Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-24 / 68. szám
XIII. BVF. 69. SZÁM. Az irodalom eliparosodâsa Külföldi lapokban olvasom egy nemzetközi viszonylatban alig ismert nevű író regényéről a hirdetést, hogy a legközelebb egyszerre, ugyanazon a napon tizennyolc nyelven jelenik meg, köztük magyarul is. A hirdetés elmondja még, hogy a regény olyan feltételek közt tkéstzül és kerül forgalomba, aminők eddig teljesen ismeretlenek voltak az irodalom terén... Egyik német újságíró utána is járt ezeknek a „feltételek“-nek s a következőket derítette ki: Megállapította mindenekelőtt, hogy alig ment hire, hogy a szóbanforgó iró egy politikai regényen dolgozik s már több, mint tíz különböző külföldi kiadó jelentkezett a kegény kiadási jogáért. Az. iró természetesem valamennyivel tárgyal ásókba kezdett s egyáltalán nem titkolta egyik előtt -sem, hogy egy idejüleg más nemzetiségű kiadókkal is tárgyal. Erre az egyik kiadó, -az amerikai, persze, személyesein jelent meg az Írónál és a következőket mondta, — Jó. Én megveszem az amerikai jögot. Viszont egyezzen bele, hogy a többi kiadást megszervezzem úgy, hogy minden kiadónak a maga nyelvterületén belül meg legyen a maga maximális kihelyezési le hető.-t ge, hogy az egyik nyelvű kiadás úe rontsa s. másik esélyeit. Ebben az esetben azonban Önnek is. számolnia kell azzal, hogy regénye tizennyolc különböző nyelvterület tizennyolc különböző szellemének, illetve ízlésének megfelelő legyen. Az iró belement az amerikai kiadó prepozíciójába s az amerikai kiadó nyélbe is ütötte a dolgot s a különböző nemzetiségű kiadók megái I apodtak abban, hogy a könyv mindenütt egyidó'ben jelenik meg. Mi a következése az említett íróra s bármelyik-' re a jövőben -annak a körülménynek, hogy a könyve egyszerre tizennyolc vagy több nyelvterület olvasóközönségének készül? A legegyszerűbb következés valószínűleg az, hogy az Írók mumkamodorában valami, az eddigitől eltérő szituáció keletkezik. Bizonyos iroda-, sőt üzemszerüség. Ha például ez a szóbanforgó német iró valamely -nap a regényéből megirt pár kézirat- oldalt, akkor azt a szöveget még az nap postára tette tizennyolc másolatban a világ tizennyolc tája felé, ahol -a fordítók ültek és várták az eredeti kéziratot. A következő nap ugyanez történt ş igy végig az összes fejezeteken és oldalokotn. Ha az iró egyik nap valamely fejezet végére pontot tett, pár nappal később kint a világban ugyanígy pontot -tett rá tizennyolc fordító. Az eredetileg egyszerű irói mun- kamodor tehát a különös feltétel következtében egész sajátosan elváltozott. Hogy semmi egyebet ne mondjunk: a napról-napm való írás, sokszorosítás, poşr- tázás következtében üzemesedett. Valami olyan jelleget öltött, mely nemcsak kívülről, de már belülről is hasonlít némileg az ipari termátok készülésének folyamatához. Veszedelem azonban ebből a sajátos készülési körülméüyből még nem szükséges hogy származzék az irói munka anyagára vagy szellemére. Az eliparosodást -nem ezek a külső feltételek merítik ki. Az eliparosodás veszélye azáltal lép föl, hogy as Írónak alkotás közben tizennyolcféle nyelvterület tizetíinyolcféle szellemével kell számolni-. Hogy semmi mást ne hozzunk fel: az egyik országban például demokrácia van, a másikban diktatúra, a harmadikban konzervativizmus a hozzájuk tartozó szellemi légkörrel, azaz megkötöttségekkel ós> szabadságokkal. Ami jó és ízléses az egyikben, az nem bizonyos, hogy Ízléses és jó a másikban. Ami probléma az egyik országban, az a másikban esetleg már rég túlhaladott, vagy pedig még fel som vethető. Ebből a vonatkozásból nézve tehát. a szóbanforgó feltételek révén maga az irói alkotás folyamata olyan természetű megkötöttségek közé kerül, amik már magát a mü szellemét és anyagát érintik. Az irói alkotás semmikép sem lehet az -a spontán és felsza-baditóan természetes megnyilvánulás, mint -amilyen lehet a tizennyolcféle szempont befolyása nélkül. Igaz ugyan, hogy a mü ezáltal a tizennyolcféle szempont által tényleg „mindenkinek“ készül, viszont nagyon jól tudjuk, hogy mit ér az olyan irodalom, ami adl raéha araidat elfealacUz egy parföm illata csap meg. s a szépség és a vé* ghyak egész világát ébreszti fel benned amely seí- telmeidben a női lélek mélységeibe vezet De ha az illat olyan, mintha sohse érezted volna még, akkor .Rouge el noír-^ ke!) lennie és ha odanéze) és a nő bőre gyöngéd és bársonyos, úgy-a Rouge el Noir púder és arc krém által lett azzá. £aib de Cologne -Porjunv - PaucUe - Gerne CfaicLs enedeft Csonauaadlotfbao J ketliemes ,naegle}aetésbea ncsgesul a “Rcnxge e£ No-ir1" cikkek üxkklöd^ék afy Öra Jjxxtsyarvz&étejél aki készséggel* s^oigál felvUágosifcáasal. „mindenki“ Ízlésének meg akar felelni. Szemléltető bizonyítványokkal- szolgál örrenézve -a, film, amely azokkal a darabjaival,- amelyek az egész világot sikerrel bejárták, még sohasem emelkedett felül a giccs és a sablön' színvonalán. Sohase lehet tehát az az irodalom se becsületes, se. igazi, amelyik ilyen célkitűzések irányába dolgozik. Az ilyen irodalom csak eliparosodott irodalom leihet, mely egy mindenütt, a világon elfogadható .sablon, szerint dolgozik, bevált típusok és klislék után, a jellemzctesség helyett giccsel és exotikummal. A kiadói üzletág modern szervezettsége és vállalkozói célkitűzése tehát igenis komoly veszedelemmel jár akkor, amikor fejlődése ilyen irányt vesz, mert ezzel az eli-parosódási tünettel ép azt az eszményt ássa alá, -amit maga a könyv szolgál: az emberi szelem szabadságát és kötetlenségét. <G. 0.) Ghandi élesíti a harcot Nem elégsz'k meg a sómonopolíum letörésével, hanem követeli, hogy a lakosság szüntesse be az összes adók fizetését (London, március 22.) Még nem tették ugyan közzé Gihandinak azt a proklajnációját, amelyet az achmadabadi koagreşszushoz intézett, de a Times tudósítója a nacionalista vezér környezetébőr azt az értesülést szerezte, hogy Ghandi az üzenetben felhívja a figyelmet arra, bőgj a sómonopólium elleni küzdelem egyimagába-n -nem elég hathatós eszköz a függetlenség kivivására és ezért arra kell törekedni, hogy a lakosság az ősz- szes adók fizetését szüntesse be. Ghandi újra hangoztatja az idegen szövetek bojkottjának szükségességét, az iskolák, törvényszékek és általában az összes angol közhivatalok igénybevételének mellőzését, végül kivámja Ghandi azt is, hogy az érinthetetlenek kasztját töröljék el. A hindu nacionalista vezér és zarándcikcsapata megérkezett Kaieraiba. A csapatból tizen megbetegedtek. Ezeket előroszállitották s Bombayban várják be gyaloglóan érkező társaikat. (London, március 22.) A British United Press tudósitója jelenti, hogy Sen Gupta kalkuttai lord- «tlayort az ellene indított bünperben a bíróság pro- pagandajellegü védekezése miatt külön tíznapi fogságra ítélte. Büntetésének kitöltése után folytatni fogják lázitási perének tárgyalását. fl romániai textilipar racionalizálását célozza a Posztógyárak Egyesülete, amely Bukarestben központi szervet létesít (Brassó, március 22. Saját tud.) A romániai textilgyárosok — mint megírtuk — hosszabb tárgyalások után megállapodást létesitettek. E megállapodás célja a textilipar fejlesztése, egyben a textil— kereskedelem megerősítése. E célokat az egyesülés nem az árak drágításával kívánja elérni és éppen ezért nem kíván befolyni abba, hogy -az egyes gyárak mennyiben állapítják meg gyártmányaiknak -átrát. Az egyesülés Bukarest székhellyel központi szervet létesít, amelynek elsősorban a textilipar racionalizálásához szükséges munkálatok előkészítése a feladata. E központi iroda mindazt, amit a külföld a télinél és fejlesztése tekintetében produkál, állandó figyelemmel kiséri, hogy a hazai textilipar is — és pedig nemcsak kivételesen egyes gyárak, — hanem lehetőleg mindannyian állandóan lépést tarthassanak a fejlődéssel. Az egyesülés a tisztességes textilkereskedelem érdekében is kíván m-üködni, amennyiben a közvetítés hivatott faktorait megerősítő egységes szabályokat kivan életbeléptéim. Mind e célkitűzések nekiesik a textilgyárosok é» kereskedők érdekeit szolgálják, hanem hatásaiban úgy országos gazdasági szempontból, mint a fogyasztó közönség szempontjából egyaránt hasznosak és előnyösek lesznek. lAz egyesülés elnökéül LázáT Margulies, a Bu- huşi Textilmüvek vezérigazgatója., társelnökeiül To- tis Rezső, a temesvári Gyapjuipar Rt. vezérigazgatója és Schmutzler Emil, a brassói Scherg posztógyár igazgatója választatott meg. ____________________ BÚTORT ;ó minőségben, modern kEuiSeähem, íuSányos árban Székeli? & Réti Sulorgyár nt.'nälTSrgu-Muresan vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező íizetésl feltételek. — tfitág« ssârkas zongorák nagy választékban A sörkedvelő n. é. közönség figyelmét felhívni bátorkodom, hogy Főtér „GAMBR1NUS“ vendéglőmben mindennap a világhírű |F§fc|g CERJI CEIU fekete idény sör kerül csapolásra. íJB1PiP$ 1 — Nagy Miklós vendéglős.
