Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-02 / 49. szám
CIppKcIozEvir, 1930. március 2 Vs^étDBp ELETlUrSJfG ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évié 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. L&SZÁGOS MÁGYARPÁRfi LÁP Szerkesztőség és kiadohiyaial: Piaţa Unirii .Főtér) 4» Telefon: MM, MM éa 3-64. XKL évfolyam 49-Ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM 2 évre 56 pengő, félévre 29 peng& negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Uj honfoglalás ~ Az Erdélyi Magyar Földhitelintézet megalakulása előtt A mezőgazdasági termelés válsága világjelenség. Sokféle oka van annak, hogy miért öltött katasztrofális méreteket ez a már-már egy egész társadalmi osztályt végpusztulással fenyegető visszaesés. Hiába vezetjük azonban le az okok láncolatát, ezzel magát a betegséget nem gyógyíthatjuk meg. A baj megvan és valóban az utolsó órájához érkeztünk el annak, hogy feleszméljünk. Számolnunk kell itt Erdélyben azzal is, hogy önmagunkban kell keresnünk a segítség módjait és semmi reményünk nem lehet az állami támogatásban. Mert tisztában kell lennünk azzal, hogy ha még nálunk is az állami feladatok sorába illesztik be a gazdák felsegité- sét, a kisebbségi sorsba jutott maqyar gazdák nem sokat remélnetnek ettől az esetleg megindítandó kormányakciótól. Ma azonban még elvi támogató készségre sincs a legközelebbi időben remény. A helyzet pedig az, hogy nemcsak drága a pénz, hanem jóformán teljesen elbújt. Hitel nélkül pedig nincs mezőgazdasági termelés, csak jámbor óhaj a többtermelcs, az értékesítés komplikálttá jtâlt módszereinek kikereséséhez pedig ismét csak pénz kell. Hol vannak az idők, amikor a hosszúlejáratú törlesztési kölcsönök megszerzése nemcsak, hogy nem tartozott a lehetetlenségek közé. hanem normális folyamat volt, amelyet a csak valamennyire is hitelképes gazda könnyen lebonyolíthatott. Az agrárreform nemcsak a nagybirtokokat vette el. hanem még a közép és kisbirtokosokat sem kimélte. Leredukálta a méreteket, de mint a következmények mutatják nem volt koncepciója semmi irányban sem a mezőgazdasági termelés munkájának megköny- nyitésére. Az erdélyi magyar gazdák lassanként eladósodtak. Hiszen terményeiket vagy egyáltalában nem tudták értékesíteni, vagy potomáron kellett elkótyavetyélniük. Ha tehát a rekonstrukciós munkához hozzá akarunk látni, a legelső feladat a régi terhes adósságok konvertálása, a lestrapált gazdasági gépek kicserélése, vagy legjobb esetben kijavítása és egy olyan üzemi tőke biztosítása, amely a mai viszonyok mellett egyedül életképes uj termelési Agak bevezetését lehetővé teszi. A mai magas kamatok azonban — még ha sikerül is a gazdának kölcsönt szereznie — egyáltalában nem teheti rentábilisakká a közép, vagy kisbirtokot. Meg kell találni tehát a módot arra. hogy újra meg lehessen szerezni a hosszúlejáratú törlesztési kölcsönöket, ami manapság a fantáziák birodalmába tartozik. Ez a meggondolás vetette fel az Erdélyi Magyar Földhitelintézet eszméjét. Ez a nagy- koncepciójú terv mentheti már csak meg a magyar gazdatársadalmat az elmerüléstől. Ez lesz az a szerv, amely törlesztéses kölcsönök közvetítésénél a hitelkeresők és hitelnyújtók között a jelzáloglevelek kibocsátása és elhelyezése révén kifogástalanul betöltheti a közvetitő szerepét. Természetes, hogy a kölcsönöket az intézet nem kizárólag alaptőkéből folyósítaná. Az intézet alaptőkéje biztosítani fogja zavartalan működését, az általa folyósított hitel fedezetét pedig az adós földbirtoka nyújtja. A Földhitelintézet a folyósítandó hitel összegeit betáblázza az adós földbirtokára, ennek alapján jelzálog- levelet bocsát ki és annak külföldi értékesítése utján szerzi meg aztán a szükséges kölcsönt. A Földhitelintézet közvetítői tevékenysége, másrészt az a tény, hogy részvényesei csak gazdák lehetnek, magától értetődővé teszik, hogy az Erdélyi Magyar Földhitelintézet szövetkezeti jellegre rendezkedik be. Ez az altruista célokat szolgáló nagy magyar intézet nem lesz más. mint a gazdáknak a szövetkezeti önsegitség elve alapján megvalósított hitelellátó intézménye. Az erdélyi magyar gazdaközönségé lesz a Magyar Földhitelintézet, természetes tehát, hogy részvényesei között elsősorban a magyar földbirtokosoknak és kisgazdáknak kell az oroszlánrészt elfoglalniok. Ezt kell megérteniök magyar gazdáinknak, akik bizonyára fel tudják fogni azt, hogy az áldozat, amit meghoznak, biztos jövendőjük alapja. Az áldozathozatal egváltalában nincs arányban azzal a várható eredménnyel, amely egészen uj alapokra fogja fektetni mezőgazdasági termelésünket és hosszú évtizedekre biztosítja a magyar gazdatársadalom szebb jövőjét. Ez lesz a mi uj honfoglalásunk, amely a politika kikapcsolásával megmenti az elsorvadástól azt, ami a nagy összeomlás után az erdélyi magyar gazdatársadalom kezében még megmaradt. Minden erdélyi magyar gazda saját maga és gyermekei, családja boldogulását segíti elő. önmaga iránti kötelességét teljesiti, ha tevékenyen résztvesz a felállítandó Erdélyi Magyar Földhitelintézet részvényeinek jegyzésében és hozzásegíti tőkéjével a magyar közgazdasági élet egyik legfontosabb védőbástyájának felépítését. Vajda belügyminiszter visszatért Romániába NyiktkdXotf arról, feogy nincs szükség Besszarábiákam ostromállapotra és a súlyos adózási rendszerről — A belügyminiszter vasárnap utazik Kolozsvárról Bukarestbe (Nagyvárad, február 28.) Yaida-Yoevod Sándor belügyminiszter pénteken délután 2 órakor a budapesti gyorsvonathoz csatolt nemzetközi hálókocsiban, felesége társaságában, hosz- szabb ideig tartó bécsi tartózkodása után, megérkezett a román határra. A biharkeresztesi állomásig a miniszter elé utazott Nisztor Vilmos, a biharpüspökii határrendőrség főnöke, a bihar- püspökii állomáson pedig Bocit Sever, bánsági tartományi igazgató és Popovici Miklós dr., bi- harmegyei prefektus várták. A határállomáson egy szakasz diszruhás rendőr tisztelgett a belügyminiszter előtt. A vonat befutása után Bocu Sever, Popovici prefektus és a sajtó megjelent képviselői fölszálltak a hálókocsiba, ahol üdvözölték a belügyminisztert, aki rövid, meleg szavakkal válaszolt az üdvözlésre. Bocu Sever Vaida Sándor feleségének piros rózsa- és szekfücsokrot nyújtott át. Itt a miniszter csak röviden üdvözölte az újságírókat, akik megkérdezték, hogy mint belügyi, vagy mint külügyminisztert üdvözölték-e? — Tudják — mondotta nevetve a belügyminiszter a gyomrára mutatva — hogy nekem mindig a belügyemmel van dolgom. Nem igen van mit mondanom, nem tudom, hogy mi történt az országban. — Bécs láthatólag használt a miniszter urnák — jegyezték meg az újságírók. — Bécs mindig mindenkinek használ, — volt a válasz. Ezután Vaida belügyminiszter és kísérete átköltöztek az állomáson várakozó miniszteri sza- lonkoesiba, ahol azután hivatalosan fogadta kabinetfőnöke jelenlétében a sajtó képviselőit. Elsőnek a besszarábiai helyzet került szóba. Nyilatkozat a szalonkocsiban — A besszarábiai helyzet tekintetében teljesen nyugodt vagyok -— jelentette ki Vaida. Ismerem jól a helyzetet, február és március hóban azonban a hírlapoknak rendesen nincs mit irniok, mit csináljanak mást: híreket szopnak az ujjúkból. Én is újságíró voltam és tudom jól, hogy megy ez a dobját. Besszarábia lakosságának kilencven százaléka töídmivelö nép és ott nincsenek bolsevisták. A városokban alig van ipar, legfeljebb csak Kisenevben, de ott is csupán & vágóhíd, a villamosvasút és a gyertyakészitő- gyárban vannak olyan munkások, akik számba- ,jöhetnének. Tannak külföldről szubvencionált egyének azonban, akik mindenáron ki akarják érdemelni munkájukkal az őket szubvencionáló külföld bizalmát. Az ostromállapot visszaállítására nincs szükség. Ismerjük embereinket egyénenként, ismerjük szokásaikat és tudjuk, hói itt is ép úgy megtalálhatók ezek az egyénei mint Bécsben vagy Budapesten, vagy bárhol. A 7. ujságirók a kormány helyzetéről érdeklődtek. — Minden kormány helyzete mindig inog — volt az aforisztikus válasz. — Mit mondhat belügyminiszter ur a kisebbségekkel kapcsolatban? — kérdeztük. A belügyminiszter elegáns zakója zsebébe teszi kezét és nagy meggyőződéssel mondja: — Nagy elégtétel az nekem, mint a sztgu- ranca fő-Sherloek Holmesének, a csendőrség, rendőrség és más közbiztonsági szervek főnökének, hogy mióta a Maniu-kormány uralmon van, nem volt okuk a kisebbségeknek arra, hogy Genfbe menjenek panaszukkal, mert erre nine» anyaguk. Az optánsügynek vége. A gyorsvonat már a váradi pályaudvar sin- párai között robog és az interjú véget ér. A váradi állomáson zászlók alatt ezrekre menő tömeg fogadja a megérkező belügyminisztert. Nagyvárad nevében Lázár Aurél dr. rendkívül meleg szavakkal üdvözli a kocsiból kiszálló Vajdát, aki hosszabb beszédben válaszolt és megköszöni a lelkes fogadtatást. Beszédében utal arra, hogy a kisebbségek a mostani választásokon nagyon sok helyen együtt fáradoznak a kor- mánytámogató tömegekkel. A vonat csakhama.? tovább indul. Ötvös Béla. Mai számunk 12 oldal
