Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-09 / 55. szám

Jill. É7F. 33. BZm. Szélben, esőben és hóban: NIVEA-CREME Szél, hideg és nedvesség állandóan elvonnak az Ön bőrétől oly tontos anyagokat, amelyek hiánya az időelőtti ráncképzödést mozdítja elő. Bőrének azonban szabad levegőre, ápolásra van szüksége. A Nivea-Creme az egyetlen, amely bőrét az időjárás kellemetlen hatásaitól megóvja. Csak a Nivea-Creme tartalmaz euceritet: ez megvédi a gyenge bőrt a kiszáradástól és megakadály­ozza a korai ráncképződést. A késő öregségig megőrizheti fiatalos külsejét a naponkénti Nivea-Creme használata által. Dobotok Lel 10.-. 10.-. 34.-, IX- / Tubusok Lei SO.— éj 4S.~ Emil Ziegler, Braşov Brassó, Vasut-ucca 43 Bontescuné zálogházi üzletei a bizományi árukkal A kaland csmultu asszony háromszázezer lejjel károsította meg üzletieleit (Kolozsvár, március 7.) Ismert kolozsvári uri- asszony állott ma a kolozsvári törvényszék máso­dik szekciójának Linzmayer tanácsa előtt sikkasz­tással és hitelezési csalással vádolva. Neve Bon- tescuné Klucsik Margit. Egy Unió uccai, úgyneve­zett iparművészeti szalon tulajdonosnője volt, ahol hímzések és kézimunkák készítése mellett bizomá­nyi áruk eladásával is foglalkozott és ezeket a gondjaira bizott holmikat legtöbbször nem vevők­nek adta el, hanem nyugodtan betette a zálogházba és az ellenértéket persze elfelejtette kifizetni a tu­lajdonosoknak. Ezért került a bíróság elé. Bontescuné személye különben nemcsak a lapok rendőri krónikáiban szerepelt. Szép pályát futott be a házasságkötések terén is. Egyszer bigámiát is rábizonyítottak. Kevéssel azután, hogy Bontescuhoz férjhez ment, akinek nevét most is viseli, kiderült, hogy Klncsik Margit előzőleg már házasságot kö­tött Budapesten egy sötétmultu lakatossegéddel. Va­lahogyan sikerült a nem mindennapi Ügyességű nő­nek elsimítani ekkor a dolgot, megmaradt Bontescu feleségének, akit azonban rövidesen összeroppant idegzettel az őrültek házába szállítottak. Bontescuné meglepő rutinnal bonyolította le a bizományi üzleteket: a beadott árukat rögtön zá­logházba továbbitotta s ha a tulajdonos sürgette a pénzt, sietve szerzett mástól valami holmit, be vele a zálogházba s a kapott pénzből elhallgattatta, n hangosabban követelőzőt. A mult év április végén azután egyik régi hitelezője, az Arta kolozsvári sző­nyegszövő vállalat tulajdonosnője, miután látta, hogy Bontescunénak esze-ágában sincs kiegyenlíte­ni tartozását, feljelentette a rendőrségen, amely azonnal letartóztatta. Az első feljelentés megtörte a jeget, utána egymás után érkeztek a rendőrségre a panaszok Bontescuné ellen, úgyhogy egy nap alatt már vagy húsz károsult siratta az asszony kezei kö­zé adott áruját. Egy hónapig ült vizsgálati fogságban, ekkor ki­engedték, fő hitelezőjének, a szőnyegszalon tulaj- donosnőjének kívánságára, mivel Bontescuné Ígére­tet tett arra, hogyha kieszközli szabadlábrahelyezé- sét, rövidesen minden tartozását kifizeti. Persze csak az kellett neki, hogy kiengedjék a fogházból, többet feléje se nézett hitelezőjének. Az összes kár, amit hitelezőinek okozott Bontescuné, körülbelül 300.000 lejre megy feL Az Arta szőnyegszalon kára egyedül 200.000 lej. A törvényszék mai tárgyalásán Bontescuné tel­jesen nyugodtan viselkedett, kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, csupán a nagy szegénység vit­te rá, hogy más tulajdonát zálogba tegye. Utána az Arta szőnyegszalon tulajdonosnőjét hallgatták ki, aki elmondja, hogy Bontescunénak oly meggyőző s minden gyanút elaltató fellépése volt, hogy köny- nyen megtéveszthette. Több alkalommal szállított neki értékes szőnyegeket, amelyek vételárát Bon­tescuné váltókkal fedezte. A váltókat lejáratukkor nem fizette ki. Mindig biztatta, hogy ekkor s ek­kor lesz pénze, azonban egyetlen alkalommal sem váltotta be Ígéreteit. Nem tehetett mást, minthogy LB BÚTORT jó minőségben, modern kivitelben, Jutányos áraan Székely & Réti Bútorgyár 4f. nálTirju-Mure i8.i vásárolhat. — Hitelképes cgyéneiuie.c kedvező fizetési feltételek. — •-•3­ntdrkas zongorák nagy választékban feljelentse. Tulajdonképpen négy alkalommal je­lentette fel, az első három feljelentést azonban Bon­tescuné kétségbeesett fogadkozásaira, hogy igy s úgy fizetni fog, visszavonta s a negyedik volt az, amely meghozta azután hatását. Vinoze Jánosné két darab diványpámát s egy csomó zsebkendőt vitt be Bontescuné üzletébe, bi- zományképpen, mert a kirakatban olvasta a felira­tot ,,bizományi árukat elfogadunk.” Azután sem a párnákat, sem a zsebkendőket, sem azok ellenérté­két nem látta többet. Radó Janka két, egyenként 1500 lej értékű férfi selyeminget vitt be Bontescuné üzletébe, valami cse­kély javítás végett. Többször bement az ing után, azonban sohasem volt kész. Egyszer Bontescuné el­küldte a Györgyfalvi nt végére, hogy ott vannak az ingek, oda adták ki munkába, menjen személyesen utána. A megadott címen azonban nem is ismerték Boutescunét, s természetesen az ingekről sem tud­tak semmit. Az ingeket sohasem tudta megkapni, mint később megtudta, zálogházba tette az üzlet tu­lajdonosnő. Megkérdezik Bontescunét igy van-e. Bontescuné energikusan kikel a vád ellen. — Hozzám nem hozott semmiféle inget, soha­sem láttam! — De éppen a maga kezébe adtam! — mondja Radó Janka. Nem kevésbé érdekes Babits József Wesselé­nyi Miklós uccai órással való esete. Egy alkalom­mal, mikor tudta, hogy az órás nincs otthon, be­ment az üzletbe s feleségének előadta, hogy ő régi vevője férjének s sikerült rávenni, hogy kiadjon neki egy aranyórát lánccal. Az óra s lánc árának felét, — 3000 lejt — ki is fizette az átvételkor, a többi pénz nyomát azonban még most is bottal üti az ékszerész. Ezután kihallgatták Bontescuné üzletének há­rom női alkalmazottját, Budai Erzsébetet, Bereczky Juliannát és Bertán Adélt, akik őszintén elmondták, hogy nap-nap után a zálogházba küldte Őket Bon­tescuné különböző, nem az ő tulojdouában levő dol­gokkal. Azt is bebizonyítják, hogy azokat a bizo­nyos selyemingeket igen is Bontescuné vette át s első dóiéra volt biztos helyre: a zálogházba helyezni. Az ügyész és Fehér Dezső védőügyvéd több el­maradt tanú kihallgatását és újabb tanuk megidézé sét kérik, mire a bíróság március 17-ére halasztja a tárgyalás folytatását. Guyon tábornok f, Guyon Edgar gróf. nagy szegénységben megbalt Budapesten (Budapest, március 7.) Az előszobában feke­teruhás, kisirt szemű, gondoktól barázdált arcú kis asszonyka fogad. Fáradtan, nagyon halkan felelget a kérdésekre. Igen, itt lakott. Meghalt, szerdán dél­után negyedkét óra tájban csöndesen edaludt. Ké­rem, nincs mit beszélni többé. Nagyon szegények voltunk, az igaz, de most már mindegy, most már elmúlt. Sokat szenvedett, most már legalább nem szenved többé. Igen, itthon van még, odabenn fek­szik a szobában. Hogy szabad-e egy pillantást vet­ni rá? Tessék. Belépünk a szobába, megilletődötten állunk meg a küszöbön. Elég tágas a szoba, de egy kissé fur­csa berendezésű, van benne nagy hálószobái szek­rény, ebédlőasztal, Íróasztal és a sarokban ágy, lát­szik, hogy mindenre ezt az egy szobát használták. Az asztalon két lobogó viaszgyertya ég, az ágyon fehér lepedővel letakarva, mozdulatlan test pihen. Megállunk a® ágy mellett, az asszony megemeli a lepedőt, előtűnik az ősz szakállas, sápadt arc. így a halál mozdulatlanságában is valami megkapóan sze­líd, jóságos kifejezése van ennek az arcnak. Az asz- szony, felesége szeméből lassan hullanak a köny- nyek, amint megint betakarja és elcsukló hangon mondja: — iA legjobb ember volt a világon. Soha nem hallottam egy haragos szavát én se, más se. Mindig csak jót tett mindenkivel. Az ősz halott Guyon Edgar gróf, Guyon Ri­chard gróf 48-as tábornoknak, a magyar szabadság angol hősének egyetlen fia. Küzdelmes, hányatott élet érkezett el utolsó stációjára, az ő halálával az Izabella-uccai kis lakásba; Guyon Edgar gróf nagy szegénységben, teljes elhagj-atottságban fejezte be életét annak a magyar nemzetnek fővárosában, amelyet atyja is, ő is olyan nagyon szeretett. Guyon Edgar gróf 1843-ban született a boreod- megyei Csatár községben, ahol szüleinek, Guyon Ri­chard grófnak és Splényi Mária bárónőnek kis bir­tokuk volt. Atyja a szabadságharc le veretese után Törökországba menekült és 1856-ban halt meg Kon­stantinápolyban. Splényi Mária bárónő innen Pá­riába költözött, ahová magával vitte fiát is. Edgár gróf a francia haditengerészetben vállalt szolgála­tot, majd nyugalomba vonulása után visszatért Ma­gyarországba. Egyideig csatári birtokán gazdálko­dott, a háborm gazdasági viszonyokkal azonban nem tudott megbarátkozni, később mindinkább be­tegeskedni is kezdett és lassanként egészen elszegé­nyedett. A háború vége felé már kénytelen volt el­adni birtokát és felköltözött Budapestre. Itt feleségével együtt nehéz harcot folytatott a létért; a kétszobás kis lakásnak egyik szobájában állandóan albérlőt tartottak, ez volt a jövedelmük, ezenkívül még csak havi hatvankilene pengő kegy- dijríi számíthattak. Az egész persze nem volt sok, különösen miután nagyrésze gyógyszerre, orvosra kellett. Guyon Edgár gróf örökké betegeskedett, évek hosszú Során át nagyon sokat szenvedett, de mindig panasz és keserűség nélkül viselte sorsát. Guyon Edgár gróf temetéséről a budapesti an­gol konzulátus intézkedik. Atyja, a branyiszkói hős, megtartotta angol állampolgárságát, utolsó akara­tával fiának is lelkére kötötte, hogy legyen hűséges második hazájához, Magyarországhoz, de ne ta­gadja meg angol nemzetét sem. Guyon Edgár gróf ennek megfelelőleg angol állampolgár maradt, hoilt- testét magyar földbe, de az angol lobogó árnyéká­ban temették el pénteken délután. Ha vasi pénzrs# ha nincs pínxc ! Ha fesz fíénze / %/ltNDENKßP vásárolhat 5 hevf, vzirţr !V1 20 na sí részletfizetésre a most újonnan megnyílt. Rottenberg Márton cég Textil dí­vái és Confectio áruházában, Carol na-tér 5, az Ipartestület széliházában. I-a kivitelben tavaszi női kabátok a legdivatosabb szöve­tekből. Kész férfi öltön yö < a legjobb kivitel­ben. Férfi és női szövetek dús választikban. Selymek minden létező minőségben és s inek- ben, vásznak, siffonok, batisztok és minden divat dolgok a legolcsóbb beszerzési forrása. Látogassa meg üzletemet s győződjön meg előnyős és jó kiszolgálásomról, Minden hi­telképes egyén ki lesz szolgáival Tisztelettel: Fíoitanbcrg Marion, Gii/J, P. Carolina 5. Föüzlet Oradea, Str.N. lorga lő­t Központi fűtés, vízvezeték és csatornázási ^ £ berendezések tervezése és készítése i ^ F«U6s Sándor okleveles gépészmérnök irodája Cluj, Strada N. lorga 7. — Telefonszám' 65U. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom