Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-28 / 70. szám

r 4256/927 ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa ünlrll (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—94 és 8—64. XIII, évfolyam 70-Ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 psngő. Egyes szám ára 20 fillér CItj-Kolozsvár, 1930. miteins 28 jPéntcIt Keleti ’UjbKt, ; Képviselő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Guerillaharc (se.) Forradalom? Ellenforradalom? Eég ismert és szinte már feledésbe is merült szavak röpködnek a levegőben. Hogy Bukarestben mi történik, azt persze innen, többszáz kilométer­nyire a főt árostól nehéz precizcn körülhatárolni. Mégis az a gyanú, hogy Avcrescuék „forradal­mi“ megmozdulásában a túlnyomó elem az ope- rettszerüség. Hiszen igaz, volt példa rá többek közt, nem is olyan régen, Magyarorszá­gon, hogy egy turbulens elemekből össze­tevődött, hangos és izgága társaság, a moszkvai bélyeggel a hátukon visszatért bol- seviki csoport, szemben a józan ésszel és szem­ben az ország túlnyomó többségével, kezébe ra­gadta a hatalmat. Csakhogy Kun Béláék támaszt kerestek és találtak egy ideológiájukban hozzá­juk közelálló s a káoszban egyetlen szilárd pontot alkotó fegyelmezett, régi politikai pártban, a szocialistákban. Nélkülük, az ő ellentállásukkal sohasem születhetett volna meg a magyar kom- mün. Tagadhatatlan, hogy Averescuékat szintén nem választják el súlyos elvi differenciák az el­lenzéki koncert vezérszólamának hangadójától, a liberális párttól. Abban mindenesetre egyet érte­nek, hogy a nemzeti parasztpártot elkeli távoli- tani a kormányról. Abban azonban erősen kétel­kedünk, hogy a liberális párt az Avereseu-kor- mány megszületésénél ugyanazt a bába-szerepet vállalja ezúttal, mint a magyar proletárdiktatúra kikiáltásánál a szocialisták. De ennek a levegőbe dobott ellenforradalomnak lelki alapjai sincse­nek meg. Az adódiktatura elleni izgatás minden­esetre jó fegyver az ellenzék kezében és nagyobb tömegek megmozditására is alkalmas volna, ha ezt a fegyvert egy harcos és a demokrácia vallá­sában szavahihető politikai párt vagy csoport forgatná. Ki hiszi azonban, hogy a liberálisok (vagy, aminek alig van valószinüsége, az Averes- cu-kormány) első ténykedése adóleszállitás és az annyira kifogásolt lapelkobzások, rémhir-tör- vény, sajtótörvénytervezet által megingatott sajtószabadság visszaállítása lesz. Ne féljen tehát senki forradalomtól, ellen- forradalomtól. Ellenben szemmel látható, hogy tervszerűen, lépésről-lépésre halad előre a Ma- niu-kormány elnépszerütlenitése, lassú, de biztos elfürészelése. Vasárnap a liberálisok könnyű lo­vassága, az Averescu-párt végzett a nép szórakoz­tatására harci játékot. Volt miniszterek dörög­tek, ástak ki a múltból homályba borult kérdése­ket, fölemlítették meg a jámbor nyárspolgárt forradalmi elánjukkal. A mutatvány minden komolytalansága mellett is valóban tetszetős. Va­lamint azt is tudomásul vettük, hogy az ellen­zék nehézsúlyú tábora, a liberálisok a háttérben kezüket mossák és elitélő szavakat is találnak az avereseánusok handa-bandázásaira. Természetes, hiszen egy komoly parlamenti párt nem helyesel­heti az országfelforgató szónoklatokat, mint programmot, legfeljebb csak, mint eszközt. Ezt is csak hallgatólagosan. A zaj tehát elült, de korántsem végleg. A jövő vasárnap ismét lesz egy alaposan megszervezett országos demonstrá­ció, nem tudni még, hogy a kereskedők, az ipa­rosok, vagy maga a liberális párt rendezi. De, hogy lesz valami, az holtbizonyos. Lehetetlen át nem látni a taktikát: a liberálisok következetes guerillaharcot indítottak, szakaszonként fáraszt­ják,el, kedvetlen it ik el a kormányt, teszik mind posjfeibilisabbá a saját uralmukat és a kormány helyzetének tarthatatlanságát. Hogy a liberálisok a végén mégis csak győz­ni fognak, alig kétséges. De hogy az ország ja­vára válik-e a folytonos párt és kormányválság, a bizasytalanság állandósítása, az már nem is |>rpblematikus. A politika üstjében főzik a pe- c&jgyét, de sajnos egy párt és nem az ország számára. Mi, a kisebbségek tehetetlenül állunk a káotikus össze-visszaságban, minket senki sem kérdez, a mi szerepünk a csendes szemlélődés és a lassú elsorvadás. Sorvad az országunk, de a mi anyagi leromlottságunk egyre mélyebbre zu­han. A hatalomért viaskodó pártok a mi bőrünk­re licitálnak, az általános nyomorúsággal szem­ben nincs más eszközük saját népszerűségük ke­resésében, mint hogy rajtunk üssék el a port. A két veszekedő ellenfél között a mi szerepünk a legszánandóbb, mi vagyunk a harmadik, de nem a nevető, hanem a siró harmadik. Megszavazta a rend tör vényt a szenátus Gyárfás Elemér a Magyar Párt nevében a szabadságjogok tiszteletbentartását köve­telte és állást foglalt a rendtörvény ellen Madgearu: „A kormány azért nőm adja át a helyét, mert nem lát senkit, aki jobb módokat tudna a feladatok megoldására“ (Bukarest, március 26.) A szenátus szerdai ülésére a szenátus terme zsúfolásig megtelt kö­zönséggel. A bukaresti újságírók és a vidéki la­pok tudósítói teljes számmal megjelentek. Napi­renden ugyanis a rend és hitelvódelmi törvény szerepelt, amelyet a kamara hétfőn szavazott meg. Napirenden Madgearu pénzügyminiszter kérte a sürgősség kimondását a törvényjavas­latra, amelyet Gogu Negulescu előadó ismertet. Gyárfás Elemér dr. magyarpárti szenátor az első felszólaló. Kijelenti, hogy nagyon sajná­latosnak tartja, hogy ilyen fontos törvényt kellő előkészítés nélkül tárgyal le a szenátus, amelyet  szabadságjogokért küzdenek a kisebbségek A rend és hitelvédelmi törvényhez hasonlót körülbelül egy évvel ezelőtt hoztak Csehszlová­kiában, s annak hatásait a romániai gazdasági szervezetek is behatóan tanulmányozták s ennek során kitűnt, hogy az egész kérdés mennyire komplikált és kis hibák is mennyire káros hatás­sal lehetnek a gazdasági életre. A jelenlegi tör­vényjavaslatot kellően elő kellett volna készíteni s meg kellett volna hallgatni a kereskedelmi és iparkamarák, a bankszövetség, a gyáriparosok országos szövetsége stb. véleményét, s ki kellett volna kérni a sajtó szervezeteinek nézetét is. A kisebbségeket különösképpen érinti a javaslat, mert hiszen a sajtószabadság, mint minden közsza­badság, a kisebbségi népek érdekeinek fontos biztositéka s a sajtót fenyegető veszély fokozott mértékben hull vissza . a kisebbségekre. A törvénynek vannak törvényhozói és vannak alkalmazói. A jelenlegi törvényjavaslat egy reak­ciós kormány kezében rendkívül veszélyes esz­köz lehet. Ismeri azokat az indokokat, amelyek a törvényjavaslat beterjesztését szükségessé tet­ték, hiszen-----«/ Jön Jön Jön m:mu w <i m (ÉNEKLŐ A S2LECT MOIGŐ-BAN! éppen ezért nem is lehetett alapos birálat tár­gyává tenni. Tiltakoznia kell a gyors tempóban való törvényhozás ellen, annál is inkább, köto- lességszerüen a felelőssége tudatában, mivel u szenátusban nincsen más ellenzék, csak egyedül a kisebbségi szenátorok. A parlament tekintélye és a törvényhozás szent­sége mindenekfelett való és csak úgy várható el a közvéleménytől a parlament respektálása, ha ez az intézmény respektálja önmagát és komoly megfontolás tárgyává teszi a törvényeket. Fel­említi, hogy az átviteli hitelintézetre vonatkozó törvényt is olyan gyors tempóban szavazták meg, hogy ahhoz nem is volt alkalma hozzászólni a Magyar Párt figyelemmel kiséri a pár­tok küzdelmét és azokat a szenvedélye­ket, amelyek egyes pártokat annyira el­ragadnak, hogy minden eszközt jónak találnak ellenfeleik­kel szemben, az ország érdekeire való tekintet nélkül. A magasabb érdekekre való tekintettel szükséges lett volna a törvény jobb előkészítése és annak sokkal precízebb megszövegezése. Ilyen körülmények között a maga és a Magyar Párt nevében a ja­vaslatot nem szavazhatja meg. Chifor többségi szenátor azt válaszolja, hogy a törvényt nem igen hamar, hanem talán túl későn nyújtották be és ez a késedelem nagy gazdasági kárt is jelentett. A miniszter az elszánt lépésekről Madgearu pénzügyminiszter emelkedett szó­lásra. Az egyik bukaresti lap azt irta, — mondta — hogy a jelenlegi törvényjavaslat Bratianu és Averescu sikerét jelenti. Ennek a megállapítás­nak az az igazsága, hogy valóban os ellenzéki pártok bűnei miatt volt szük­ség a törvényre. Mai számunk 12 oldal *

Next

/
Oldalképek
Tartalom