Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-12 / 57. szám
2 Till. *VF. 67. SZÁM. 1 Â kolozsvári választás fontos erőpróbája a román nemzeti-parasztpárftnak Hatalmas munkástömeg vonult át a lőtéren, amikor a liberálisok román biokba gyiilésezett — A magyar nők impozáns gyűlése (Kolozsvár, március 10.) Vasárnap a városi választások propagandájának napja volt s országszerte rengeteg gyűlés zajlott le. Kolozsváron az utolsó gyűléseiket tartották a nagy pártok. A hét végére lezárulnak a közigazgatási választások utolsó fejezetei 1* és a polgárság számára megkezdődik az a korszak, amelynek minden napja, minden közigazgatási eseménye visszaveti azt a kérdést: megtette-# mindenki a választásnál a kötelességét?- • Találkozás a főtéren Vasárnap délelőtt a liberálisuk és cuzisták kisebbségellenes blokkja tartott gyűlést a kolozsvári főtéren és a megszokott hangon, megszokott célmegjelöléseikkel tartottak beszédeket. Egyik szónokuk arról beszélt, hogy nincsen helye a kolozsvári főtéren Mátyás király szobrának, egy másik szónokuk azzal egészítette ki ezt a megállapítást, hogy Mátyás király voltaképpen áruló volt. Mota szászváros! lelkész volt a gyűlés uj szónoka, aki cuzista magatartásáról Ismeretes. A gyűlés hallgatói nagy részben diákok voltak s a horogkeresztes zászlók alatt vonultak fel. A gyü- lée megkezdésekor tömött, fegyelmezett zárt sorokban hatalmas tömeg vonult el mellettük: a szociáldemokrata munkásság vonult át a főtéren és izgatottá lett a légkör, mert sokan attól tartottak, hogy összeütközésre kerülhet a sor. A munkásság azonban teljes fegyelmezettséggel haladt át a főtéren, természetesen zugó kiáltásokkal. Népgyülésükről jöttek az Epitőmunkások otthonából és a fötért megkerülve, a közép uccán vonultak le, a nemzeti parasztpárt székháza felé. A szociáldemokraták népgyülé3én Újhelyi Ferenc mondotta a programmbeszédet. Stroia György, Bartalis Sándor beszédein kívül a vasutas munkásság nevében Timóti és Balajti mondották el, hogy a vasút munkásai ezen a választáson tudni fogják kötelességeiket. A nemzeti parasztpárt székháza előtt Brúder Fereno, Rusu Simon és Jumanca képviselő mondottak beszédeket. A nemzeti párt a blokk ellen A román nemzeti parasztpárt kolozsvári vezetősége közli, hogy a liberálisok és cuzisták úgynevezett román blokkjának egyes kortesei igyekeznek azt a hiedelmet kelteni, mintha a román nemzeti parasztpárt nem tartaná szigorúan pártkérdésnek, hogy a párt tagjai kire szavaznak. A párt éppen a mai helyzetében rendkívül fontosnak tartja, hogy a saját erejét megmutassa minden olyan Irányban, ahonnan aláaknázni szeretnék a párt egységét és érvényesülési terveit. A párt- vezeföség számit arra, hogy a román nemzeti parasztpárt homogén voltát fontosabbnak tartja a párt minden tagja, semhogy megtéveszthetek lennének. Azok. akiket félrevezetnének megtévesztő jelszavakkal, a román nemzeti parasztpárt ádáz ellenségeinek a céljait szolgálják és sokkal többet ártanának a pártnak, mint ahogyan talán gondolják. Ez & választás a párt minden tagjára nézve szigorúan pártkérdés. ez másképpen nem is lehet és a nemzeti parasztpárt ellen dolgozik, aki olyan híresztelésekkel korteskedik, melyek egyetlenegy szavazatot is el akarna téríteni a párt jól megfontolt céljainak szolgálatától. Ez a híresztelés, ha tényleg szárnyrakelt volna, csak a liberálisok müve, akiknek eszközeit és céljait jól ismeri a román nép. Az olvasóhoz Midőn az olvasónak a Poudre Louis Legras port ajánljuk, asztluna, katarus és gégehurut ellen, sok szenvedőiül kíméljük meg. Ez a csodálatos gyógyszer, mely az 1900. évi világkiállításon a legmagasabb dijat nyerte, pillanatok alatf enyhíti az nszthmát, légzési nehézségeket, fulladást, régi gégehnrutból származó köhögést és mindezeket gyorsan gyógyítja — Kapható gyógyszertárakban és drogueriákban. Képviselő: I. Lieuze Bucureşti, Calea Moşilor 137. A magyar nők Impozáes gytílése A Magyar Párt vasárnapi gyűlései között a legérdekesebb és legimpozánsabb volt a magyar választónak gyűlése. Délután 5 órára hirdette a kisebbségi magyar nők központi bizottsága, öt órára a KAC klubnak nagyterme már zsúfolásig megtelt a nemsokára már a mellékterembe Is alig lehetett bejutni. A társadalmi rétegek mindenikéböl felvonultak a választónök, a legelőkelőbb arisztokrata családokból éppen úgy, mint ahogyan megjelentek földészasszonyok le. A legnagyobb részt azonban a hivatalokban dolgozó nők tették ki, akik azt akarták tudni, hogyan gyakorolhatják politikai Jogaikat. A Magyar Párt központjából Ugrón István volt elnök, Deák Gyula főtitkár voltak jelen, a kolozsvári tagozat vezetősége Paál Árpád dr. elnökkel jelent meg. Elnöki megnyitó beszédet báró Huszár Pálné mondott és ismertette annak a jelentőségét, hogy nők Is kaptak választól jogot, amivel úgy kell él- niök a magyar nőknek, hogy tisztességet, megbecsülést jelentsen ez az egész magyarságra. Sulyok Istvánná volt a gyűlésnek előadója, aki kifejtette, mennyiben különbözik ez a mozgalom a legkeményebb szappan, ezért a legkisebb darabja Is használható Francia gyártmány!! ' kimondottan feminista mozgalmaktól. A régi erdélyi liberális magyar felfogásra hivatkozott annak hangsúlyozásául, hogy a nőnek közéleti hivatása van. A közigazgatási rendszerről és a választás módjairól tartott kimerítő ismertetést. Es arról, hogy a Magyar Párt belső életében helyet kell foglalniok a nőknek. Nagyon jó és nagyon rokonszenves előadónak bizonyult és behatóan foglalkozott a nömozga- lomnak elméleti és gyakorlati fontosságával. Hirschfeld Károlyné adta elő azt az indítványát, hogy á nők alakítsák meg a Magyar Pártban a női bizottságot. Zágoni István dr., a kolozsvári tagozat alelnöke a tagozati vezetőség nevében mondott köszönetét a nőknek a mozgalomért, annak a hangsúlyozásával. hogy a nőknek a magyarság egységes mozgalmába való beilleszkedésére óriási nagy szükség van, amit üdvössé a fegyelem iránti tisztelet és a népszeretet tehet. Báró Huszár Pálné zárószavaival ért véget a gyűlés, amely a legbiztatóbb kilátások benyomásait keltették és amely példáját mutatta annak, hogy a magyar nő öntudatosan áll a magyarság nagy ügyeinek szolgálatában. Csak Si vagy hal százalékkal emelhetik as orvosok adó'át (Kolozsvár, március 10.) A kolozsvári orvosszövetség közlése szerint az intervenciók eredménye- képen a pénzügyminisztérium rendeletet adott ki az összes pénzügyigazgatóságokhoz, amely tudomásukra hozta, hogy az orvosok adóját a mult évivel szemben legfeljebb 5—6 százalékkal emelhetik s csak kivételes esetekben róhatnak ki ennél magasabb adót. Ennek a rendeletnek alapján az orvosszövet- ség elhatározta, hogy megbízottját újból kiküldi az adókivetöbizottságba s felhívja tagjait, hogy az adó- kivetöbizottságok előtt Jelenjenek meg. Nae Ionescu a Kelet felé való orientálódást ajánlja Romániának A Cuvântul legutóbbi számában Nae Jenesen, a lap igazgatója cikksorozatot kezd ilyen címmel: Rífc. mánia, Kelet állama. A cikk azt fejtegeti, hogy aj ország határozottan a nyugati civilizációjához kötötté eddig sorsát és akciójának erővonalait ebbe aj Lányba orientálta, ami természetes is volt a háború előtti idóTiben. A háború utáni idők leghatározottabb gondolata azonban a reális tájékozódás. És felveti a kérdést, hogy az ország történeti, földrajzi és szellemi valósága igazolja-e ezt a Nyugat-felé való orientálódást. Hangoztatja, hogy a politika és a realitás posztulája a teljesen független autonom magatartás. És hogy minden elgondolásnak, Romániának, mint ilyennek konkrét létezéséből káli kiindulnia. Véleménye szerint a román kultúra és civilizáció nem nyugati, hanem, mint keleti realitás jelenik meg. A cikk ezután a Iatiuitás kérdését fejtegeti. — Ez a latinitás a legnehezebben bizonyítható dolog — mondja — az összes állítások között, amelyeket magunkról teszünk. Emlékszem, hogy milyen zavarban voltam egy napon, amikor arra kértek, hogy egy ünnepi alkalomra nehány sort Írjak latini- tásunkkal kapcsolatban. Mi latin bennünk! A jog fogalma, úgy ahogyan Szokásjogunkban megjelenik! Valószínűleg trák. Az állaaneszme! Bizánci. Az Isten eszméje? Orthodox, tehát határozottan keleti. Az élet értelmezése! Kontemplátiv, tehát semmi érintkezési pontja sincs Róma tevékenyen gyakorlati struktúrájával. üli köt tehát akkor minket a latinitáshoz, amikor nálunk csak politikai szempontból volt hatásuk a katolizáiási próbálkozásoknak és mi köt minket általánosságban a nyugathoz, ha még a protestántizumus- nak sem sikerült lábát megvetnie az országban! Nae Jonescu az eddigi ut folytatásától az expansiv erő csökkenését várja. Kutatják az őrmestergyilkosság szemtanúit Kolozsvár, március 10.) Szombaton eltemették Milica őrmestert, de még halálának körülményeire ma sem derült világosság. A rendőrség nyomozása rendjén kiderült, hogy a gyilkosságnak két szemtanúja is van. Állítólag ugyanis abban az időben, amikor a gyilkosság ^ történt, egy mócsvidéki szekér haladt át a Külmagyar uccán s a szekérben két gazdaember ült. Mikor a szekér a Szentpéteri templom közelében^ járt, Milica Péter már nagy vértócsában feküdt a földön s a lovak is megtorpantak a vérszagtól. A móesi gazdák erre leszállottak a szekérről, a hullát az ut szélére vonszolták s utána, mintha mi sem történt volna, elhajtattak. Egyelőre tehát a két iiiócsi embert keresik, hogy hátha valami nyomot tudnak a rendőrség kezébe adni. Egyébként Moldovan őrmestert, aki Milica őrmesterrel együtt mulatozott egész éjszaka és £ zal gyanúsították, hogy a gyilkosságban része n, ma szabadlábra helyezték. Dr. ^ Kernbach törvényszéki orvos és vegyész megállapította, hogy a, Moldovan ruháján lévő vérfoltok nem a meggyilkolt őrmester véréből származnak, hanem a gyilkossággal vádolt Moldovan őrmester vérével azonos. Itt említjük meg különben, hogy a gyilkossággal kapcsolatban vasárnap közölt hírünk, sajnálatos félreértésre adott alkalmat. A hír cime igy hangzott,: ,,Eltemettek a hóstáti gyilkosság áldozatát“. A cimmel mi csak a gyilkosság szin- 1 helyét akartuk megjelölni, mivel a Külmagyar r.cca, ahol a tragikus eset történt, annak a városrésznek egyik uceája. amelyet a kolozsvári polgárság évtizedek óta Hóstátnak nevez Levelet kaptunk az üggyel kapcsolatban Vásárhelyi János ref püspökhelyettestől, aki tudvalevőleg a magyarnccai templom lelkésze. Vásárhelyi a következőket Írja nekünk: „A mi derék ^ hóstáti magyarjaink már régóta nagyon rossz néven veszik, ha az újságokban külvárosi verekedésekről, gyilkosságokról és egyéb ilyen dolgokról a lapok általánosított cimmel emlékeznek meg. Önérzetes földészeink körében a Fiestát fogalom, mely közfelfogásuk szerint csalt'becsületes magyar földé- szeket, mint igazi ösiakójtat foglalja magában. Komoly, csendes, műnkül emberek és az utóbbi években egyáltalában fjSSn fordult elő közöttük ilyen eset“ Mondanunk sem kell, hogy mi Is mindenben egyet értiipk Vásárhelyi János püspök helyett essél és ismét hangsúlyozzuk, hogy hir-eimünk csak hely me •'jelel és volt és a derék kisgazda nép nem tehet róla, ha az ő városré- részükben. ahol kaszárnya is van, katonák között bárm: is történik.