Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-09 / 55. szám

IBppbwePb %nt. wrr. n. wax. WSPOTMrWMirtWVB»  Bethlen-kormány hivatalos bejelentést tett, hogy még ebbsn az évben nagyarányú parcellázási akciót fog végrehajtani Időszerűvé váll Magyarország legfontosabb nemzeti és szociális problémája: a földreform (Budapest, március 7.) A magyar politikai és gazdasági életnek nagy eseménye van. A Bethlen- kormány elhatározta, hogy nagyszabású földreform- akoiót vezet be és ennek első szakaszaképpen a gyu- fakölcsönből fennmaradt negyvenhétmillió pengőt parcellázási célokra fogja felhasználni. A magyar földreformot más módszerek szerint fogják megoldani Magyarországon, mintahogyau egyes országokban történt. Első sorban teljes összegben kártalanítani akarják azokat a birtokosokat, akik a földjüktől megválni óhajtanak. Szakemberek egymillió holdra becsülik azt a földmennyiséget, amelytől az eladósodott és mezőgazdasági válsággal küzdő birtokosok szívesen megválnának. A kisgaz­dáknak földhözjutása óriási lépéssel viszi előre a magyarországi parasztság szociális helyzetének fel­javítását és a földbirtok helyesebb megoszlásának «»»•»»»♦»«■♦cm»-* elősegítése gazdasági zökkenő nélkül tudná megol­dani Magyarországnak e nyilvánvalóan rendkívül jelentőségi szociális problémáját. Hogy miként menne végbe ez n reform-kísér­let. arra vonatkozólag még a vezető gazdakörök sem sokat tudnak. Egyelőre nemcsak a nagyközönséget, í de I a szakképviseleteket is meglepetésszerűen érte a kormány tervének nyilvánosságra hozatala. A kormánypárt tegnap este a gabonakrizissel és s j kormány parcellázási tervével kapcsolatosan érte- ' kezletet tartott, de ez az értekezlet aera fedte fel a nagyarányú terv részleteit. Mayer János földmive- lésügyi miniszter csak annyit jelentett ki a sajté számára, hogy a kormány a legkomolyabban fog­lalkozik bizouyos parcellázásokkal, hogy földhöz juttasson olyan kisgazdákat, akik földet igényelnek. A bndapesti mezőgazdasági kamara felfogása, szerint, ha a kormány csak azokat az összegeket használja fel, amelyekről hivatalos jelentése meg­emlékezett, úgy attól nagyobb eredményt semmi­lyen vonatkozásban aem lehet várni Hadik János gróf véleménye szerint mesterséges földreform hir­detésére nincs szükség, mert úgyis állandóan annyi birtok válik eladóvá, amennyiből a mutatkozó szükségletet bőven lehet fedezni. Az egységes párt agráriusai szerint pillanatilag a legsürgősebb feladat a hiteligények kielégítése és csak azután jöhet a földreform. ViszouL egyes la­pok úgy tudják, hogy a kormány mái presztízs okok­ból is ragaszkodni fog ahoz, hogy megajándékozza Magyarországot egy modem és észszerű földreform­mal. Egy szerencsétlen vak embert sztríchnin» nei akartak eltenni láb alól A Savon Cadum a leg eményebb szappan, ezért a legkisebb darabja is használható. Francia gyártmány A szamosmegyei Révkoloslor községben újabb megdöbbent# mér­gezési eset történt (Dés, március 7.) A tiszazugi tömegmérgezé­sekhez hasonlóan a szamosmegvei községekben nap- ról-napra újabb, körmönfont mérgezési esetekre jönnek rá. Legutóbb irtuk meg a kodori esetet, ahol Rusu Mihály földmivest ajánlott levélben küldött méreggel tették el láb alól. Most aztán a szintén szamosmegyei Eévkolostor községben jöttek rá egy minden tekintetben megdöbbentő mérgezési esetre. Ezúttal nem ajánlott levélben küldötték a mérget, hanem egy szerencsétlen rokkant, vak embernek puliszkába raktak sztrichnint, hogy elte­gyék láb alól és az áldozatot alig lehetett megmenteni az életnek. A szamosmegyei Révkolostor községben egy Bálán nevezetű földműves már régóta rossz szem­mel nézte apntársát, Bájász Tódort, aki mind a két szemére vak és munkaképtelen hadirokkant. A mai nehéz megélhetési viszonyok mellett sajnálta tőle a betevő falatot is és ezért elhatározta, hogy hadirokkant apatársát megmérgezi. Szokatlan mód­ját eszelte ki a mérgezésnek. Puliszkát főzött és abba mérget rakott. I A szerencsétlen vak ember gyanútlanul evett a puliszkából, de étkezés közben valami kellemetlen I keserű meliékizt érzett és nem fogyasztotta el tel­jesen az elébe tett puliszkát. Alig nehány perc múlva irtózatos görcsök rohanták meg és a földön fetrengve ordítozott Báj ász Tódor, A községben időzött épen dr. Roman dési kór­házi orvos, akit a beteghez hívtak. Az orvos azon­nal megállapította a mérgezést, gyomormosást al­kalmazott és igy sikerült a szerencsétlen vak em­bert az életnek megmenteni. Ugyanakkor megvizs­gálta a beteget és megállapította, hogy Bálán a puliszkába a legveszedelmesebb mérget, sztrichnint hintett. Ha az orvosi beavatkozás néhány percig késik. Bájász Tódor elpusztult volna. A csendőrség azonnal megindította a vizsgálatot, megállapította a mérgezést és értesítette az esetről a dési ügyész­séget. Egy ügyész kiszállott és kihallgatás után le­tartóztatta Bálán földmivest, aki brutális módon akarta megölni apatáisát, A vizsgálat tovább tart. Kuné Géza gróS (2) Irta: GYALUI FARKAS DR. Elsősorban a sémi nyelvekről szóltak müvei. Gazdag és hatalmas irodalmi tevékenysége átterjedt azonban a mithológiára, néprajzra, irodalomtörté­netre. A helyen, mely rendelkezésemre áll, müveinek cimcifc se tudnám felsorolni. Ne feledjük, hogy min- denik legkisebb értekezésén is rajta van mester- jegye: az alapos, n&gysaerü tudás mellett a széles látókör. Világhírre tett szert, mikor 1880-ban latin nyelvű müvében, n Codex Cumanicust ismertette, melyet Petrarca ajándékozott a velencei Márk- könyvtár részére. Ez a kódex a perzsa, latin és kun nyelvet hasonlítja össze és Kuun Géza hat esztendei tanulmány után a kódex nyelvanyagát sajtó alá ren­dezte, jegyzetekkel megvilágositotta. Keleti nyelvis­mereteit főleg arra használta, hogy a magyar őstör­ténetre vonatkozó eddig teljesen ismeretlen keleti kútfőket kutatta és feldolgozta. Több nevezetes ér­tekezésén kívül korszakos müve, mely két kötetben Kolozsvárott jelent meg 1893—1895-ig: Re­lationum Hungarorum cum Oriente stb. la­tin nyelven megjelent nagy müve, mely­nek teljes magyar címe: A magyarok eredeté­nek kelettel és a keleti népekkel való viszonyának története, a legrégibb időktől kezdve. Ez a müve is a tudományos világ teljes elismerését vívta ki. A Magyar Tudományos Akadémia, mely már 1807- ben, a tudóst 29 éves korában, levelező tagjául vá­lasztotta, később tiszteleti, igazgatósági tagjául, majd alelnökéül választotta. Egész sereg külföldi tudományos társaság sorolja be elismerésül tagjai közé. Ezenkívül a göttingai, leydeni, helsingforsi és végül a kolozsvári egyetemek tiszteletbeli doktoraik sorába emelik. Valóban, nemcsak a magyar főrendi­ház választott tagja lett, hanem választás utján a tudományos világ főrendiházának egyik becsült mél­tósága. Idehaza, kivált Erdélyben, ideje jutott arra, hogy tudományos, irodalmi társaságoknak, egyházá­nak, az erdélyi református egyháznak és nemzeti intézményeknek kitartó és hűséges vezető munkása legyen. Az Erdélyi Irodalmi Társaságnak első el- j nőké, a hunyadmegyei történelmi és régészeti Tár- j saságnak, mely 1880-ban alakult, elnöke. Tanulnia- j nyai, melyeket az Erdélyi Múzeumba irt, az erdélyi 1 tudományos élet történetére, egyik Budapestnek j (már Döbrentei igy nevezte) 1820-ból való állapo- I tárói szól, egy másik saját gyermekéveiről, dţ lehe- ■ tetlen itt tovább csak érinteni is, becsesebbnél be- i csesebb müveit és kiadványait e téren. E mellett a ! Keresztény Magvetőben több vallásos és filozófiai \ tárgyú gyönyörű cikket irt. Tudományos munkáit- i sága nem csak mennyiség tekintetében rendkivüli, \ hanem tartalma, feldolgozásának mesteri volta ál­tal is a legkiválóbbak közé tartozik. Életének egyik legnagyobb jutalma volt, hogy nőül vette gróf Kemény Vilmát, akihez hosszú, ne­mes barátság fiizte s akivel házassága csak azért történt későbben, mert ez ni jóságos női lélek nem akarta elhagyni atyját. Hallatlan áldozat ez, me- . lyet a háború után való megromlott családi érzés szinte nem is képes megérteni. Felesége megértő, gyöngéd és férje lelkének magas szárnyalásához föl­emelkedő szellem volt. Külföldi útjait együtt lette vele, minden tudományos és társadalmi munkáját méltányolni képes nő volt. Miarosnémeti, a gróf bir­toka és kastélya egy kis renaissance állam fejedelmi udvarához hasonló lett. A külföld tudósai és a bel­föld tudománnyal foglalkozó emberei nyitott ajtót és tárt szivet találtak Kuun Gézánál. Beöthy Zsolt verset irt lelkes hangulatában ta szép parkban, mely fölött Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor lés az iro­dalmat kedvelő ősök árnyai lebegnek szeretettel és mely tele a mult megbecsült, áhitatosan követett hagyományaival. Kuun Géza gróf finom lelke, hivatása érzeté­ben a politikát teljesen elkerülte, «■ mi szerencsénk­re. így nem is kelle panaszolnia, mint Jókainak, hogy ami babért szerzett fejére az irodalommal, azt a politika tépdeste meg. Egy finom és érdekes meg­emlékezésben, melyet Sándor Józsefné, sz. Sólyom- Fekete Margit urhölgy irt Kuun Gézáról és mely­ben otthoni életéről ad kedves becses ré«rtetpt-'-t.'| olvassuk, hogy Kuun Géza grófnőik a halála előtt 1 való (1905-ben halt meg Budapesten) idők zavaró» eseményei sokszor hangolták mehincholiára hazájá­ért hevülő lelkét. Ilyenkor felolvasott a Gyulay La­jos naplójából bizonyos részleteket, melyek az ak­kori események politikai hű képmását tárták hall­gatói elé s bizony megdöbbentő hatást tett mindnyá­jukra az események eme feltűnő megegyezése, sőt a szereplő vezérférfiak neve is többnyire beleillettek a jelen események keretébe. Meleg szerető szív, ba­ráti jóindulat, szives támogatása mindennek, ami jó, hozzá végtelen türelem és nyájasság. íme ezek voltak fejedelmi tulajdonságai az ő személyének. Gyakran lehetett őt az ablakhoz fordulva imádkozni látni s mint neje említette, élte utolsó napján is |% felé emelve szemét és kezeit áhítattal összekul­csolva, imádkozott. A templomban fennhangon éne­kelte a zsoltárokat s amikor egészségi állapota en­gedte, mindig résztvett az isteni tiszteleteken. Neje, férjének halála után kiadta Marosnéme- tiben címen gyönyörű emlékezéseit, egész emlék­könyvet gróf Kuun Géaai otthonára. Majd gróf Kuun Géza görögországi jegyzeteit 1881-ből. Né­hány napi betegség után történt halálát megrendítő fájdalommal és szépséggel irja le felesége, aki Ko­lozsváron temettette el férjét, monumentális, szép síremléket állítva e nagy férfiúnak. Gróf Kuun Géza rendeletére szivét édesanyja mellé temették. „Ott, Marosnémetiben, lesz egy test nélküli szív, itt Kolozsvárit egy szívtelen test” — mondta bánatos mosollyal Jósika Lajosné bárónénak, aki, joggal, mindjárt tiltakozott az ellen, hogy a világ legjobb embere „szívtelen ” — a szó igazi értelmében soha se lehet. Majd elhagyta a marosnémeti otthont a mindvégig gyászoló hitves, hogy mint maga irta, az Ő sírja közelében éljen. Nemsokára követte férjét és most már, évek óta együtt, pihen a nemes pár a kolozsvári temetőben. Mely egymaga némán, de ért­hetően bizonyítja annak, aki látni és érteni tud, hogy minő sorozata a jóknak, jellemeknek, önzet­lenségnek, becsületnek, szeretetnek, a tudásnak és szellemi kiválóságoknak nyugszik ebben a földben, mely az övék. (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom