Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-17 / 62. szám

4 Till. ÉVF. *£. S‘/.AM. Véres harc Amerikában a „szárazok“ 0SMERÍ MÁR ÖN A es a „nedvesek kozott ---­(Newyork, március 15.) Newyork ál­lamban az Ontario tótól délkeletre eső Syra- ctise-ban a republikánuspárt két frakcióba, a szárazok és a nedvesek között összeütkö­zések voltak. A szesztilalnii törvény ellenzői megtámadták a párt ellentétes ál­lásponton levő liiveit s kiverték a pártértekezlet ülésterméből. Á verekedésnek a rendőrség közbelépése-- vetett véget. Harminc súlyos sebesültet a- mentők szállítottak kórházba. A'páftvczo;- tőség jelentést tett az esetről a ’pártközpont­nak. A városban még mindig nagy az izga­lom. A rendőrség főnöke utasítást kapott, hogy gyűlések tartására engedélyt ne ad.-, jón ki. . (Newyork, március 15.) A legutóbbi zavargásokban részt.vett kommunisták el-' len napokon át ra.zziázott a rendőrség s en­nek során mintegy ezerkétszáz kőmmunis-* tát tartóztattak le.: Az őrizetbe vett rendbontók első transzportját tegnap kiutasították Newyork állam területéről. Hétszázat közülök vonaton nyugatra vit­tek s közölték velük, hogy deportálás terhe mellett tilos az állam területére lépniük. A kommunisták e csoportját a pennsylvaniai határon szabadon engedték. Egy másik há­romszáz főnyi csoportot ma hajón deportál­nak Amerikából. A lapok közlése szerint a politikai jel­legű razziákat tovább fogják folytatni s összesen körülbelül kilencezer kommunistát távolítanak el Newyorkbói, akik állandóan za­vargásokat iuszcenáltak s a viSág- város békéjét veszélyeztették. Nem tartják kizártnak, hogy a deportálan dó kommunisták egv részét Európába szál­lítják vissza azokba az országokba, ahonuar, Amerikába kivándoroltak. of LYSOFORM A LEGBIZTOSABB FERTŐTLENÍTŐSZER-HÖLGYEK NÉLKÜLÖZHETETLEN SZERE­HACYBWf! ELA3ÁS: ZAHAJUACKMÄTEICIWOPA NAH ISMUCUftE$I I HM Nemrégiben az egész magyar közvélemény rész-:, véte Csikszenttamás felé fordult. Van még egy ősi' székely falu azonban, amelyet szintén keményen táv fogatott meg a sors. De ez nem volt oly szembetűnő, mert a nagy veszedelem sorozatos csapásokból álak kult ki. Az udvarhelymegyei Atyháról van szó; amelyet néhány év óta sűrűn látogatnak súlyos ölé-, 'mi csapások, olyannyira, hogy a kár komplexuma meghaladja a szenttamási tiivcsz álta.1 okozott var gyonpusztulást. Alig pár évvel ezelőtt ............... leégett a falu egyharmada, mely (alkalommal az akkor még uj, emeletes község­háza is a jegyzői lakással együtt a tűz’martalékává lett. Az elpusztult falurész még ma sincs teljesen felépítve. Mintha ez a tűz,, csak valami lappangó rém lett volna, ismételten előbujt fejtekéből,, hogy tüzcsóváit újra megsuhogtiassa a község felett. Újabb kisebb, nagyobb égések következtek. De a vészharang kongása nemcsak tüzet jelzett. 1927 jú­lius 2-án éjjel szörnyű ciklon száguldott át a községen épületeket rombolva össze s hatalmas ere­jével ledöntve a templom tornyát. Ezt a sok csapást nyomonkövette a múlt esztendő­ben egy újabb tüzeset, amely épen a búzatermés be­takarítása után hamvasztotta el több gazdának a -belsőségét. Időközben jégverés is súlyos kárt oko­zott a községnek. A mindig leselkedő szörnyeteg, a tűz, az idén is megkövetelte szörnyű adóját. A tanitói-lakás pusztulása után, — amely földcsuszamlás következ­tében összeomlott — a közeli napokban a három tantermes is­kolaépület ismeretlen okból kigyult és pár óra leforgása alatt fölszerelésével együtt megsemmisült. A még mindig füstölgő romokat szomorúan állja körül a kulturhajlék nélkül maradt 185 székely ií- kolásgyermek. Siralmas látvány ez nagyon. Annál siralmasabb, hogy az érdemes és jóravaló nép se­gítség nélkül — még pedig az erdélyi magyar tár­sadalom hathatós segitsége nélkül — nem is gon­dolhat' üj épület, emelésére. Eltekintve attól, hogy az-yáltálános gazdasági nyomor mellett különleges megélhetési forrásainak elzáródása, is hozzájárul a nyomorhoz. .Ez a nép ugyanis a megye legmagasabb pontján, 80Ó méter magasságban' lakik s főjövedel- mé a páfájdi'só szállítása'volt. Ettől a keresettől a közelmúltban elesett, mert ma már — felsőbb in­tézkedésre — vasúton szállítják a sót. Másik jöve­delmi forrása, a szénégetés és fuvarozás szintén meg­szűnt: Ebből a sokszorosan sújtott szömoru községből segítségért kiált a székely sors. Talán ez a falu az, ■ahol leginkább kiütközik a magyar riépnyomor. Itt' kell a segítség! Mert ha kellett a sórssujtotta csíki székely községnek, kell ennek a-népnek is, hogy fel­állíthassa porbaomlott iskoláját. A magyar társa­dalom segitsége nélkül Atyha nem fog iskolához jut­ni. Hozzátok fordulunk Magyar testvéreink! A mi nevünkben is mutassátok meg, hogy van lelkes testvéri szolidaritás, megértés és szeretet, amely nem merült ki az eddigi hasonló segélyezésekkel, hanem újra fellángol, látva a szükségnek és nyomo­rúságnak ezen kiáltó példáját. Hisszük, hogy ez a lap számunkra is megnyitja hasábjait, támogatja ügyünket s szívesen beállít nekünk is egy ideigle­nes rovatot a laphoz érkező adomioyok nyugtázá­sára. r - ­Magyar köszöntéssel: Atyha, 1930 március hó. Földes Zoltán, hitközségi jegyző. Szabó Dénes, plébános. Sebesi Samunak, az erdélyi magyar írók nesz­torának tragédiája Vérmérgezés, szervi szívbaj, cukorbetegség és lábszár elhalás támadta meg — Szombaton amputálták, állapota életveszélyes Keres minden nagyobb városban garancia­képes egyént iparvállalat speciális bizományi üzlet létesítésére. Üzlettel rendelkezők előnyben. Aján= latok .forgalmas helyen“ jeligére Rudolf Mosseboz Cluj kéretnek. (Kolozsvár,.-március 15.) Igen sok embert meg fog döbbenteni, nemcsak Kolozsvárt, hanem egész Erdély területén az a- hir, hogy az erdélyi magyar irók nesztora, Sebesi Samu iró súlyos beteg. Alig két héttel ezelőtt még Kolozsvár, utcáin lát­ható volt a fehérhajó, mosolygóarcu, aranyoskede- lyü jó ember és senki sem sejtette, hogy tragédiát hurcol magában, hiszen a 71 éves ember életerősen, egyenesen járt, dolgozott, úgy testileg, mint szel­lemileg élénknek és egészségesnek látszott. Senki sem sejtette, hogy alig pár nap alatt a súlyos be­tegségek egész tömege rohanja meg.' Egyik nap a lábait kezdette fájtatni, rosszul lett és hozzátar­tozói -azonnal orvost hivtak. Az orvosi vélemény nem volt kedvező és Sebesi Samut be kellett szállítani a zsidó kórházba, ahol Steiner professzor azonnal megvizsgálta és -megállapította, hogy állapota vál­ságos és csak úgy lehet megmenteni az életnek, ha megoperálják. Az orvosi diagnózis szerint cukorbaj, vér­mérgezés, szervi szivbaj és ballábszár elha­lás támadta meg. Négy olyan betegség, amelyek közül egy is végze­tes lehet. Különösen a lábszár elhalás fenyegetett katasztrófával és ezért volt elkerülhetetlen az ope­ráció, amit viszont a cukorbaj tett súlyossá. Az or­vosok véleménye szerint azonban csak az az egyet­lenegy módszer maradt hátra, hogy szegény Sebesi Samut meg lehessen menteni az életnek. A 'legna­gyobb gondossággal igyekeztek megtenni mindent és készítették elő a hozzátartozók beleegyezésével az operációra. Mindenekelőtt cukortalanitották és amikor a tudomány úgy látta, hogy a 'cukorbeteg­ség a legnagyobb valószínűség szerint nem fogja károsan befolyásolni a műtétet, szombaton délután 1 órakor Steiner pro­fesszor, Jakobi belgyógyász és dr. Hirsch Sári orvosnő asszisztálása mellett ampu­tálta a ballábszárat magasan a balcombon. A műtét egyébként sikerült és a délután kiadott orvosi vélemény szerint a beteg állapota kielégítő. Hőmérséklet emelkedése nem nagy, úgyhogy 5 óra­kor a hőmérséklete 37.4 volt. Mindamellett az or­vosok véleménye szerint állapota továbbra is sú­lyos. A beteg egyébként teljesen visszanyerte öntu­datát és szellemi képességét az operáció után és fér­fiasán, bölcs nyugalommal viseli a rászakadt tragé­diát. Alig egy esztendeje, hogy Kolozsvár magyarsága bensőséges ünnep keretében emlékezett meg 40 éves irói jubileumáról és mindenki azt hitte, hogy a csak években előrehaladott, dé szellemi és testi energiá­jának teljes birtokában lévő iró még sok munkát fog alkotni nagyszámú olvasóinak és az erdélyi ma­gyar közönségnek gyönyörködtetésére. A jubileum alkalmával előadott drámája, a „Beddy földje“ fé­nyes sikert aratott. Nemrégen fejezte be a Keleti Újság kitűnő Wesselényi-regényének közlését. Minden jel arra mutatott tehát, hogy Sebesi Samu még hosszú ideig termékeny munkása lesz az erdé­lyi magyar irodalomnak. Tragédiája váratlanul ért mindenkit, de még megvan a remény, hogy egyéb­ként erős szervezete megbirkózik a súlyos kórral. A beteg iró felé egész Erdély magyarsága a legmé­lyebb részvéttel tekint és aggodalommal várja ál­lapotának jobbrafordulását. Atyha székely községet a harmadik katasztrófa sújtotta pár éven belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom