Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-13 / 58. szám
8 Xem'rsWrszfG Tin. tvr. na. aziu. Óvakodás a nseiübaj októl!! Ha bármilyen könnyű fájdalmat is érés a mell környékén, azonnal tegyen a megfelelő helyre Sloan's Unimentet. Ez mindjárt beszivódik, anélkül, hogy üedörzsölésre szükség volna s azokon a helyeken, ahol a vér megrekedt, a friss vér odaáramlásdt idézi elő, s ezzel a fájdalmat és rosszullétet elhárítja. Egy nagyon fárasztó munkanap után, vagy pedig rossz időjárás mellett a szabadban eltöltött nap után, a Sloan's Liniment a legmegfelelőbb erősítő szer izomfájdalmak, vagy izületi merevségek ellen. Rheuma, boszorkányszurás, ischiasz, kereszt fájda lmak és minden hasonló fájdalmak a Sloan’s Liniment használata mellett gyógyíthatók. Minden fájdalom eltűnik a Sloan's Liniment utján Sloan’s Liniment Megszüntet minden fájdalmat A közönség részére 1 üveg ára 75.— Lei. Az 1. C. / orbenindustrie A. C. „Agfa(Berlin SU 36) Agfa-müseiymei es mesterséges ,\/istra“ fonala A müselyem a világgazdaságban igen nagyjelentőségű textilnyersanyag, amelynek fontosságát jellemzi, hogy a jelenlegi évitermelés már az ötszörösét teszi ki a valódi selyemnek. Ez a hatalmas fejlődés mindössze 20 évre vezethető visz- sza. A világháború kitörésekor a világ össztermelése müseiyemben csak körülbelül 10 millió kiló volt. A müselyem minőségének feljavítására irányuló rendszeres kutatómunka csak a háború befejezte után indult meg, melynek eredménye 1926-ban mutatkozott meg, amikor a világtermelés már 100 millió kilóra emelkedett, viszont 1929-ben már 20Ö millió kilóra becsülik a világ össztermelését. Midőn a berlini I. G. Farbenindustrie A. G. helyesen felismerte a müselyem nagy jelentőségét, valamivel több, mint három évvel ezelőtt, maga is hozzáfogott annak nagybani előállításához, Viszonylag rövid idő .alatt sikerült neki a régi versenygyárak előtörését behozni. A termelés mennyiségét tekintve Németországban ma már második helyre került. Viscose termékei, az Agfa selyem, az Agfa finom selyem és az Agía- Travis közismerten a legnemesebb müselyem termékekhez tartoznak s ehhez a sorozathoz méltán csatlakozik a mesterséges utón készült „Vistra“ - fonál is tisztaságánál, egyenletességénél és célszerűségénél fogva. Az egyes müselyem-fajták jövőjét illetően különbözők lehetnek a vélemények. Az azonban, hogy a müselyem még nagy fejlődési lehetőségek előtt áll, nem kétséges. Meg van a remény arra, hogy egy napon a további racionalizálás, valamint a gyártás leegyszerűsítése folytán e termékek árai meg fogják közelíteni a mennyiségileg legfontosabb textilnyersanyag, ff gyapot árát, miáltal a müselyem minőségének folytonos javulásával eddig megmutatkozott nagyarányú fejlődést is túlhaladó, sokkal hatalmasabb fogyasztás lesz elérhető. Ami a közönséges Agfa-selymet illeti, közkedveltségét kifogástalan feldolgozhatóságának, jó festhetőségének és tartós voltának köszönheti. E tekintetben jóval felülmúlja a kereskedelemben található egyéb müselymeket. Az Agfa finom selyem hasonlóan jó quali- tásokkal rendelkezik, ezenfelül, különösen puhaságával, simulékonyságával, enyhe fényével alkalmas arra, hogy minőségileg jobb árukat is készítsenek belőle úgy a szövészeti, mint a harisnyaiparban. Az Agfa finom selymet és az Agfa-Travais-t újabban speciálisan a harisnyagyárak számára, speciális eljárás szerint, matt-selyem formában is előállítják, amely mellett a fonalak nem gyengülnek ellentétben a többi matt-műselyem gyártási módszerekkel. A müseJymet feldolgozó ipar hamar felismerte az Agfa-selymek, különösen az Agfa-Travis nemes tulajdonságait. Ezeket kihasználva, belőlük elsősorban azokat a készárukat gyártja, amelyeknél különösen a jó moshatóság és kiváló viselhétőség, enyhe fény és szép szine jönnek főleg tekintetbe. Különösen kiemelendő tulajdonságuk kiváló elaszticitásuk. Kedvező fejlődésnek indult az utóbbi időben a már említett „Vistra“-fonal is. Ezek rostjainak finomsága megfelel a valódi selyemnek. Rendkívüli tartósságuk lehetővé teszi a legfinomabb szálú fonalak készítését is. Felmerül az a kérdés, hogy az I. G. Farbenindustrie a Viscose- müselymek nagy fejlődésével miért tért át ezenkívül a ,,Vistra“-fonal készítésére is. Mindenek előtt egy mechanikai utón készült fonalból szőtt anyag előállítási költségei sokkal alacsonyabbak, mint egy vegyi utón előállított müselyemfonal. Ettől eltekintve a mechanikai utón fonallá feldolgozott rostanyag természetszerűleg egészen más karakterű fonalat eredményez, mint a müselyem. A müselyemfonalnak egészen más struktúrája van, mint annak a voluminozus, levegőrészecskéket tartalmazó visztra-rostokból előállított fonalnak. A ma forgalomban levő legtöbb műselyemnek ezenkívül igen erős fénye van, ezzel szemben a „Vistra“-fonal finom, a valódi selyemhez hasonló fénnyel bir. S ha meggondoljuk, hogy ennél az ideális műfonalnál, a valódi és legdrágább természetes fonalaknál is előfordulható, tisztátlanságok és szabálytalanságok, a minőségben előforduló változások, amelyeket az időjárás viszonyai idézhetnek elő, teljesen elkerülhetők, továbbá, hogy olyan árhullámzások, amelyek a természetes anyagoknál a termési viszonyok, valamint spekulációs körülmények folytán lényeges veszteségeket okozhatnak a feldolgozók számára, itt teljesen ki vannak kapcsolva, könnyen megérthetjük, hogy a csak rövid idő óta márkát jelentő „Vistra“-fonalak oly gyorsaD és alaposan bevezethetők voltak. A „Vistra“-ból készített fonalak ezenkívül lényegesen olcsóbbak, mint a valódi selyemfonalak, illetőleg a gyapjú- fonalak. •fist •»% OMéffltWÉ&BMT Erdélyből húrom, a régi Felvidékről és a Bácskából egy-egy magyar irót választottak be a budapesti Petőfi Társaságba (Budapest, március 11.) Az erdélyi magyar közönséget és az erdélyi iró világot is kellemesen érinti a Petőfi Társaságnak az az elhatározása, amely szerint három erdélyi irót választott be tagjai közé. E három uj levelezőtag P. Gulácsi Irén, dr. György Lajos, P. Jánossy Béla. Előttünk, erdélyiek előtt egyik név sem ismeretlen. Gulácsi Irén „Fekete vőlegények“ cimü nagy történeti regényével túlnőtt az erdélyi nyelvterületen és könyve közkincse az egész magyar irodalomnak. Dr. György Lajos viszont irodalom- történész és benne a Petőfi Társaság a magyar irodalom lelkes buvárlóját, a kiváló esszéistát és ugyanakkor a hangyaszorgalommal dolgozó bibliográfust tisztelte meg. P. Jánossy Béla két évtized óta fejt ki hasznos irodalmi munkásságot, regényei, versei, drámái nemcsak sokoldalúságot. árulnak el, de kifejezésre juttatják egy eszményekért küzdő irói lélek harmóniáját is. A Petőfi Társaság ugyanakkor a régi FelNyirő József előadása Gárdonyi Gézáról Az Erdélyi Irodalmi Társaság irodalomtörténeti előadás-sorozatában tegnap tartotta meg Nyirő József iró, a társaság főtitkára Gárdonyi Gézáról 'Szóló rendkívüli értékes előadását. A róm. kath. főgimnázium dísztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Meg kell állapítanunk, hogy ezek az előadások rendkívül nagy érdeklődést váltanak ki a magyarság körében, ami valóban örvendetes jelenség. Nyirő nein a szokásos irodalomtörténeti eszközökkel mutatta be Gárdonyi Géza irói egyéniségét, hanem megrajzolta az Írónak azokat a lelki összetevőit, amelyek Gárdonyit a magyar irodalom egyik legnagyobb és legértékesebb alakjává tették. Csodálatos volt végig kisérni ezt a lelki evolüeiót, az előadás kapcsán bepillantani az alkotás titkai “közé, abba a forrongó, zárt belső világba, amelyben az „Én falum”,' „A láthatatlan ember”, „Isten rabjai” stb. megszülettek. Nyirő teljes irói arcát bemutatta Gárdonyinak. Nem hagyott figyelmen kívül egyetlen olyan vonást sem, amely az irói kép teljességéhez hozzátartozik. A közönség lélekzet visszafojtva hallgatta a tartalmas, mindvégig lebi- lincselően érdekes és formában is választékos előadást és zugó tapssal ünnepelte a kitűnő előadót. A következő előadást dr. Gyalui Farkas tartvidék és a Bácska magyar nyelvterületéről if beválasztott egy-egy irót. A régi Felvidékről a társaság választásé Jankovics Marcellre. a Pozsonyban élő Íróra és irodalompolitikusra esett, a jugoszláviai irók közül pedig Milkó Izidor, a nagytudásu polihisztor és a régi idők emlékeinek szellemes kronikőrje jutott e rég megérdemelt kitüntetéshez. A Petőfi Társaság az utódállamok magyar Íróit levelező tagoknak választotta meg, miután rendes tagoknak a társaság alapszabályai szerint csak magyar honosok hívhatók meg. A levelezőtagság és a rendes tagság között tehát csak formai különbségek vannak. A Petőfi Társaság az utódállamok magyar íróinak bevonásával, amely akcióját bizonyára a jövőben is folytatni fogja, tulajdonképen azt az egységet kívánta érvényesíteni, amelynek irodalmi téren országhatárok fölött is fenn kell álljon. ja pénteken Petelei Istvánról szintén a katolikus gimnázium dísztermében délután 7—8-ig. Petelei az erdélyi irodalom nagy értéke, Gyalui Farkas dr.-nál pedig senki sem ismeri jobban Peteleit. Az előadás tehát mindenképpen meglepetésnek Ígérkezik és már most felhívjuk rá a közönség figylemét. (•) A székely Írók Benedek Elek-estélye Nagycnyeden és Marosujváron. Szombaton Nagyenyeden, vasárnap pedig Marosujváron tartották Benedek Elek emlékestélyüket a székely Írók, mindkét helyen rendkívüli érdeklődés mellett. Az estélyt Szentimrel Jenő beszéde vezette be, aki általános figyelem mellett mutatott rá arra a veszteségre, amely a magyarságot Benedek Elek halálával érte. Utána György Dénes erdélyi költők verseit interpretálta rendkívüli siker mellett. Nyirő József egy megrázó erejű gyönyörű uj novelláját mutatta be. Sz. Ferenczy Zsizsi székely dalai valósággal elragadták a közönséget. Tamási Áron „Iparos bimbó“ cimü pompás humoros novellája egészítette ki a tartalmas és nívós műsort és váltott ki megérdemelt nagy sikert. Úgy Nagy- enyed, mint Marosujvár közönsége teljes megértéssel karolta fel a célt, amely a magyar kultúra terjesztése mellett Benedek Elekhez méltó emléket akar állítani egy gyermek-otthon alakjában. Ez az akció azokat a gyermekeket kivánja felkarolni, akiknek érdekében Benedek Elek fejtett ki Erdélyben I történelmi jelentőségű munkásságot.
