Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-10 / 56. szám
14 D fegyverekkel szemben fejszének, kaszának. Izenték: a fiatalja s a gyermekek meneküljenek. D« még ma! Rövid tanácskozás után a falu egy része csomagolni kezdett. A bíró kijelentette, hogy ő a falu öregjeivel otthon marad és amit szép szóval lehet, megtesz mindent a község megmentésére. A harang elhallgatott. A délutáni napban elindultak » szekerek. Benozéciiné kiállt az utszélre gyermekeivel. A laşsu tempóval haladó megrakott ökrös szekerek tulajdonosaitól kérte, vegyék fel az ő kis holmiját s két kicsi gyerekét. Mindenki úgy találta, hogy túl van terhelve amúgy is. Már esteledett s a falu nagyrésze kiürült, A ievas szekerek elébe vágtak az ökrös szekereknek, amelyeken házi állataikat is vitték. Amit felrakni lehetett. Sokan gyalogosan indultak el, maguk előtt hajtva egyetlen teheneoskéjüket. — Bujdosásba megyünk magunk is, hova hogy felvegyünk. Nem lesz neked semmi bajod, Szép vagy, fiatal, téged nem bántanak. — Felelték némelyek Benezédiné kérésére. Mintha nem azok az emberek lettek volna, akik tegnap voltak. Mindenkinek csak magára volt gondja. Csak minden tizedik házban, maradt valaki. Az öreg lelkész is elmenekült. A postás Jani megállt Benezédiné előtt: — Ugy-e, hogy nem beszéltem bolondokat. Éppen a te házad felől, az erdei utón fognak leereszkedni a katonák a falu felé. Jó lesz, ha bemos* a faluba, mert nálad is bekvártólyozza magát egynéhány. Benezédiné area lángba borult. Nagy fekete szergei felragyogtak, mint a tüzes szikra a pöröly alatt. — Hát az én kicsi házamban, tudjátok meg, el- lenség nem fog hálni soha! Én a katona Benezédi Gergely asszonya vagyok! — Csattant fel a szó a kiegyenesedett asszony vérteleu ajakén. Megfordult, mint aki már határozott is, Kisebbik gyerekét kárjám kapva, a fiúcskát maga után huzva gyors lépésekkel felment az ösvényen a_ kis házig. Szétnézett a szobában. Agya fölött délceg férje katona arcképe. Elnézte néhány pillanatig, mintha tanácskozna vele, aztán kebelébe tette. Átal- vetőjébe belerakta, ami elemózsiát talált, gyermekei s a maga ruháját. Nem nyomtak sokat. Kiment az udvarra. Csóvákat sodort a szénaboglyából, a tijshely pislákoló tüzénél lángra lobbantatta. Egy pere még: a ház négy sarkán a száraz tetőbe beleharaptak a tüzkigyók. Az üres Istálló tetején versenyre keltek a lángok, az utolsó csóvát rádobta a szénaboglyára. A két gyerek s a kutyák kerek szemekkel nézték a koválygó füstöt. Benezédiné arcán egy izom se rânduit. Feldobta hátára az átalvetőt, megfogta k'ét kicsi gyereke kezét és lassan, meltosâşosan elindult az utón, ösztö, nősen követték a hűséges kutyák. A szekerek por- fellege rég elült. Messzejártak már. Besötétült. Koromfekete csuhába bujt az erdő s a megnémult falu. Egyszerre világos lett messzire az ut, a környék s az ég. Teljesen lángbaborult a Benezédi Geiv goly kicsi hajléka. De Benezédiné vissza se nézett. A fáradó leánykát karjaiba vette s a kis fiút kezén vezetve haladt tovább lassú, de szilárd léptekkel a bizonytalanságba vezető utón, a szekerek nyomán. Gondolatai a lengyel síkságra szálltak s úgy érezte, hogy a párja helybenhagyolag simogatná meg most is a fejét. És mélységes megnyugvással cipelte tovább a hontalanságba is a magukra maradt anyák beresstjét. , Harminchat év Harminchat év ét nem történt még semmi, harminchat év éa minden elszaladt, és mégis, mégis, mindennek dacára jó Itt lenni a végtelen alatt. Mert olykor furcsán megremeg egy fűszál, egy alkonyból szent varázslat pereg s as üdvösség szférája zeng, ha egyez» összedobbannak igaz emberek. Elrejtve, mélyen, dacok s könnyek alján titokzatos ezer nagy iz hever és nem kell hozzá más, csak jószándékua döntessék el a belső szürke per: A romantikus vádirat a sorsról pihenjen el egy halk verdikt mögött és lássuk be, hogy tuligóny, ha szivünk tulsokszor sérült a vágyunk felnyögött. Hogyan ne legyen támadó az étet, li» üldözöttet játszunk szüntelen! Harminchat év. Ideje észre vennem, a végtelen hogy béküiget velem... XTíí. JÉVF. 56. SZÁM. Íz ümBPiküi tel (Berlin, március hó.) A termelés reformálásában Amerika régóta átvette a vezető szerepet Európától, aminek az oka az, hogy Amerikában sokkal tágabb tere van a fejlődési lehetőségeknek. A megvalósítás keresztülvitelében pedig olyan eszközök felett rendelkezik, amilyenekről mi európaiak álmodni sem merünk. Elsősorban be égésén el van látva pénzzel! Már pedig a gazdasági háborúban is legfőbb dolog a pénz. Küzdelem a zord klíma ellen Az éghajlatot azonban még az amerikai leleményesség sem tudja megváltoztatni. Ezért megkerüli a dolgot olyanformán, hogy a növényeket és állatokat szoktatja hozzá a zord éghajlathoz. Az „akklimatizálódás"-sál sok baja van a nji állattenyésztőinknek és növénytermelőinknek is. Más helyről hozott növények és állatok, élet- feltételeik megváltozása után csak nehezen törődnek bele sorsukba. Sokszor évek hosszú sora alatt formálódnak át a viszonyoknak megfelelően. Ez az átmeneti időszak természetszerűleg károsan befolyásolja a termelés anyagi mérlegét, sokszor pedig egyenesen a gazda vesztét okozza. Az újabban végzett növény- és állatneme- sitéseknél ezért különös súlyt fektetnek arra, hogy a nemesitett növények és állatok akklimatizálódását kezdettől fogva biztosítsák. Az amerikaiak például olyan szarvasmarha fajtát állítottak elő, amelyik a Missisipi felső fdlyása körül dúló hóviharban: a „blizzard"-ban is egészen jól megél istálló nélkül. Persze ezt az edzést nem lehet a végletekig folytatni. Kanadának poláris részein a szarvasmarhát nem lehet tenyészteni, ott rénszarvast tartanak százezres csordákban. A bölényt is felhasználták, hogy a szelíd szarvasmarhából edzettebb fajtát állítsanak elő. Bölény és szarvasmarha keresztezésből előállított szarvasmarhákkal a rénszarvas-régiót is kezdik ostromolni, — egyelőre kétes eredménnyel. A rénszarvas azonban bevált és az Egyesült-Államok minden nagyobb városában árulják a rénszarvas húst, úgy. hogy közfogyasztási cikké vált. A növénytermelés terén még bámulatosabb eredményeket értek el. Kanada északi részén őszi búzát nem lehet termeszteni. Sőt a zora éghajlat miatt a tavaszi buza termesztése sem biztos. Előállítottak tehát egy olyan tavaszi búzát. amelyik a kanadai zord éghajlat alatt is az elvetéstől számítva 100 nap alatt teljesen kifejlődik. szemet hoz és aratni lehet. E tavaszbu- zának piros, acélos szeme van, lisztjének minősége vetekedik a legjobb minőségű őszi buza lisztjével. Kanada északi részén ezzel a búzával a buza termelési határát sok száz kilométerrel északra kitolták. A mezőgazdasági termények elszállítása Ilyen óriási erőfeszítések után természetes, hogy az agrártermelés állandóan emelkedő irányzatot mutat. Számolni kell tehát azzal* hogy a termelési és szállítási költségek csökkentésével lehessen az agrárhozadékot rentábilissá tenni. Amerikában erről is gondoskodnak. Az amerikai gabonatermelő államok legjobb piacai Európában vannak. Úgy akarják az Európába való szállítás költségeit csökkenteni, hogy egy az északamerikai szárazföld belsejébe vezető hatalmas csatornát építenek, amelyen tengeri hajók is közlekedhetnek A vizen való szállítás sokkal olcsóbb, mint a vasúti szállítás, Ha pedig sikerül azt is elérni, hogy a gabonát szállítás közben minél kevesebb- szer kelljen átrakni, úgy az ilyen módon meg« maradó pénz is az amerikai gazdák zsebébe vándorol. Ha pedig nem kell a haszon a gazdáknak s a gabonát olcsóbban adják, ez kon- kurrencia képességüket fogja növelni, ami az európai termelőkre nézve még inkább meg fogja nehezíteni az amúgy is súlyos helyzetet. Az északamerikai szárazföld belsejébe vezető csatorna kérdése ma már nem álom, hanem a legkomolyabb megvalósulás állapotába jutott. A tavasz folyamán meg is nyitják a forgalomnak. Még a világháború kitörése előtt hozzáfogtak. 55 millió dollár befektetéssel. Ez a csatorna rendszer az amerikai nagy tavakat köti össze az Atlanti-Óceánnal. Épitésénél nagy nehézségeket okozott, hogy a tavak váltakozó vizszintje miatt az összes csatornákat zsiliprendszerekkel kellett megépíteni, A csatornák lehetővé teszik, hogy a tengerparttól 1600 kilóméternyire, a szárazföld belsejébe tengerjáró hajók juthassanak el. Csikágó az amerikai, sőt mondhatni a világ gabonakereskedelmének központja, közvetlen vizi utón kap kapcsolatot Európával. A csatorna olyan méretű, hogy rajta 10 ezer tonnás óceán járók is haladhatnak. Vagyis a tengeri hajók hetvenszázaléka megközelíti Csikágót és más nagy gócpontokat. Ennek jelentőségét ma még fel sem tudjuk becsülni. Valószínűleg azonban szomorúan fogják gazdáink tapasztalni a mezőgazdasági termékek árának esésénél, hogy az amerikai szá- I razföld belseje közvetlen kapcsolatot teremtett Európával. Somosdy Zoltán HŐTEL BUCÄRE8T CALVICTOWC-I W tS-Spsonc: tv«. Elsőrangú szálloda a központban! Minden komforttal modernül berendezve. Központi fűtés, fürdőtermek a szobákban, telefon, nft, bár és étterem — Igen mérsékelt árak. Teleíonszámok: 31U45, 359/18, 381/61. BAKU OSZKAB