Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-09 / 55. szám
IBppbwePb %nt. wrr. n. wax. WSPOTMrWMirtWVB» Â Bethlen-kormány hivatalos bejelentést tett, hogy még ebbsn az évben nagyarányú parcellázási akciót fog végrehajtani Időszerűvé váll Magyarország legfontosabb nemzeti és szociális problémája: a földreform (Budapest, március 7.) A magyar politikai és gazdasági életnek nagy eseménye van. A Bethlen- kormány elhatározta, hogy nagyszabású földreform- akoiót vezet be és ennek első szakaszaképpen a gyu- fakölcsönből fennmaradt negyvenhétmillió pengőt parcellázási célokra fogja felhasználni. A magyar földreformot más módszerek szerint fogják megoldani Magyarországon, mintahogyau egyes országokban történt. Első sorban teljes összegben kártalanítani akarják azokat a birtokosokat, akik a földjüktől megválni óhajtanak. Szakemberek egymillió holdra becsülik azt a földmennyiséget, amelytől az eladósodott és mezőgazdasági válsággal küzdő birtokosok szívesen megválnának. A kisgazdáknak földhözjutása óriási lépéssel viszi előre a magyarországi parasztság szociális helyzetének feljavítását és a földbirtok helyesebb megoszlásának «»»•»»»♦»«■♦cm»-* elősegítése gazdasági zökkenő nélkül tudná megoldani Magyarországnak e nyilvánvalóan rendkívül jelentőségi szociális problémáját. Hogy miként menne végbe ez n reform-kísérlet. arra vonatkozólag még a vezető gazdakörök sem sokat tudnak. Egyelőre nemcsak a nagyközönséget, í de I a szakképviseleteket is meglepetésszerűen érte a kormány tervének nyilvánosságra hozatala. A kormánypárt tegnap este a gabonakrizissel és s j kormány parcellázási tervével kapcsolatosan érte- ' kezletet tartott, de ez az értekezlet aera fedte fel a nagyarányú terv részleteit. Mayer János földmive- lésügyi miniszter csak annyit jelentett ki a sajté számára, hogy a kormány a legkomolyabban foglalkozik bizouyos parcellázásokkal, hogy földhöz juttasson olyan kisgazdákat, akik földet igényelnek. A bndapesti mezőgazdasági kamara felfogása, szerint, ha a kormány csak azokat az összegeket használja fel, amelyekről hivatalos jelentése megemlékezett, úgy attól nagyobb eredményt semmilyen vonatkozásban aem lehet várni Hadik János gróf véleménye szerint mesterséges földreform hirdetésére nincs szükség, mert úgyis állandóan annyi birtok válik eladóvá, amennyiből a mutatkozó szükségletet bőven lehet fedezni. Az egységes párt agráriusai szerint pillanatilag a legsürgősebb feladat a hiteligények kielégítése és csak azután jöhet a földreform. ViszouL egyes lapok úgy tudják, hogy a kormány mái presztízs okokból is ragaszkodni fog ahoz, hogy megajándékozza Magyarországot egy modem és észszerű földreformmal. Egy szerencsétlen vak embert sztríchnin» nei akartak eltenni láb alól A Savon Cadum a leg eményebb szappan, ezért a legkisebb darabja is használható. Francia gyártmány A szamosmegyei Révkoloslor községben újabb megdöbbent# mérgezési eset történt (Dés, március 7.) A tiszazugi tömegmérgezésekhez hasonlóan a szamosmegvei községekben nap- ról-napra újabb, körmönfont mérgezési esetekre jönnek rá. Legutóbb irtuk meg a kodori esetet, ahol Rusu Mihály földmivest ajánlott levélben küldött méreggel tették el láb alól. Most aztán a szintén szamosmegyei Eévkolostor községben jöttek rá egy minden tekintetben megdöbbentő mérgezési esetre. Ezúttal nem ajánlott levélben küldötték a mérget, hanem egy szerencsétlen rokkant, vak embernek puliszkába raktak sztrichnint, hogy eltegyék láb alól és az áldozatot alig lehetett megmenteni az életnek. A szamosmegyei Révkolostor községben egy Bálán nevezetű földműves már régóta rossz szemmel nézte apntársát, Bájász Tódort, aki mind a két szemére vak és munkaképtelen hadirokkant. A mai nehéz megélhetési viszonyok mellett sajnálta tőle a betevő falatot is és ezért elhatározta, hogy hadirokkant apatársát megmérgezi. Szokatlan módját eszelte ki a mérgezésnek. Puliszkát főzött és abba mérget rakott. I A szerencsétlen vak ember gyanútlanul evett a puliszkából, de étkezés közben valami kellemetlen I keserű meliékizt érzett és nem fogyasztotta el teljesen az elébe tett puliszkát. Alig nehány perc múlva irtózatos görcsök rohanták meg és a földön fetrengve ordítozott Báj ász Tódor, A községben időzött épen dr. Roman dési kórházi orvos, akit a beteghez hívtak. Az orvos azonnal megállapította a mérgezést, gyomormosást alkalmazott és igy sikerült a szerencsétlen vak embert az életnek megmenteni. Ugyanakkor megvizsgálta a beteget és megállapította, hogy Bálán a puliszkába a legveszedelmesebb mérget, sztrichnint hintett. Ha az orvosi beavatkozás néhány percig késik. Bájász Tódor elpusztult volna. A csendőrség azonnal megindította a vizsgálatot, megállapította a mérgezést és értesítette az esetről a dési ügyészséget. Egy ügyész kiszállott és kihallgatás után letartóztatta Bálán földmivest, aki brutális módon akarta megölni apatáisát, A vizsgálat tovább tart. Kuné Géza gróS (2) Irta: GYALUI FARKAS DR. Elsősorban a sémi nyelvekről szóltak müvei. Gazdag és hatalmas irodalmi tevékenysége átterjedt azonban a mithológiára, néprajzra, irodalomtörténetre. A helyen, mely rendelkezésemre áll, müveinek cimcifc se tudnám felsorolni. Ne feledjük, hogy min- denik legkisebb értekezésén is rajta van mester- jegye: az alapos, n&gysaerü tudás mellett a széles látókör. Világhírre tett szert, mikor 1880-ban latin nyelvű müvében, n Codex Cumanicust ismertette, melyet Petrarca ajándékozott a velencei Márk- könyvtár részére. Ez a kódex a perzsa, latin és kun nyelvet hasonlítja össze és Kuun Géza hat esztendei tanulmány után a kódex nyelvanyagát sajtó alá rendezte, jegyzetekkel megvilágositotta. Keleti nyelvismereteit főleg arra használta, hogy a magyar őstörténetre vonatkozó eddig teljesen ismeretlen keleti kútfőket kutatta és feldolgozta. Több nevezetes értekezésén kívül korszakos müve, mely két kötetben Kolozsvárott jelent meg 1893—1895-ig: Relationum Hungarorum cum Oriente stb. latin nyelven megjelent nagy müve, melynek teljes magyar címe: A magyarok eredetének kelettel és a keleti népekkel való viszonyának története, a legrégibb időktől kezdve. Ez a müve is a tudományos világ teljes elismerését vívta ki. A Magyar Tudományos Akadémia, mely már 1807- ben, a tudóst 29 éves korában, levelező tagjául választotta, később tiszteleti, igazgatósági tagjául, majd alelnökéül választotta. Egész sereg külföldi tudományos társaság sorolja be elismerésül tagjai közé. Ezenkívül a göttingai, leydeni, helsingforsi és végül a kolozsvári egyetemek tiszteletbeli doktoraik sorába emelik. Valóban, nemcsak a magyar főrendiház választott tagja lett, hanem választás utján a tudományos világ főrendiházának egyik becsült méltósága. Idehaza, kivált Erdélyben, ideje jutott arra, hogy tudományos, irodalmi társaságoknak, egyházának, az erdélyi református egyháznak és nemzeti intézményeknek kitartó és hűséges vezető munkása legyen. Az Erdélyi Irodalmi Társaságnak első el- j nőké, a hunyadmegyei történelmi és régészeti Tár- j saságnak, mely 1880-ban alakult, elnöke. Tanulnia- j nyai, melyeket az Erdélyi Múzeumba irt, az erdélyi 1 tudományos élet történetére, egyik Budapestnek j (már Döbrentei igy nevezte) 1820-ból való állapo- I tárói szól, egy másik saját gyermekéveiről, dţ lehe- ■ tetlen itt tovább csak érinteni is, becsesebbnél be- i csesebb müveit és kiadványait e téren. E mellett a ! Keresztény Magvetőben több vallásos és filozófiai \ tárgyú gyönyörű cikket irt. Tudományos munkáit- i sága nem csak mennyiség tekintetében rendkivüli, \ hanem tartalma, feldolgozásának mesteri volta által is a legkiválóbbak közé tartozik. Életének egyik legnagyobb jutalma volt, hogy nőül vette gróf Kemény Vilmát, akihez hosszú, nemes barátság fiizte s akivel házassága csak azért történt későbben, mert ez ni jóságos női lélek nem akarta elhagyni atyját. Hallatlan áldozat ez, me- . lyet a háború után való megromlott családi érzés szinte nem is képes megérteni. Felesége megértő, gyöngéd és férje lelkének magas szárnyalásához fölemelkedő szellem volt. Külföldi útjait együtt lette vele, minden tudományos és társadalmi munkáját méltányolni képes nő volt. Miarosnémeti, a gróf birtoka és kastélya egy kis renaissance állam fejedelmi udvarához hasonló lett. A külföld tudósai és a belföld tudománnyal foglalkozó emberei nyitott ajtót és tárt szivet találtak Kuun Gézánál. Beöthy Zsolt verset irt lelkes hangulatában ta szép parkban, mely fölött Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor lés az irodalmat kedvelő ősök árnyai lebegnek szeretettel és mely tele a mult megbecsült, áhitatosan követett hagyományaival. Kuun Géza gróf finom lelke, hivatása érzetében a politikát teljesen elkerülte, «■ mi szerencsénkre. így nem is kelle panaszolnia, mint Jókainak, hogy ami babért szerzett fejére az irodalommal, azt a politika tépdeste meg. Egy finom és érdekes megemlékezésben, melyet Sándor Józsefné, sz. Sólyom- Fekete Margit urhölgy irt Kuun Gézáról és melyben otthoni életéről ad kedves becses ré«rtetpt-'-t.'| olvassuk, hogy Kuun Géza grófnőik a halála előtt 1 való (1905-ben halt meg Budapesten) idők zavaró» eseményei sokszor hangolták mehincholiára hazájáért hevülő lelkét. Ilyenkor felolvasott a Gyulay Lajos naplójából bizonyos részleteket, melyek az akkori események politikai hű képmását tárták hallgatói elé s bizony megdöbbentő hatást tett mindnyájukra az események eme feltűnő megegyezése, sőt a szereplő vezérférfiak neve is többnyire beleillettek a jelen események keretébe. Meleg szerető szív, baráti jóindulat, szives támogatása mindennek, ami jó, hozzá végtelen türelem és nyájasság. íme ezek voltak fejedelmi tulajdonságai az ő személyének. Gyakran lehetett őt az ablakhoz fordulva imádkozni látni s mint neje említette, élte utolsó napján is |% felé emelve szemét és kezeit áhítattal összekulcsolva, imádkozott. A templomban fennhangon énekelte a zsoltárokat s amikor egészségi állapota engedte, mindig résztvett az isteni tiszteleteken. Neje, férjének halála után kiadta Marosnéme- tiben címen gyönyörű emlékezéseit, egész emlékkönyvet gróf Kuun Géaai otthonára. Majd gróf Kuun Géza görögországi jegyzeteit 1881-ből. Néhány napi betegség után történt halálát megrendítő fájdalommal és szépséggel irja le felesége, aki Kolozsváron temettette el férjét, monumentális, szép síremléket állítva e nagy férfiúnak. Gróf Kuun Géza rendeletére szivét édesanyja mellé temették. „Ott, Marosnémetiben, lesz egy test nélküli szív, itt Kolozsvárit egy szívtelen test” — mondta bánatos mosollyal Jósika Lajosné bárónénak, aki, joggal, mindjárt tiltakozott az ellen, hogy a világ legjobb embere „szívtelen ” — a szó igazi értelmében soha se lehet. Majd elhagyta a marosnémeti otthont a mindvégig gyászoló hitves, hogy mint maga irta, az Ő sírja közelében éljen. Nemsokára követte férjét és most már, évek óta együtt, pihen a nemes pár a kolozsvári temetőben. Mely egymaga némán, de érthetően bizonyítja annak, aki látni és érteni tud, hogy minő sorozata a jóknak, jellemeknek, önzetlenségnek, becsületnek, szeretetnek, a tudásnak és szellemi kiválóságoknak nyugszik ebben a földben, mely az övék. (Vége.)
