Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-28 / 70. szám

\z elhunyt nagyasszonyt ma délután 4 óra­temetik a házsongárdi temető halottas­kápolnájából Hü fogyasztóinknak elismerésül elhatároztuk, hogy hétfőtől, folyó hó 24-éföI kezdödöSeg árát néhány napig, mig a készlet tart IS felben szabjuk meg. Kérjük, használja ki e páratlan alkalmat. n KALL Ä“ I > Halkonzervgyár, Timişoara XIII. ßVF. 70. SZÁM, Meghal! Reményik Káioyné (Kolozsvár, március 26.) Rövid, de nehéz szenvedés után március 25-én elhunyt Kolozsvárt Reményik Károlyné, született Brécz Mária, életé­nek 67-ik évében. Ez a rövid hir, amely egyik legősibb és leg­tekintélyesebb kolozsvári család mélységes gyá­száról számol be, általános részvétet kelt egész Erdély területén. A megboldogult nagyasszony Ugyanis édesanyja Reményik Sándornak. Aki ismeri a Reményik-család bennsőséges, szép és ideálisan tiszta életét, csak ah tudja igazán át­érezni, hogy mit jelent a jóságos édesanyai sze­meknek örök álomra fordulása. Reményik Sán­dorhoz, a költőhöz is legközelebb -édesanyja ál­lott. Tőle örökölte nemcsak a költői tehetséget, azt a szenzitiv lelket és szellemet, amely költésze­tében olyan mélységesen emberileg megnyilatko­zik, hanem ő volt fiának támasza, poézisének sok tekintetben forrása is. Féltő gonddal őrködött fia szellemi és testi fejlődésén kezdet óta. Az anya s fia közötti viszonyt a finom lelkiség ha­tározza meg. Reményik Károlyné maga is íro­gatott verseket, hiszen rokonságban volt Pakk Alberttel, tehát az irodalom szeretete mondhatni családi tradició is. Későbbi időkben, az édesanya szellemileg is részt kért fia munkásságából. Nem mindenki tudja, hogy a Reményűi Sándor ver­seit az édesanya ültette át németre. Megértőbb fordítót alig lehet elképzelni. Ö, — aki legjob­ban ismerte gyermekét és élete első lélekzetvéte- iétől kezdve őrangyala volt fiának az utolsó pil­lanatig itwsr-ţjţia költészetének is .leheletfinom in­terpretálj apt udott lenni. Elhunytéval tehát nem'csáklegy édesanya, hanem a költő anyja tá­vozott az élők sorából. Halála, ha szabad mondani, tragikusan szép és nagy anyai cselekedet is volt: A felszakitött seb és lélek fájdalmai fognak kivirágzani a sze­rető gyermek lelkében általa. Mikor a sir lép­csőin leszáll és szerettei utolsó tekintete elkíséri, akkor is egy olyan világot mutat meg a költőnek, amely az átélésnek megrázó bensőségén keresz­tül a Reményik Sándor ajkán feltörő, talán szép­séges panaszokban és gondolatokban a felszaki- fott szív titkos harangszavában megnyilatkozó Kincse lesz mindannyiunknak. Az itthagyott férj, maga is öregember, de nem fáradt bele abba a sok évtizedes munkába, amelyet a magyarságért folytatott és folytat ma isi Ha vigasztalás ránézve, el lehet mondani, hogy a nagyasszony megnyugodva térhetett meg az örök hazába, hiszen akár férjére, akár gyer­mekeire néz, mindannyiukról szent volt a meg­győződése, hogy jó harcot harcolnak. Reményik Károly a közélet régi munkása. Nemcsak a múl­takban hozott meg minden áldozatot és munkát a magyarságért, hanem különösen a kisebbségi sorsban. A férfiak titkát mindig a nő magyaráz­za. Tragikus csak az, hogy ilyen szomorú ese­mény kapcsán kell csodálattal nézni arra a nőre, aki ezeknek a szép küzdelmeknek és munkáknak apánál, fiúnál egyaránt megihlető nemtő és crőt- adó jóság is volt. A legszebb koszorút minden ember önmaga teszi a saját sírjára. Ebből a szempontból ritkán látunk szebb és maradandóbb virágokat emberi sirop, mint a Reményik Károlynéén. J ** 1 '' ftKIl/ILcm'v/«“-- ■ ^ SBfregcmi (tU NAGYBANI ELADÁS: ZAHARIA &CERNATESGU b'l.i. I ,,rA BAi\ |81. BUCUREŞTI A halálosan megsebesült féri tett menfióvallomist gyilkosa mellett Letartóztatták Máté Miháiynéí, aká beismerte a hitvesgyükosságo f (Kolozsvár, március 26.) Egy több hónappal ezelőtt elkövetett és akkor homályban maradt, gyil­kosságra derült fény egészen váratlanul. K mult év szeptember 19-én Máté Mihály árpáduccai napszá­mos késsel ejtett sebeibe belehalt a kórházi ágyon. A rendőrség a halállal vivódó embert kihallgatta és Máté azt adta elő, hogy feleségével együtt tar­tott hazafelé éjfél után, amikor egy ismeretlen em­ber megszurta. A ■ rendőrség egy darabig nyomozott a tettes ellen, de azután beszüntette a vizsgálatot. A mult hét szombatján aztán valaki felhivta a rend­őrség figyelmét egy Molnár Regina nevű, ezidősze- rint Alsózsukon lakó nőre, aki sokat tudna mondani a rejtélyes halálesetről. Draghiciu rendőrigazgató Moholean detektivfőnök társaságában aztán kiuta­zott Alsózsukra és Molnár Regina vallomása alap­ján megállapították, hogvi Máté nem az uccán, ha­nem saját lakásán szenvedett súlyosabb sérüléseket. Ez alapon Máté Mihályné Ötvös Zsuzsánnát előál­lították és nem is kellett sokáig vallatni, az asszony töredelmes vallomást tett Elmondta, hogy szeptember 19-én vacsora köz­ben összetűzött a férjével, aki pénzt követelt tőle és amikor nem adott, kétszer pofonütötte. Az asz- szony a balkezében tartott kenyérvágó késsel feléje szúrt s a kés mélyen behatolva a testbe, a szív irá­nyában a bal mellbe szűrődött. Ennek a jelenetnek tanúja volt Mátené ismerőse, Vig Mária, aki aztán később elmesélte, amit látott s igy terjedt el aztán a hitvesgyilkosság hire. Az asszony szerint, a szurkálás után bérkocsin vitték a mentőállomásra, ahol közös megegyezéssel előadták az ismeretlen merénylőről szóló mesét. Maga Máté volt az, aki ilyen beállítást akart adni a szerencsétlenségnek, nehogy gyermekei gondozás nélkül maradjanak. A rendőrség természetesen erre letartóztatta Máténét, aki ellen haláltokozó súlyos testi sértés címén indult meg az eljárás. Tovább házalnak Erdélyben könyvügynökök a Szabó Dezső segélyakció nevében (Kolozsvár, március 26.) A Keleti Újság leg­utóbbi számában ismertette Szabó Dezsőnek azt a> cikkét, amelyben a Génius cimü budapesti könyv­kiadó vállalattal folytatott harcát részletezi, s azt is megírja, hogy a Génius és egy nagyváradi könyv­terjesztő vállalat az ő nevének felhasználásával és segélyakció címén akarja elhelyezni Szabó Dezső könyvsorozatait. Azt is kijelenti Szabó, hogy ő, a nála megjelent nagyváradi megbízottak előtt a leg­határozottabb formában elutasította az ügyben való szerepeltetését és a neki felajánlott részesedést nem fogadta el. Most egy olvasónk arról értesít, hogy a budapesti cég és nagyváradi megbízottja ennek ellenére is szervezi a lefújt „segély­akciót” akvirálási kőrútjának alátámasztá­sára. . Olvasónk a következőket irja: A Keleti Újság néhány hete megírta, hogy egy ügyes könyviírjesztővállalat kihasználva Szabó De­zső Bukarestbe való készülődését, az iró munkáinak sorozatos kiadását azzal varrja a jóhiszemüek nya­kába, hogy az ebből befolyó összegből fedezik Sza­bó Dezső költözködés! költségeit. Amikor ezt a dol­got kipiszkálták, a könyvterjesztővállalat tulajdo­nosa felutazott Budapestre, ahol felkereste Szabó Dezsőt és előlegül 1000 pengőt ajánlott fel az író­nak. Itt következik aztán az ügy pikantériája. Szabó Dezső a neki felajánlott összeget nemi fogadta el, ennek ellenére azonban, a könyvterjesztő vállalat, illetve ügynökei a már ismert és jól bevált trükkel adják el a hiszékeny embereknek a méregdrága sorozatot, mint hírlik, számottevő eredménnyel. Természetesen mi nem tudjuk ellenőrizni a le­vélíró állításait, mely, ha megfelel a valóságnak, félre nem magyarázható visszaélés. Mindenesetre fi­gyelmeztetjük a közönséget arra, hogy ugyanannak a könyvkiadóvállalatnak üzle­téről van itt szó, amely Szabót kényszer­helyzetében az ismert súlyos szerződés alá­írására kényszeritette, s amely most nem átallja mégis a Szabó Dezső nyo­morúságának • hangoztatásával — amely nyomorú­ságnak pedig sok részben mégis csak ő az oka — üzleti céljait elérni. FIGYELEM! FIGYELEM! Gyárosok és nagykereskedők! A Mercur kereskedelmi vállalat most lé­tesült cimirpdai osztálya szállít prospek­tusok, árjegyzékek és körlevelek terjesz­tése céljából minden szakmabeli cimekpt. borítékra, vagy cimszalagra Írva. Érdek­lődőknek felvilágosítással szívesen áll ren­delkezésre ' „MÉRCUR“ kereskedelmi vál­lalat Cluj, Cal. Victoriei (Kossuth L.-u.) 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom