mögött és nézte n mérleg nyelvének mozgását különösen abban a pillanatban anelkoi az agonizáló az utolsó pillanatát élte Azt figyelte az orvo3, hogy mennyit, mutat a mérleg az agonia utolsó és a balál első pillanatában. Száz és száz esetet jegyzett fel s igy állapította j meg, hegy az élő és a halott test sulykülönbözete • ! hálái bekövetkezésének pillanatában 6—10 gramm, i Tz a 6—10 gramm a lélek súlya. Adam Thompson erről a megállapításáról most ! Amerika különböző városaiban előadásokat tart. Az ] előadótermek ajtaiban rendőrök fékezik a tolon- ! gólrat. Vájjon nem azért tolongnak, mert az az ösztö- j nos hiedelem hajtja őket. hogy a lélek végül is egy- I szer legalább Amerikában — vásárolható lesüt. I Ez a Vágy mindenkép ke!!, hogy kikivárikozzék bé- j fölült. Égy kisportolt százszázalékos mahomet ter- j nr.etü amerikai bizonyára kevésnek tartja majd k ! mai 6—10 gramm súlyú lelket... E1 tudom képzelni, hogy Adata ‘Thompson hatl- j gátéi között akad valaki, aki hajlandónak mutátko- j zik finánszirozni azt a feltalálót, akt egy olyan *.p- ! j.a)’álu3 konstruálására vállalkozik, amivel az «111— ! lanő lelket fel lehet fogni és áttelepítem például egy I szikkadt lelkű amerikai üzérbe. Elvégre, ha Ameri- 1 kában egy orvosprofesszor a lélek materiális sulyá- I ”-ií bíbelődött, mi jusson akkor eszébe egy átlag amerikainak! ? Amerika különben is a csodálatos dolgok hazája, ** • « Itt van például az esőcsináló próféta. Erről azonban én már nem mondok semmit Be­széljen ő. „Megmagyarázhatatlan képességem van. Már gj ermekköroinbatt tapasztaltam ezt a képességémet. Mint hatéves gyermek keresztülutaztam egy vidé­ken ahol betek óta nem vei* esc. Mialatt ott tar­tózkodtam. elkezdett esni Képességeim kifürkészhe- tátlenek Ahol- szárazság van. hívjatok ír.eg és meg­értőnek az ég csatornái..,“' Otaaha városka polgármestere meg i3 hivta. 9 tényleg ké> hap hiúivá 'szakadt az eső Az esÖ 61- I tills ütár, az fesöesifiáló próféta kérte az útiköltsé­geinek a megtérítését A polgármester azzai érvelt, hogy ez „nem Volt kikötve". Most azután pöroa- > kócnek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom