Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-10 / 56. szám
ilz egész erdélyi iparosság mepoziiiilí jogtalanul elvett ipormuzeumoi érdehésen Memorandum az iparügyS mißiszieriumhoz — A kolozsvári iparmuzeum története Miért van szüksége az iparosságnak az iparmuzeumra ?! se, azonban sem elegendő pénz, sem s.ükséges telek még nem volt az intézmény megvalósítására. Ebben az időben az erdéiyrészi iparfelügyelő terjedelmes felterjesztést intézett az ipari és kereskedelmi kormányhoz, ami a figyelmét felhívta az iparfejlesztés nagy jelentőségére és már 1893-ban a magyar kormány 20.000 forint államsegélyt biztosított az építkezési munkálatokra. Rövidesen el is készült a ten-, amely szerint az nj épület magiban foglalja az iparmuzeumot, az államilag segélyezett építő-, fa- és fémipari szakiskolákat, ahol szaktanfolyamokat és központi szakrajziskolákat és egyéb tantermeket is tervbe vettek. Ekkor még az intézménynek magánjellege volt, de a fejlődés lehetőségeit bizony is körülmények gátolták, ami arra késztette az akkori kamarát, hogy az intézmény államosítása érdekében előterjesztést tegyen a kormánynak. 1895-ben a kamara megtette a felterjesztését, mihez a kormány hozzájárult és még az évben meg is kötötte a szerződést. E szerint a város által már régebben felajánlott 20.000 forint igénybevételével az állam 1896 október 1-én még külön 84.000 forintot utalt ki az intézet fela kolozsvári iparmuzeum államosítása magtörtént és az iskolák költségvetése a rendez állami költségvetés keretébe felvétetett. Ugyanakkor az állam kikötötte, hogy a mu- zeum az 1. Ferencz József Iparmuzeum nevet viselje. A város a Malom-ucca 26. sz. a. telket vásárolt, elkészíttette az épület tervét és az alapkőletétele éppen akkor történt, midőn a Mátyás-szobrot leleplezték. Megemlítést érdemel, hogy az épület építése alkalmával a múzeum és a szakiskola igazgatóságát ketté választották és a kereskedelmi miniszter kü- lön-külön igazgatót nevezett ki. Az épület 1898-ban készült el, annak a felavatása pedig 1899 március 16-án Hegedűs Sándor akkori miniszter vezetése mellett történt meg. Ettől az időtől kezdve az uj épületben elhelyezett intézmények működni kezdtek, sőt nehány év múlva már áz épület szűknek is bizonyult, minek következtében a Mglqm-ucea 5. sz. alatt I. Ferencz József Iparmuzeum címen külön épületet is emeltek, ahol úgy az iparművészeti, valamint az iparos szakmába vágó összes minták és ipartermékek szemléltető módon elhelyezést nyertek. építéséhez, ilyen körülmények között Minden törvényes jogalap nélkül elveseik az iparmuzeumot Az nj intézmény minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Itt történtek a felolvasások, kiállítások, tanoncmunkakiáilitások, itt mutatták be időszakonként az uj kézműipari műszereket, szerszámokat s különböző gépeket, a terjedelmes mintalapok kollekciója és a könyvtár kitűnő alkalmat nyújtottak arra, hogy az iparmuzeum a hozzáfűzött iparfejlesztési várakozásnak teljes mértékben megfeleljen. A történeti ismertetés után & momérondum rátér arra, hogy az impérium átvétele után a fontos intézmény megszűnt, mert az épület minden felsze Telesével a kultuszkormány fennhatósága alá került, amely az intézményt a szépművészeti oktatás szolgálatába állította és azonkívül itt helyezte el a felsőbb kereskedelmi iskolát is. így a muzeum tárgyait a közszemlélet elől elzárták és ezzel az épület eredeti rendeltetését elveszítette. A memorandum azután rámutat arra, hogy nemcsak az ipartestületet, hanem az egész erdélyi kézmüiparosságot bántja ez az intézkedés és éppen a kézműipar íüüenditésére kéri a kereskedelmi és ipari kormányzatot, hogy az épületet felszereléseivel, mnzeumi tárgyaival, mintatárával ás könyvtárával együtt adja vissza eredeti hivatásának, a kultuszminisztérium hatásköre alól az egáss intézményt vegye ki és utalja vissza az iparügyi minisztérium fennhatósága alá. A memorandum kifejti, hogy az épület építése a muzeum céljait szolgálta és számos alkalmas helyiség kínálkozik arra, hogy az iparmuzeumban elhelyezett iskolákat más épületbe vigyék át és azt adják vissza az iparosságnak. Az épület visszaadásán kívül a memorandum kéri, hogy a miniszter vegye programmjába az intézmény fejlesztését, gondoskodjék anyagi segítségéről is, hogy az eredeti hivatásának visszaadott iparmuzeum továbbra is az ipari érdekeket olyan mértékben szolgálja, ahogy azt az erdélyi kézműipar fejlesztése megkívánja. Ugyanilyen értelmű memorandumot küldött a marosvásárhelyi iparosegylot vezetősége is. Reméljük, hogy a kormány fel tudja mérni a memorandumban foglalt indokok messzemenő jelentőségét és úgy a kolozsvári, mint a marosvásárhelyi iparmuzeumot visszaadja régi tulajdonosainak. a^'**8C** *■ *»•** »• »•ü v» (Kolozsvár, március 8.) Már több Ízben foglalkoztunk az adókivető bizottságok túlkapásaival. Megírtuk, hogy az iparosság kiküldötteit az adókivető bizottságban nem hallgatják meg és a kincstár érdekeit szolgáló pénzügyi tisztviselők diktatórikus módon lépnek fel. nem veszik figyelembe az adóbevallásokat, nem hallgatják meg a bizottságok előtt megjelenő iparosok előterjesztéseit és indokait. Különösen nagy a felzúdulás a kolozsvári iparosok körében dr. Nagy Ignác, pénzügyigazgató helyettes ellen, aki feltűnő ellenszenvet mutat az iparosokkal szemben és mindent elkövet, hogy a legmagasabb adókkal sújtsa az amúgy is nyomorral küzdő kis exiszíenciákat. Nagy pénziigyigazgató-helyettes a felek (Kolozsvár, március 8.) Az egész erdélyi kézmüiparosságot érdeklő, magyfontosságu akció indult meg. A kolozsvári ipartestület vezetősége és a marosvásárhelyi iparosegylet memorandumot küldött az ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz, amiben hangsúlyozva a román impérium után megszüntetett iparmuzeumok nagy jelentőségét, felkérik a minisztert, hogy a kolozsvári és marosvásárhelyi iparmuzen- mokat adja vissza eredeti hivatásuknak és a kultuszminiszter által annakidején elvett múzeumi helyiségeket ürittesse ki és a múzeumok további fenntartására államsegélyeket folyósítson. Az iparmuzeumok visszaállítása érdekében megindult akció érthető módon nemcsak a két város, hanem egész erdély kézraüiparossága körében nagy szimpátiának örvend. Kiváncsiak vagyunk azonban arra, hogy az iparügyi minisztérium meg tudja és meg akarja-e érteni az ügy nagy jelentőségét és a jogtalanul elvett iparmuzeumok helyiségeit vissza fqgja-e adni eredeti rendeltetésüknek. A kolozsvári ipartestiilet által készített memorandum nemcsak az iparmuzeumok keletkezésének érdekes történetét tárja föl, hanem a múzeumok visszaállításának az ügyét is kellőképpen megindokolja. „Magyar Kis ipar” eimü rovatunkban a memorandumot, ami az egész iparosságot érdekli, egész terjedelmében közöljük : — Az állam gazdasági életének mindig fontos és értékes támasza a fejlett kézműipar, tehát az iparosságnak eminens érdeke, hogy a kézműipar szempontjából, vagy legalább az erre való törekvés biztosításának szempontjából magas nívóra emeltessék. Az iparosság kulturális és művészi nívójának az emelése volt a cél a régi magyar kereskedelmi és iparkamara vezetősége előtt, amikor Kolozsvár városa és több más, a kézműipar érdekeit képviselő intézmény az állam hozzájárulásával megalakította először az ipari szakiskolát, amely első időkben az építő-, fa- és vasiparban rejtett ki áldásos tevékenységet. Még 1882-ik évben Scheinitz Gyula adott nagyobb lökést azzal az indítványával, amely egy Kolozsváron alakítandó erdéiyrészi iparmuzeum létesítésének a tervezetét dolgozta ki először. Ml volt sz Iparmuzeum felállításának a célja? Scheinitznck a tervezete szerint a muzeum öt osztályt ölelt volna fel azzal a céllal, hogy muzeu- mi tárgyakat szerezzen be, azt szemléltető módon csoportosítsa, állandó kiállításokat rendezzen s különösképpen alkalmat nyújtson az iparosságnak arra, hogy itt megismerkedhessenek híres külföldi és belföldi mintákkal. Célja lett volna a külföldi vállalkozások és ipartermékek megismerése és az azok előállításához szükséges nyers anyagok tanulmányozása. A legfontosabbnak mutatkozott, hogy mindenek előtt a külföldi ipartermékek, legjobb műszerek és gépek, legjobb szakipari rajzok és szakmüvek a múzeumban az iparosság rendelkezésére álljanak és különösen szükségesnek mutatkozott, hogy az igy fejlett kézműipar Kelet felé tendáljon. A gondolat megvalósításának az útjait szolgálta az akkor Becsben rendezett, később pedig Budapesten megtartott országos kézműipari kiállítás, ahol ajándékozás, vásárlás utján a kolozsvári iparosok pompás külföldi munkákat szereztek be, amik azután alapját képezték az ipartechnológia megalapításának. Itt kezdődött meg először a szemléltető ipari oktatás. 1857-ben Ferencz József akkori osztrák császár és magyar király Kolozsvárott időzött és az akkori városi kommunitás egy, a nevéről elnevezett muzeum létesítését határozta el és erre a célra 30.000 pengő forintot szavazott meg. A múzeum 1888 december 26-án egy szerény bérhelyiségben nyílott meg először, amelyen a budapesti ipar- technológiai muzeum igazgatója nagyszabású beszédet mondott. Már itt hangsúlyozta, hogy az ipar terén a gépek cs munkamegosztás alkalmazásával megkezdődött a tömegtermelés és a részletmunka végzése, tehát érezhetővé vált mindenütt a rendszeres szakoktatás szüksége és fontossága. Nagy fontossággal bir, —- állapította meg — a szemléltető oktatás, mert az iparosnak nincs ideje és módja arra, hogy a kézműipar eszközeiben és ké- szitményeiben napról-napra felbukkanó újításokat más helyen tanulmányozza és megismerhesse, mint iparmuzeumokban. Ezt az intézményt mindenütt un iparfejlesztés leghatalmasabb tényezőjeként kel! cl könyvelni. Az első 20.000 pengő Ilyen anspieiumok mellett indult útjára az uj iparművészeti muzeum, hogy nagy feladatát betöltA cipésziparosok akciója. A kolozsvári cipésziparosok koréban már évek óta nagy az elkeseredés. Az elégedetlenségnek az a főoka, hogy a cipő- és bőr- kereskedők az utóbbi években rendelésre egy régibb keletű miniszteri rendelet értelmében munkát vállalnak. Most a cipésziparosok megkereséssel fordultak a miniszterhez, akit arra kórnak, hogy a rendeletét vonja vissza, tiltsa meg, hogy a eipökevoskedök a jövőben megrendeléses munkát vállaljanak. Megkezdődnek a kolozsvári iparosok forgalmi- adókivetései. Csütörtökön délután négy órakor a pénzügyigazgatóság helyiségében Tartja adminisztrátor elnöklete alatt értekezletet tartottak, amelyen megállapították, hogy milyen lesz az adókivetö bi- ZQÍtfágok összetétele és az iparosság részéről kik vesznek részt az adókivetö bizottságok munkájában. Az - értekezletre Tarţia adminisztrátor meghívta az ipari felügyelőség és a helyi kisiparos szövetség fiókjának a delegátusait is, Az ipartestület vezetősége arra kérte Tarţia adminisztrátort, hogy a forgalmi adók kiróvása ipari szakmák szerint történjék. Az értekezleten az ipartestület előterjesztését elfogadták és megállapították, hogy a bizottságnak az elnöke Tarţia ’ adminisztrátor, annak tagjai Rudolf Frank és Moldovan Antal. Az adókivetések szakmák szerint fognak megtörténni és azon az iparosság képviseletében Moldován Antal, illetve az ipari szakmák kiküldött tagjai vehetnek részt. A forgalmi adókivetések március 20-án veszik kezdetüket. , Panaszkodnak a járműiparotok is. Az adókivetö bizottságok kíméletlen munkája miatt általános a pa naaz a jármüiparosok (kerekes, kovács, kocsigyártó, kecsifényezök stb.) körében is, akik legutóbb megkeresést intéztek a kolozsvári iparkamarához, hogy tulnmgas adójukat redukálják. A jármüiparosok megkeresésükben elpannszolják, hogy az agrárreform folytán a nagy gazdaságok megszűntek és az autóipar fejlődés miatt a járműipar óriási hanyatlást mű- ! tat, tehat a tulmagas adókivetések existenciájukban támadják meg Őket és ha nagymérvű adóelengedések nem történnek, akkor kénytelenek lennének iparengedélyüket visszaadni. Még mindig nagy az elégedetlenség a kolozsvári iparosság körében a twlszsgrorw adó ki rovások miatt j meghallgatása nélkül az egész vonalon emeli az I adókat s midőn ez ellen a bizottság előtt megje- i lenő iparosok tiltakozni próbálnak, meg sem hallgatja őket, nem veszi figyelembe előterjesztéseiket és rideg gesztussal csak annyit mond: tessék fellebbezést benyújtani. Amint értesülünk, a kolozsvári iparosság körében Nagy pénzügyigazgató-helyettes ellen olyan nagy a felháborodás, hogy memorandumban akarnak a kormányhoz fordulni, amelyben arra kérik a pénzügyminisztert, hogy a helyettes pénzügy- igazgató ellen szigorú eljárást vezessenek be. A kormánynak nem érdeke, hogy túlbuzgó tisztviselője egy tekintélyes társadalmi osztályt tönkretegyen és az amúgy is válsággal küzdő kézműiparnak a sírját ássa meg Kolozsváron.
