Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-13 / 58. szám
10 XIII. tVF. 58. SZÁM. JCuusrsllrsjfc Akkor vegyen Akar On jó gépselymet dolgozni ??? Gtttermann ^ép§elymet Fiépiiiselet égisz Eomániáíia: Emanuel Wisner, Bucureşti, ioulenard BírtaNo. S. SLÜZGAZIUISAG Gyárfás Elemér szenátor: Szűnjék meg Erdélyben az érd ©pusztítás! Mihala ehe miniszter szerint Romániában az általános erkölcsi légiiéi megjavítása szü.isé^es (Bukarest, március 11. Saját tud.) Gyárfás Elemér dr. szenátornak a Magyar Párt nevében az uj erdőtörvényről mondott kritikája befejező részét az alábbiakban közöljük: Mihalache földmivelésügyi miniszter: — De van második kötelezettség is, az t. i., hogy a tulajdonosok üzemterveket és kitermelési szabályzatokat készítsenek s ezek alapján eszközöl- ■jék a kitermelést. Ez már nem esik az állam terhére. Itt már nincsen szó közérdekről. Ez magánérdek s ezért az üzemtervet a tulajdonosnak kell elkészíttetni. — Már most az Ön aggodalma — mely nagyobb részében tényleg indokolt is — min alapszik 1 Azon, hogy ha a tulajdonos az állami erdészhez fordul, ki van szolgáltatva különböző zaklatásoknak vagy egyenesen megzsaroltatásnak, hogy a dolgot nyiltan a maga nevén nevezzük. — Bizonyos intézkedéseket már eddig is tettem. És igy elsősorban is azt a felsőbb fokú személyzetet, melynek hivatása az üzemtervet jóváhagyni, jövőre eltiltottuk attól, hogy üzemtervek készítésével foglalkozzék. Eddig ők csinálták az üzemtervet éa ugyancsak ők hagyták jóvá. Innen származott a különböző közbenjárások vagy legalább is meggya- nusitások sokasága. — Másodsorban, felállítani szándékozom külön bizottságokat és hivatalokat az üzemtervek elkészítése céljából, melyek elsősorban az állam részére készítenek üzemterveket, de készítenek ilyeneket a magánosok számára is. Ily módon az illetékes rendes erdőhivatalnokot e teendő alól felmentjük. Kétségtelen, hogy végeredményében erkölcsi kérdéssel állunk szemben s amennyire lehetséges, igyekezni fogunk orvosolni ezeket a visszaéléseket, melyeket tényleg nem lehet sem törvénnyel, sem' közigazgatási intézkedésekkel megfékezni. hanem fesak az általános erkölcsi légkör megjavításával. Gyárfás Elemér: — Miniszter ur, az erdőtulajdonosok a 48. ţ-ra vonatkozólag, mely a hivatalnokok napidijainak, kiszállási költségeinek megtérítéséről intézkedik, azt kérik, hogy ezeket csak akkor legyenek kötelesek megfizetni, ha ezek az ők kérésükre végeztettek, mert az az aggodalmuk, hogy meg kell fizetniök teljesen céltalan kiszállásokat és napidijakat, melyeket csak e magánjövedelem érdekében csinálnak a tisztviselők, megtörténhetik Ugyanis, hogy valamelyik tisztviselő teljesen szükségtelenül végez kiszállásokat... Mihalache földmivelésügyi miniszter: — Ezeket a kérdéseket nem lehet a törvény szavaival megoldani. Gyárfás Elemér: — Meg lehet oldani, ha a 48. 4 szóbanforgó utolsó bekezdésébe beiktatjuk azt, hogy a tulajdonosok csak az ő kérésükre végzett kiszállások és más munkálatok költségeit kötelesek megfizetni. (A részletes vita során a miniszter hozzájárulásával a szenátus a 48. $ utolsó bekezdését a szónok kívánságának megfelelően módosította. A szerk.) Gyárfás Elemér: — Annak következtében, hogy az erdészeti igazgatás kettéválasztását nem vezetik keresztül az alsóbb fokozatokon is, nehézségek támadhatnak, sőt egyes erdőtulajdonosok sérelmet is szenvedhetnek a jelen törvény 4. 4-ának és az 5. 4 d) pontjának végrehajtásánál is annak következtében, hogy az a tisztviselő, akinek feladata az, hogy az állam részére megvásároljon valamely magánerdőt, vagy ugyanazon völgy erdőtulajdonosait szövetke- Mtbe tömő ritse a szomszédos állami erdők kitermelésének megkönnyítése érdekében, egyidejűleg felügyelő és ellenőrző szerve is ezeknek a m agán érd ők- bak ■ igy joggal támad az aggodalom, hogy emberi gyöngeségből ezek a tisztviselők szigorú és teljesen szükségtelen korlátozó rendelkezéseket fognak alkalmazni egyes tulajdonosokkal szemben azért, hogy ezeket arra kényszerítsék, hogy érteiket eladják, vagy termelési szövetkezetbe adják az állami erdők érdekében. Mihalache földmivelésügyi miniszter: — Melyik szakaszról van szó? Gyárfás Elemér: — A4. 4-ról s iaz 5. 4 d) pontjáról, melyben arról van szó, hogy az állam a saját erdői kitermelésének megkönnyítése érdekében magánerdőket vásárolhat, vagy szövetkezetekbe tömörithet több erdőtulajdonost s én azt mondottam, hogy miután az alsóbb fokon nem vezetik keresztül az oly kívánatos kettéválasztást, megtörténhetik, bőgj- egyes közegek szigorúan és igazságtalanul fognak eljárni egyes tulajdonosokkal szemben és indokolatlan szigorúsággal fogják a felügyeletet gyakorolni csak azért, hogy arra kényszerítsék őket, hogy eladják, vágj7 szövetkezetbe tömöritsék ezeket az erdőket. Mihalache földmivelésügyi miniszter: — Én azt hiszem, hogy Ön túlságos jelentőséget tulajdonit ennek a szakasznak. Gyárfás Elemér: — Szenátor Urak, a törvény- javaslat — nagyon helyesen — deklarálja a decentralizálás elvét is. Tényleg azonban ezt a decentralizálást nem valósítja meg, sőt éppen ellenkezőleg, * járási erdőhivataloknak majdnem semmi hatáskört sem ad, sőt még az erdőigazgatóságok sem lesznek jogosítottak arra, hogy valamely kérdést végleges formában elintézzenek. — A javaslat 18. ţ-a volna arra hivatott, hogy az elvül kimondott decentralizációban megfelelő fokozatokat állítson be, ennek mértéke azonban egyáltalában nem kielégítő. — Amint engem a szakértők informáltak, az a terület, mely 2 és 6 millió lej értékű famennyiséget képvisel, valójában oly kis erdőrészlet, hogy bátran rábízható lett volna efölött az intézkedés a járási erdőhivatalokra és az erdőigazgatóságokra. — Az 53. $ pedig, amely tulajdonképpen arra volna hivatott, hogy tényleg megvalósítsa a decentralizációt, ezt csak fakultativ formában teszi meg s éppen ezért az volna a kívánság, hogy ez a szakasz rendelkező formában szövegeztessék akként, hogy az erdőigazgatóságolknak korlátlan hatáskörébe adassák a 200 hektáron alóli erdőterületekre vonatkozó munkálatok jóváhagyása. — Végül Szenátor Urak, a törvényjavaslat elvül deklarálja és szükségesnek Ítéli a személyes felelősség elvét is, melyet azonban szintén csak deklarál, de a törvényben tényleg meg nem valósit és összes következményeivel keresztül nem visz. — Mindezekre a szempontokra való tekintettel, mi a magunk részéről elismerjük a miniszter urnák és o +-vényja vasiatna'k jó és helyes szándékait és törekvéseit, de a foganatbavett intézkedéseket nem tartjuk elégségeseknek a bajok megszüntetésére s ki kell jelentenünk, hogy a javaslatot csak úgy szavaznék meg, ha a kormány egységes erdőtörvényt terjesztene elő, melyben mindezeket az igen helye« alapelveket tényleg megvalósítják és következetesen végrehajtják. (Taps a magyar szenátorok padjain.) Hatalmas fejlődést mutat a rTCagvjar Általános Hitelbank 1929. évi mérlege flz erdélyi és bánsági fiókok is kitűnő eredménnyel zárták az évet (Budapest, március 11. Saját tud.) A Magyar I Általános Hitelbank most megjelent mérlege a pénz- I intézet állandó, egészséges fejlődésének újabb állomása. Az intézet összforgalma az elmúlt év folyamán kereken 3 milliárd pengővel emelkedett és 460 millióval haladja túl a 25 milliárd pengőt. Ez az óriási összeg, mely az egész magyarországi bankjegyforgalomnak ötvenszeresénél is jelentékenyen többre rúg, mutatja „az állam bankárjának“ vezető szerepét a magyar gazdasági életben. A pénzintézet tiszta nyeresége közel 7 és fél millió pengő, melyből a tavalyihoz hasonlóan 5.50 pengő kerül kifizetésre, mint a multévi osztalék. A Hitelbank a közismerten nehéz viszonyok mellett is a mult évben több mint 10 millió pengő értékű záloglevelet helyezett el a külföldön, mellyel záloglevélkölcsön állománya közel 44 millió pengőre rúg. Az intézetre bizott idegen tőkék összege 346 millió pengőre emelkedett, míg a betétek összege 24 milliós duzzadást mutat. Ezekben a számadatokban nem foglaltatnak benn a Hitelbank külföldi fiókjainak állományai, igy természetesen a Romániában levő brarsói, nagyváradi és temesvári fiókoké sem. A Hitelbank ezen 1 három fiókja is nagyon szép eredménnyel zárta n mult évet annak ellenére, hogy Erdélyben általánosságban rosszak a viszonyok és hogy a Hitelbank fiókjai éppen ezért a legóvatosabb üzletpolitikát folytatták. A hatalmas pénzintézet iránti bizalom eklatáns bizonyítéka a romániai fiókoknál elhelyezett betétek hatalmas növekedése, ami annál figyelemreméltóbb, mert köztudomású, hogy a fiókok a piacon divó kamatlábnál éppen reális üzleti politikájuknál fogva mindenkor alacsonyabb betétkamatot fizetnek. Az ezen fiókok által az elmúlt esztendőben is követett felette óvatos és tartózkodó üzletpolitika ellenére a Hitelbank romániai fiókjai az elmúlt esztendőben is hatalmas összegű kihelyezéseket eszközöltek a tőkeszegény erdélyi és bánsági pénzpiacon, úgyhogy az erdélyi és bánsági gazdasági élet legerősebb oszlopának tekinthetők. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága a mérlegmegállapitó ülésről a következő jelentést adta ki: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága folyó hó 6-án tartott ülésében megállapította sz 1929 üzletév mérlegét mely 7,496.458 P 12 f tiszta nyereséggel zárul az 1928 évi 7,446.928 P 64 t -rel szemben. Az igazgatóság elhatározta, hogy a folyó hó 19-ére egybehívott rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy 1929. évi osztalék fejében, Ugyanúgy mint tavaly, részvényenként 5 és fél pengő", összesen tehát 4,554.000 pengő kerüljön kifizetésre, továbbá, hogy a rendes tartalékalap növelésére 800.000 P, az érték- csökkenési tartalékalap erősbitésére 200.000 P, a vállalati nyugdíjpénztár javadalmazására 300.000
