Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-24 / 68. szám
_ A kereskedelmi és iparkamarák országos szövetsége ankétet tart az adóztatás reformjáról és az adéfeelsajtások végrehajtásáról Miket panaszoltak a kolozsvári kamara és az iparos érdekeltségek? (Kolozsvár, március 22.) Ma már az egész ország közvéleménye tisztában vau azzal, hogy a mai adóztatás rendszere megbukott. Rosszak az adókivetések, kíméletlenek a behajtások és ha ez a rendszer továbbra is marad, akkor az ország kereskedelmi és ipari élete katasztrófa felé rohan. Belátták ezt már Bukarestben is és nagyon valószínűnek látszik, hogy rövidesen jelentó's módosítások fognak történni az adótörvényeken. Az utóbbi hónapokban megmozdultak az érdekeltségek, a különböző szakmák és valóságos memorandum-ostromot intéztek a pénzügyminisztériumhoz, amelyek mind azt javasolják, hogy az adótörvényeken változtatni kell. Legutóbb is az ipar és kereskedelmi kamarák szövetsége 11 kamara felkérésére ankéíot tartott az adótörvények módosítása érdekében. A szövetség megkereste az összes kamarákat, hogy az adóztatás mai rendszerére az észrevételeiket tegyék meg. Ugyanakkor a kamarák vezetősége megküldötte Mihail Manoilescu szövetségi elnök javaslatát is. Az ország különböző kamaráitól beérkezett panaszok, sérelmek és javaslatok fogják az alapját képezni az uj tervezetnek, melyet a szövetség rendkívüli közgyűlésen tárgyal le és fixiroz véglegesén. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a szövetség által leküldött kérdőivet és annak a mellékleteit tanulmányozás végett szétküldötte az összes érdekelt képviseleteknek tanulmányozás végett, s ezenkívül március 11-én, hogy az egybegyült anyagot megtárgyalja, értekezletet tartott. Ezen az értekezleten részt vettek az UGIR, Sfatul Negustoresc, Ipartestület és Kisiparos Szövetség kolozsvári fiókjának a képviselői, továbbá a vendéglős szövetség is. Az értekezlet beható tárgyalás alá vette az anyagot s az összes előterjesztések meghallgatása és mérlegelése után az alábbi pontokban állapodott meg: Mentesítés a telepadó alól Javaslat tétetett arra, hogy as iparosok és kereskedők a jövőben szabad királyi városokban ne legyenek kötelesek telepadót fizetni. Hogy az államháztartás emiatt érzékeny károsodást ne szenvedjen, ezek az érdekképviseletek vállalnák az egyszázalékos adicionális adót, amit eddig a megyék fizettek. A javaslat indokolásául szolgál, hogy szabad királyi városokban a megyék az utak jókarban való tartásához semmivel sem járulnak hozzá. * Megállapitást nyert, hogy & jövőre nézve az iparosok és kereskedők részére az adókivetések ne egy, hanem két esztendőre történjenek meg. így az iparosok és kereskedők nem szenvednek időveszteséget, ami őket a mi&tban az adók kivetésével és a fellebbezésekkel érte. A kereskedelmi mérlegek összeállításával kapcsolatosan a kamara javaslata szükségesnek tartja egy egységes rendelkezés kibocsátását a mérlegek összeállítására vonatkozólag azzal a feltétellel természetesen, hogy a kivető és fellebbező bizottságok as adókivetéseknél, a mérlegeket elfogadják, ha az összeállított mérlegek a kiadott rendelkezéseknek megfelelnek. A Sfatul küldöttsége a javaslatot még azzal bővitette ki, hogy a kereskedelmi vállalatoknak is engedtessék meg, hogy az amortizációs kvóta a jövedelemből leírassák. Szóval :az ingó és ingatlan értékek, amelyekre a vállalatoknak szüksége van, levonásba hozassák, amint ezt az ipari vállalatoknál az adótörvény meg is engedi. Bizottságok házról-házra... Az adók raogállapitására vonatkozólag a kamara javaslata az, hogy a tényleges kivetés megkezdése előtt két hónappal minden második esztendőben egy bizottság házról-házra járva állapítsa meg a kereskedő, vagy iparos jövedelmét. A megtörtént kivetéseket nyilvános helyen függesz- szék ki. Kéri továbbá a javaslat azt is, hogy a jövőben három fellebbezési fórumot állítsanak be. Ennél a pontnál az ipartestület és a kisiparos szövetség delegátusa kérte azt is, hogy a kézmiiiparo- sok nyilvános ülésen szakmák szerint rész «üljenek adókiróvásban. Az adóköteles jövedelem megállapításánál a kamara azt javasolja, hogy az összes iparosok és kereskedők a cégüket jelentsék be a törvényszéknél és lehetőleg hiteles könyveket vezessenek, de ettől eltekintve egy bizonyos összeget, mint létminimumot az összjövedelemből vonassák le. Ez a levont összeg a cégtulajdonos megélhetését biztosítaná. A Sfatul- nak a képviselője ezt úgy konkretizálja, hogy ez a létminimum lehet nagyobb, mint a vállalatnál alkalmazott legjobb fizetésű munkás illetménye. Ennél a pontnál azonban az ipartestület és a kisiparos szövetség vezetősége vétót emel és annak a felvételét 'kéri a javaslatba, hogy a kézmüiparosság ne legyen köteles cégét bejegyeztetni, sem pedig hiteles könyveket vezetni, mert ez nagy nehézségekbe ütközik. A kiróvás 200 ezer lej adóköteles jövedelemig nyilvános ülésen szakmák szerint történjék meg az ipa- rosjövedelmek összehasonlítási elve alapján, viszont •ahhoz teljes mértékben hozzájárul, hogy a cégtulajdonos létminimuma az adóköteles ^jövedelemből levonható legyen. Mérsékeljék az árverések szigorát! Nagy figyelmet érdemel az ipartestület és a kisiparos szövetség képviselőinek az a javaslata, hogy a foglalás és árverés alól mentesítést nyerjen a kamara által javasolt legszükségesebb családi bútorokon kivül, az ipar gyakorlására szükséges gépek és szerszámok, valamint egy hétre szükséges nyersanyag. Az értekezlet azután tárgyalás alá vett* a Ma- noilescu-féle javaslatot, amely nagyjában azonos az ipartestület és kisiparos szövetség szempontjaival. Itt is fel van véve az a passzus, hogy a kézmüiparosság 200 ezer lej adóköteles jövedelme egységes kirovásban részesüljön, illetve szakmák szerint és egyének szerint összehasonlítás alapján állapíttassák meg. A vendéglős iparosok képviselője kérte a javaslatba való felvételét annak, hogy a kamara tegyen konkrét javaslatot a szesztörvény mődésitá- sára vonatkozólag is. Itt az a vezérelv érvényesüljön, hogy a jövőben «. szeszadó tényleges fogyasztás alapján rovassák ki, nem ngy, mint a múltban történt, midőn nem a fogyasztás, hanem más szempontok érvényesültek. Ezek a javaslatok és előterjesztések elsősorban a kézmüiparosságot érintik és olyanok, amik minden nagyobb megerőltetés nélkül megvalósíthatók. Ha a kormányzat becsületes, arányos és progresszív adókivetést és emberséges adóbehajtást akar, akkor az itt felsorolt szempontokat figyelembe veszi és azoknak az alapján módósitja az adótörvényeket. „Akkor a legnagyobb fájdalommal, de kénytelen leszünk az utolsó eszközköz nyúlni s bezárjuk a műhely cinket“ (Bukarest, március 22.) A kisiparosság adő- frontjárói jelenthetjük, hogy már nemcsak Erdélyben, bánom Bukarestben és más regáti városokban is olyan elementáris erővel tör ki ez elkeseredés, hogy a Kisiparosok Országos Szövetségének az elnöke a végső fegyver igénybevételét hirdeti: ma már csak az van hátra, hogy beszüntessük üzemünket, ha a csődöt jelentő adóterhek alól fel akarunk szabadulni. Az országos iparos szövetség elnöke legutóbb az alábbi figyelemreméltó és illetékes helyen nagy megdöbbenéstkeltő nyilatkozatot tette: — Ha a pénzügyminiszter sürgősen nem intézkedik és tovább tiiri, hogy az adókivetőbizottságok hasonló módon dolgozzanak és megengedi, hogy az adókat a mostani drákói szigoruságu módszerekkel hajtsák be, akkor nemsokára kevés ipari műhely fogja még szolgálni a nemzetgazdaság érdekeit. — A Kisiparosok Országos Egyesülete, — mondotta a szövetség elnöke, — kénytelen tiltakozó gyűléseket rendezni és országos akciót inditani az elviselhetetlen adóterror ellen. Ha kell, általános kisiparossztrájkot rendezünk, igy próbáljuk a kormányt jobb belátásra bimi. — Ha pedig ez sem segit, akkor a legnagyobb • fájdalommal, de kénytelenek leszünk az utolsó eszközhöz folyamodni •bezárjuk műhelyeinket, letesszük a munka- szerszámot és sztrájkolni fogunk. — Ha már úgyis éhen kell halnunk, akkor legalább haljunk meg pihenés közben, ölbe tett kezekkel és ne fárasztó munka rabigájában, amelynek a gyümölcsét úgysem mi, hanem az állami szedi le. Ez a nyilatkozat mindenesetre meggondolkoz- tató figyelmeztetés a pénzügyi kormányzat résiére, amely úgy értesülünk, hogy az utolsó órákban rendeletet adott ki az ösaszes pénzügyigazgatóságokhoz, hogy az adókivetéseknél a kézmüiparossággal szemben több kíméletet tanúsítsanak. A pénzügyminiszteri intézkedés kissé későn érkezett. Az adókivetések nagyjában már megtörténtek és azokon csak fellebbezésekkel lehet segíteni. Ha a pénzügyminiszter komolyan, akar segíteni a helyzeten, akkor a kivetések revízióját keii, hogy elrendelje, mert csak ez segithet a nyomorban fuldokló kisiparosság helyzetén. •<* —»>••• 3» Adóelengedések helyett kitüntetések. Aradi tudósitónk jelenti: Legutóbb a magas régenstanáes és a szakinipiszteriumok jóvoltából érdemrendeső zuhogott az aradi gyárosokra, bankigazgatókra, iparosokra és kereskedőkre. Szép a kitüntető figjelem, de az évik 1.ejtek jobb szeretnék, ha esillageső helyett adómérséklésben és a behajtások enyhítésében exte!lálná::ak Bukarestben. A kitüntetettek névsorából mem mlitjük azokat, akik a mi körünkből valók: a Meritul Comercial şi Industrial I. osztályát adományozták Traillescu Ionel dr. kamarai titkárnak, valamint Gedeon Jánosnak, a Vasipar Rt. kitűnő vezérigazgatójának. A II. osztályú hasonló nevű érdemrendet kapták Bene Emil, az aradi butor- kászitő szövetkezetének igazgatója, Müller József kelmefestő, Assael Károly gépgyáros, Hendl Ödön gépgyáros, Schaffer Richard vizvezetékszerelő és géplakatos, Kiss András szabó, Niculescu Mihály szabó, Tincn János ortopéd-cipész, Bodrogean Aurel fodrász, Miklós József szabó, Ébervem József asztalos és Colobau István szabó. A kolozsvári iparosegylet közgyűlést tart. A kolozsvári iparosegylet a szokásos évi közgyűlését folyó évi március hó 30-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg a főtéri székház termében. A közgyűlés iránt az egész iparosság körében szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert az évi jelentések és zárszámadáson kivül részleges tisztujitást is tartanak az uj alapszabályok értelmében. Hitelvédő irodát létesítettek a szatmári iparosok. Szatmárról jelentik: A szatmári iparosok és kereskedők legutóbb a Csizmadia színben gyűlést tartottak, ahol elhatározták egy hitelvédő iroda felállítását. A hitelvédő iroda felállításának az a célja, hogy az iparosok és kereskedők a rossz fizetőktől védekezhessenek. A hitelvédő iroda elnökei lettek: Kerekes István, Schön Antal és Vuja János. Alel- nökök: Klanicza László, Török Zoltán; ügyészek: dr. Glakk József és dr. Fischer József. Az uj hitelvédő iroda már meg is kezdte működését. KENDL ÖDÖN gépgyár Arad Precíziós fooaskereksk, autóalkatrészek! Oaragei Tavaszi ruhák festése, tisztítása megkezdődött CZINK-néi, Cluj
