Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-24 / 68. szám

XIII. BVF. 69. SZÁM. Az irodalom eliparosodâsa Külföldi lapokban olvasom egy nemzetközi vi­szonylatban alig ismert nevű író regényéről a hirde­tést, hogy a legközelebb egyszerre, ugyanazon a na­pon tizennyolc nyelven jelenik meg, köztük magya­rul is. A hirdetés elmondja még, hogy a regény olyan feltételek közt tkéstzül és kerül forgalomba, aminők eddig teljesen ismeretlenek voltak az iroda­lom terén... Egyik német újságíró utána is járt ezeknek a „feltételek“-nek s a következőket derítette ki: Megállapította mindenekelőtt, hogy alig ment hire, hogy a szóbanforgó iró egy politikai regényen dolgozik s már több, mint tíz különböző külföldi ki­adó jelentkezett a kegény kiadási jogáért. Az. iró természetesem valamennyivel tárgyal ásókba kezdett s egyáltalán nem titkolta egyik előtt -sem, hogy egy idejüleg más nemzetiségű kiadókkal is tárgyal. Erre az egyik kiadó, -az amerikai, persze, személyesein je­lent meg az Írónál és a következőket mondta, — Jó. Én megveszem az amerikai jögot. Viszont egyezzen bele, hogy a többi kiadást megszervezzem úgy, hogy minden kiadónak a maga nyelvterületén belül meg legyen a maga maximális kihelyezési le hető.-t ge, hogy az egyik nyelvű kiadás úe rontsa s. másik esélyeit. Ebben az esetben azonban Önnek is. számolnia kell azzal, hogy regénye tizennyolc külön­böző nyelvterület tizennyolc különböző szellemének, illetve ízlésének megfelelő legyen. Az iró belement az amerikai kiadó prepozíció­jába s az amerikai kiadó nyélbe is ütötte a dolgot s a különböző nemzetiségű kiadók megái I apodtak ab­ban, hogy a könyv mindenütt egyidó'ben jelenik meg. Mi a következése az említett íróra s bármelyik-' re a jövőben -annak a körülménynek, hogy a könyve egyszerre tizennyolc vagy több nyelvterület olvasó­közönségének készül? A legegyszerűbb következés valószínűleg az, hogy az Írók mumkamodorában valami, az eddigitől eltérő szituáció keletkezik. Bizonyos iroda-, sőt üzemszerüség. Ha például ez a szóbanforgó német iró valamely -nap a regényéből megirt pár kézirat- oldalt, akkor azt a szöveget még az nap postára tette tizennyolc másolatban a világ tizennyolc tája felé, ahol -a fordítók ültek és várták az eredeti kéz­iratot. A következő nap ugyanez történt ş igy végig az összes fejezeteken és oldalokotn. Ha az iró egyik nap valamely fejezet végére pontot tett, pár nappal később kint a világban ugyanígy pontot -tett rá ti­zennyolc fordító. Az eredetileg egyszerű irói mun- kamodor tehát a különös feltétel következtében egész sajátosan elváltozott. Hogy semmi egyebet ne mond­junk: a napról-napm való írás, sokszorosítás, poşr- tázás következtében üzemesedett. Valami olyan jel­leget öltött, mely nemcsak kívülről, de már belülről is hasonlít némileg az ipari termátok készülésének folyamatához. Veszedelem azonban ebből a sajátos készülési körülméüyből még nem szükséges hogy származzék az irói munka anyagára vagy szellemére. Az eliparosodást -nem ezek a külső feltételek merítik ki. Az eliparosodás veszélye azáltal lép föl, hogy as Írónak alkotás közben tizennyolcféle nyelvterület tizetíinyolcféle szellemével kell számolni-. Hogy sem­mi mást ne hozzunk fel: az egyik országban például demokrácia van, a másikban diktatúra, a harmadik­ban konzervativizmus a hozzájuk tartozó szellemi légkörrel, azaz megkötöttségekkel ós> szabadságok­kal. Ami jó és ízléses az egyikben, az nem bizonyos, hogy Ízléses és jó a másikban. Ami probléma az egyik országban, az a másikban esetleg már rég túl­haladott, vagy pedig még fel som vethető. Ebből a vonatkozásból nézve tehát. a szóbanforgó feltételek révén maga az irói alkotás folyamata olyan termé­szetű megkötöttségek közé kerül, amik már magát a mü szellemét és anyagát érintik. Az irói alkotás semmikép sem lehet az -a spontán és felsza-baditóan természetes megnyilvánulás, mint -amilyen lehet a tizennyolcféle szempont befolyása nélkül. Igaz ugyan, hogy a mü ezáltal a tizennyolcféle szempont által tényleg „mindenkinek“ készül, viszont nagyon jól tudjuk, hogy mit ér az olyan irodalom, ami ad­l raéha araidat elfealacUz egy parföm illata csap meg. s a szépség és a vé* ghyak egész világát ébreszti fel benned amely seí- telmeidben a női lélek mélységeibe vezet De ha az illat olyan, mintha sohse érezted volna még, akkor .Rouge el noír-^ ke!) lennie és ha odanéze) és a nő bőre gyöngéd és bársonyos, úgy-a Rouge el Noir púder és arc krém által lett azzá. £aib de Cologne -Porjunv - PaucUe - Gerne CfaicLs enedeft Csonauaadlotfbao J ketliemes ,naegle}aetésbea ncsgesul a “Rcnxge e£ No-ir1" cikkek üxkklöd^ék afy Öra Jjxxtsyarvz&étejél aki készséggel* s^oigál felvUágosifcáasal. „mindenki“ Ízlésének meg akar felelni. Szemléltető bizonyítványokkal- szolgál örrenézve -a, film, amely azokkal a darabjaival,- amelyek az egész világot si­kerrel bejárták, még sohasem emelkedett felül a giccs és a sablön' színvonalán. Sohase lehet tehát az az irodalom se becsületes, se. igazi, amelyik ilyen célkitűzések irányába dolgozik. Az ilyen irodalom csak eliparosodott irodalom leihet, mely egy min­denütt, a világon elfogadható .sablon, szerint dolgo­zik, bevált típusok és klislék után, a jellemzctesség helyett giccsel és exotikummal. A kiadói üzletág modern szervezettsége és vál­lalkozói célkitűzése tehát igenis komoly veszedelem­mel jár akkor, amikor fejlődése ilyen irányt vesz, mert ezzel az eli-parosódási tünettel ép azt az esz­ményt ássa alá, -amit maga a könyv szolgál: az em­beri szelem szabadságát és kötetlenségét. <G. 0.) Ghandi élesíti a harcot Nem elégsz'k meg a sómonopolíum letörésével, hanem követeli, hogy a lakosság szüntesse be az összes adók fizetését (London, március 22.) Még nem tették ugyan közzé Gihandinak azt a proklajnációját, amelyet az achmadabadi koagreşszushoz intézett, de a Times tudósítója a nacionalista vezér környezetébőr azt az értesülést szerezte, hogy Ghandi az üzenetben fel­hívja a figyelmet arra, bőgj a sómonopólium elleni küzdelem egyimagába-n -nem elég hathatós eszköz a függetlenség kivivására és ezért arra kell törekedni, hogy a lakosság az ősz- szes adók fizetését szüntesse be. Ghandi újra hangoztatja az idegen szövetek boj­kottjának szükségességét, az iskolák, tör­vényszékek és általában az összes angol közhivatalok igénybevételének mellőzését, végül kivámja Ghandi azt is, hogy az érinthetetle­nek kasztját töröljék el. A hindu nacionalista vezér és zarándcikcsapata megérkezett Kaieraiba. A csapatból tizen megbete­gedtek. Ezeket előroszállitották s Bombayban vár­ják be gyaloglóan érkező társaikat. (London, március 22.) A British United Press tudósitója jelenti, hogy Sen Gupta kalkuttai lord- «tlayort az ellene indított bünperben a bíróság pro- pagandajellegü védekezése miatt külön tíznapi fog­ságra ítélte. Büntetésének kitöltése után folytatni fogják lázitási perének tárgyalását. fl romániai textilipar racionalizálását célozza a Posztógyárak Egyesülete, amely Bukarestben központi szervet létesít (Brassó, március 22. Saját tud.) A romániai textilgyárosok — mint megírtuk — hosszabb tár­gyalások után megállapodást létesitettek. E megálla­podás célja a textilipar fejlesztése, egyben a textil— kereskedelem megerősítése. E célokat az egyesülés nem az árak drágításá­val kívánja elérni és éppen ezért nem kíván befolyni abba, hogy -az egyes gyárak mennyiben állapítják meg gyártmányaiknak -átrát. Az egyesülés Bukarest székhellyel központi szervet létesít, amelynek elsősorban a textilipar ra­cionalizálásához szükséges munkálatok előkészítése a feladata. E központi iroda mindazt, amit a külföld a tél­inél és fejlesztése tekintetében produkál, állandó fi­gyelemmel kiséri, hogy a hazai textilipar is — és pedig nemcsak kivételesen egyes gyárak, — hanem lehetőleg mindannyian állandóan lépést tarthassa­nak a fejlődéssel. Az egyesülés a tisztességes textilkereskedelem érdekében is kíván m-üködni, amennyiben a közve­títés hivatott faktorait megerősítő egységes szabá­lyokat kivan életbeléptéim. Mind e célkitűzések nekiesik a textilgyárosok é» kereskedők érdekeit szolgálják, hanem hatásaiban úgy országos gazdasági szempontból, mint a fo­gyasztó közönség szempontjából egyaránt haszno­sak és előnyösek lesznek. lAz egyesülés elnökéül LázáT Margulies, a Bu- huşi Textilmüvek vezérigazgatója., társelnökeiül To- tis Rezső, a temesvári Gyapjuipar Rt. vezérigazga­tója és Schmutzler Emil, a brassói Scherg posztógyár igazgatója választatott meg. ____________________ BÚTORT ;ó minőségben, modern kEuiSeähem, íuSányos árban Székeli? & Réti Sulorgyár nt.'nälTSrgu-Muresan vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező íizetésl feltételek. — tfitág« ssârkas zongorák nagy választékban A sörkedvelő n. é. közönség figyelmét felhívni bátorkodom, hogy Főtér „GAMBR1NUS“ vendéglőmben mindennap a világhírű |F§fc|g CERJI CEIU fekete idény sör kerül csapolásra. íJB1PiP$ 1 — Nagy Miklós vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom