Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-12 / 57. szám

2 Till. *VF. 67. SZÁM. 1 Â kolozsvári választás fontos erőpróbája a román nemzeti-parasztpárftnak Hatalmas munkástömeg vonult át a lőtéren, amikor a liberálisok román biokba gyiilésezett — A magyar nők impozáns gyűlése (Kolozsvár, március 10.) Vasárnap a városi vá­lasztások propagandájának napja volt s országszerte rengeteg gyűlés zajlott le. Kolozsváron az utolsó gyűléseiket tartották a nagy pártok. A hét végére lezárulnak a közigazgatási választások utolsó feje­zetei 1* és a polgárság számára megkezdődik az a korszak, amelynek minden napja, minden közigaz­gatási eseménye visszaveti azt a kérdést: meg­tette-# mindenki a választásnál a kötelességét?- • Találkozás a főtéren Vasárnap délelőtt a liberálisuk és cuzisták ki­sebbségellenes blokkja tartott gyűlést a kolozsvári főtéren és a megszokott hangon, megszokott célmeg­jelöléseikkel tartottak beszédeket. Egyik szóno­kuk arról beszélt, hogy nincsen helye a kolozsvári főtéren Mátyás király szobrának, egy másik szóno­kuk azzal egészítette ki ezt a megállapítást, hogy Mátyás király voltaképpen áruló volt. Mota szász­város! lelkész volt a gyűlés uj szónoka, aki cuzista magatartásáról Ismeretes. A gyűlés hallgatói nagy részben diákok voltak s a horogkeresztes zászlók alatt vonultak fel. A gyü- lée megkezdésekor tömött, fegyelmezett zárt sorok­ban hatalmas tömeg vonult el mellettük: a szociál­demokrata munkásság vonult át a főtéren és izga­tottá lett a légkör, mert sokan attól tartottak, hogy összeütközésre kerülhet a sor. A munkásság azonban teljes fegyelmezettség­gel haladt át a főtéren, természetesen zugó kiáltá­sokkal. Népgyülésükről jöttek az Epitőmunkások otthonából és a fötért megkerülve, a közép uccán vonultak le, a nemzeti parasztpárt székháza felé. A szociáldemokraták népgyülé3én Újhelyi Fe­renc mondotta a programmbeszédet. Stroia György, Bartalis Sándor beszédein kívül a vasutas munkás­ság nevében Timóti és Balajti mondották el, hogy a vasút munkásai ezen a választáson tudni fogják kötelességeiket. A nemzeti parasztpárt székháza előtt Brúder Fereno, Rusu Simon és Jumanca képviselő mondottak beszédeket. A nemzeti párt a blokk ellen A román nemzeti parasztpárt kolozsvári veze­tősége közli, hogy a liberálisok és cuzisták úgyneve­zett román blokkjának egyes kortesei igyekeznek azt a hiedelmet kelteni, mintha a román nemzeti parasztpárt nem tartaná szigorúan pártkérdésnek, hogy a párt tagjai kire szavaznak. A párt éppen a mai helyzetében rendkívül fontosnak tartja, hogy a saját erejét megmutassa minden olyan Irányban, ahonnan aláaknázni szeret­nék a párt egységét és érvényesülési terveit. A párt- vezeföség számit arra, hogy a román nemzeti parasztpárt homogén vol­tát fontosabbnak tartja a párt minden tagja, semhogy megtéveszthetek lennének. Azok. akiket félrevezetnének megtévesztő jelszavakkal, a román nemzeti parasztpárt ádáz ellenségeinek a céljait szolgálják és sokkal többet ártanának a pártnak, mint ahogyan talán gondolják. Ez & választás a párt minden tagjára nézve szigorúan pártkérdés. ez másképpen nem is lehet és a nemzeti paraszt­párt ellen dolgozik, aki olyan híresztelésekkel kor­teskedik, melyek egyetlenegy szavazatot is el akarna téríteni a párt jól megfontolt céljainak szolgálatá­tól. Ez a híresztelés, ha tényleg szárnyrakelt volna, csak a liberálisok müve, akiknek eszközeit és cél­jait jól ismeri a román nép. Az olvasóhoz Midőn az olvasónak a Poudre Louis Legras port ajánljuk, asztluna, katarus és gégehurut ellen, sok szenvedőiül kíméljük meg. Ez a cso­dálatos gyógyszer, mely az 1900. évi világkiál­lításon a legmagasabb dijat nyerte, pillanatok alatf enyhíti az nszthmát, légzési nehézségeket, fulladást, régi gégehnrutból származó köhögést és mindezeket gyorsan gyógyítja — Kapható gyógyszertárakban és drogueriákban. Képviselő: I. Lieuze Bucureşti, Calea Moşilor 137. A magyar nők Impozáes gytílése A Magyar Párt vasárnapi gyűlései között a leg­érdekesebb és legimpozánsabb volt a magyar vá­lasztónak gyűlése. Délután 5 órára hirdette a ki­sebbségi magyar nők központi bizottsága, öt órára a KAC klubnak nagyterme már zsúfolásig megtelt a nemsokára már a mellékterembe Is alig lehetett bejutni. A társadalmi rétegek mindenikéböl felvo­nultak a választónök, a legelőkelőbb arisztokrata családokból éppen úgy, mint ahogyan megjelentek földészasszonyok le. A legnagyobb részt azonban a hivatalokban dolgozó nők tették ki, akik azt akar­ták tudni, hogyan gyakorolhatják politikai Jogai­kat. A Magyar Párt központjából Ugrón István volt elnök, Deák Gyula főtitkár voltak jelen, a kolozs­vári tagozat vezetősége Paál Árpád dr. elnökkel je­lent meg. Elnöki megnyitó beszédet báró Huszár Pálné mondott és ismertette annak a jelentőségét, hogy nők Is kaptak választól jogot, amivel úgy kell él- niök a magyar nőknek, hogy tisztességet, megbecsü­lést jelentsen ez az egész magyarságra. Sulyok Istvánná volt a gyűlésnek előadója, aki kifejtette, mennyiben különbözik ez a mozgalom a legkeményebb szap­pan, ezért a legkisebb darabja Is használható Francia gyártmány!! ' kimondottan feminista mozgalmaktól. A régi erdé­lyi liberális magyar felfogásra hivatkozott annak hangsúlyozásául, hogy a nőnek közéleti hivatása van. A közigazgatási rendszerről és a választás mód­jairól tartott kimerítő ismertetést. Es arról, hogy a Magyar Párt belső életében helyet kell foglalniok a nőknek. Nagyon jó és nagyon rokonszenves előadó­nak bizonyult és behatóan foglalkozott a nömozga- lomnak elméleti és gyakorlati fontosságával. Hirschfeld Károlyné adta elő azt az indítványát, hogy á nők alakítsák meg a Magyar Pártban a női bizottságot. Zágoni István dr., a kolozsvári tagozat alelnöke a tagozati vezetőség nevében mondott köszönetét a nőknek a mozgalomért, annak a hangsúlyozásá­val. hogy a nőknek a magyarság egységes mozgal­mába való beilleszkedésére óriási nagy szükség van, amit üdvössé a fegyelem iránti tisztelet és a nép­szeretet tehet. Báró Huszár Pálné zárószavaival ért véget a gyűlés, amely a legbiztatóbb kilátások benyomásait keltették és amely példáját mutatta annak, hogy a magyar nő öntudatosan áll a magyarság nagy ügyei­nek szolgálatában. Csak Si vagy hal százalékkal emelhetik as orvosok adó'át (Kolozsvár, március 10.) A kolozsvári orvosszö­vetség közlése szerint az intervenciók eredménye- képen a pénzügyminisztérium rendeletet adott ki az összes pénzügyigazgatóságokhoz, amely tudomá­sukra hozta, hogy az orvosok adóját a mult évivel szemben legfeljebb 5—6 százalékkal emelhetik s csak kivételes esetekben róhatnak ki ennél magasabb adót. Ennek a rendeletnek alapján az orvosszövet- ség elhatározta, hogy megbízottját újból kiküldi az adókivetöbizottságba s felhívja tagjait, hogy az adó- kivetöbizottságok előtt Jelenjenek meg. Nae Ionescu a Kelet felé való orientálódást ajánlja Romániának A Cuvântul legutóbbi számában Nae Jenesen, a lap igazgatója cikksorozatot kezd ilyen címmel: Rífc. mánia, Kelet állama. A cikk azt fejtegeti, hogy aj ország határozottan a nyugati civilizációjához kö­tötté eddig sorsát és akciójának erővonalait ebbe aj Lányba orientálta, ami természetes is volt a háború előtti idóTiben. A háború utáni idők leghatározottabb gondolata azonban a reális tájékozódás. És felveti a kérdést, hogy az ország történeti, földrajzi és szelle­mi valósága igazolja-e ezt a Nyugat-felé való orien­tálódást. Hangoztatja, hogy a politika és a realitás posztulája a teljesen független autonom magatartás. És hogy minden elgondolásnak, Romániának, mint ilyennek konkrét létezéséből káli kiindulnia. Vélemé­nye szerint a román kultúra és civilizáció nem nyu­gati, hanem, mint keleti realitás jelenik meg. A cikk ezután a Iatiuitás kérdését fejtegeti. — Ez a latinitás a legnehezebben bizonyítható dolog — mondja — az összes állítások között, ame­lyeket magunkról teszünk. Emlékszem, hogy milyen zavarban voltam egy napon, amikor arra kértek, hogy egy ünnepi alkalomra nehány sort Írjak latini- tásunkkal kapcsolatban. Mi latin bennünk! A jog fo­galma, úgy ahogyan Szokásjogunkban megjelenik! Valószínűleg trák. Az állaaneszme! Bizánci. Az Isten eszméje? Orthodox, tehát határozottan keleti. Az élet értelmezése! Kontemplátiv, tehát semmi érintkezési pontja sincs Róma tevékenyen gyakorlati struktúrá­jával. üli köt tehát akkor minket a latinitáshoz, ami­kor nálunk csak politikai szempontból volt hatásuk a katolizáiási próbálkozásoknak és mi köt minket álta­lánosságban a nyugathoz, ha még a protestántizumus- nak sem sikerült lábát megvetnie az országban! Nae Jonescu az eddigi ut folytatásától az ex­pansiv erő csökkenését várja. Kutatják az őrmester­gyilkosság szemtanúit Kolozsvár, március 10.) Szombaton elte­mették Milica őrmestert, de még halálának kö­rülményeire ma sem derült világosság. A rendőr­ség nyomozása rendjén kiderült, hogy a gyilkos­ságnak két szemtanúja is van. Állítólag ugyanis abban az időben, amikor a gyilkosság ^ történt, egy mócsvidéki szekér haladt át a Külmagyar uccán s a szekérben két gazdaember ült. Mikor a szekér a Szentpéteri templom közelében^ járt, Milica Péter már nagy vértócsában feküdt a földön s a lovak is megtorpantak a vérszagtól. A móesi gazdák erre leszállottak a szekérről, a hullát az ut szélére vonszolták s utána, mintha mi sem történt volna, elhajtattak. Egyelőre te­hát a két iiiócsi embert keresik, hogy hátha va­lami nyomot tudnak a rendőrség kezébe adni. Egyébként Moldovan őrmestert, aki Milica őrmesterrel együtt mulatozott egész éjszaka és £ zal gyanúsították, hogy a gyilkosságban része n, ma szabadlábra helyezték. Dr. ^ Kernbach törvényszéki orvos és vegyész megállapította, hogy a, Moldovan ruháján lévő vérfoltok nem a meggyilkolt őrmester véréből származnak, hanem a gyilkossággal vádolt Moldovan őrmester véré­vel azonos. Itt említjük meg különben, hogy a gyilkos­sággal kapcsolatban vasárnap közölt hírünk, saj­nálatos félreértésre adott alkalmat. A hír cime igy hangzott,: ,,Eltemettek a hóstáti gyilkosság áldozatát“. A cimmel mi csak a gyilkosság szin- 1 helyét akartuk megjelölni, mivel a Külmagyar r.cca, ahol a tragikus eset történt, annak a vá­rosrésznek egyik uceája. amelyet a kolozsvári polgárság évtizedek óta Hóstátnak nevez Levelet kaptunk az üggyel kapcsolatban Vásárhelyi Já­nos ref püspökhelyettestől, aki tudvalevőleg a magyarnccai templom lelkésze. Vásárhelyi a kö­vetkezőket Írja nekünk: „A mi derék ^ hóstáti magyarjaink már régóta nagyon rossz néven ve­szik, ha az újságokban külvárosi verekedésekről, gyilkosságokról és egyéb ilyen dolgokról a lapok általánosított cimmel emlékeznek meg. Önérzetes földészeink körében a Fiestát fogalom, mely köz­felfogásuk szerint csalt'becsületes magyar földé- szeket, mint igazi ösiakójtat foglalja magában. Komoly, csendes, műnkül emberek és az utóbbi években egyáltalában fjSSn fordult elő közöttük ilyen eset“ Mondanunk sem kell, hogy mi Is mindenben egyet értiipk Vásárhelyi János püs­pök helyett essél és ismét hangsúlyozzuk, hogy hir-eimünk csak hely me •'jelel és volt és a derék kisgazda nép nem tehet róla, ha az ő városré- részükben. ahol kaszárnya is van, katonák között bárm: is történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom