Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-27 / 46. szám

ESS*ffiÖÉS XIT1. ÉVF. 46. 8Z11Í. Akkor vegyen Akar Ön jó gépselymet dolgozni ??? ► Gütermann gépselymet FEMpjfcelet bs'sz Fománifta: Emanuel Wisner, Bucureşti, Eoulsnard ffltria No. 8. aspirin ilyen az igazi csomagolása tömjek »legkiválóbb fájdalom­csillapító Aspirin tablettáknak. Csak az eredeti csoma­golást vásároljuk (ó vagy 20 tabletta tartalommal) » fehér-zöld-piros pe­csétbélyeggel ellátva! Mm kötet magyar, német, ro­mán, francia és angol könyv közöíf válogathatnak a DANTE kölcsönkönyvíár olvasói, a Keleti Újság előfizetői ezen hatalmas kölcsönkönyvtári anya* got igénybe vehetik és a havi 60 leies előfizetési dij helyett csupán 40 leit kell fizetniük egy hónapra, amiért oU vashatják a világirodalom leghíresebb íróinak müveit, a külföldi, vagy erdélyi könyvpiac legújabb szenzációit, a klasz- szikus irodalom legkiválóbb remekeit A könyvek naponta cserélhetők. Nagy* Románia minden részére naponta pos= tán továbbítjuk a kölcsönkönyveket 50 százalékkal redukált postai tarifa mellett. — Prospektus ingyen. „DANTE“ kölcsfinkőnyvtár Cluj, Sír. Jorp (Jókai-u.) 5. sz. iRODAlOMísMUvtálET Móricz Zsigmond és Simonyi Mária körútja Érdéinhen Budapestről kapjuk a hirt, hogy Móricz Zsig- mond felesége társaságában pár hét múlva Erdély­be jön és nagyobb városainkban ii'odalmi est kere­tében áll Erdély minden olvasnitudóját magábaölelő közönsége elé. Arad, Temesvár, Brassó e körút első stációi. Ezeknek a városoknak közönsége gyönyör­ködhetik először a „Sárarany”, a „Tündérkert” s megannyi nagyszerű epika alkotójának izes élősza­vában, elbeszélő művészetében, novellaremekeiben. Műsorát „Élet és irodalom” eimü előadása ve­zeti be, az Élet és irodalom egymásra-hatásának mélyértelmü vizsgálata, amely problémának már a nagy tradíciói is indokolttá teszik, hogy Móricz Zsigmond állásfoglalását a legnagyobb érdeklődés­sel várjuk. A körút folyamán nagyobb színházaink­ban a „Légy jó mindhalálig” ünnepi előadásban kerül színre, s a darab előadása előtt Móricz Zsig­mond felolvas. A kitűnő drámai színésznő, Simonyi Mária, Móricz Zsigmond felesége, férjének „Buza- kalász” és „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” cimü darabjában lép fel. A nag3y magyar irőt és feleségét régről őrzött, esorbithatatlan szeretettel várja Er­dély közönsége. Zola „ Termékenység “•ét mutatja be csütörtökön a Corso-filmszinház Zola „Termékenység” cimü, talán leghatalma­sabb regénye alapján készült a basonlónevü film, amelyet csütörtökön mutat be a Corso filmszínház. A film maga is elsimerten legnagyobb teljesítmé­nye a francia művészetnek. A nagy reálista müve és problémái fokozott mértékben jutnak kifejezésre a darabban. Rendkívül kényes téma, s mondanunk sem kell, hogy csak felnőtteknek szabad megnéz­niük. Hatása ellenállhatatlan és éppen emiatt a cenzúra a legnagyobb előrelátással igyekezett min­denütt távol tartani tőle az ifjúságot. A „Termé­kenység ”-et nem kell különösképpen ismertetni, mert amióta a nagy naturalista megírta, milliók és milliók olvasták és a. világirodalom egyik legna­gyobb alkotásai közé tartozik. A darabról csak any- nyit: A franciák legnagyobb rendezője, Nicolas Ev- reinoff rendezte, a főszerepeket pedig Andrei La- fajette, Gabriel Gabrio, Diana Karene, a legna­gyobb művészek játszák. A darab részletesebb is­mertetésére még visszatérünk. Még csak annyit em­lítünk meg, hogy a bemutató mindenhol a világon esemény volt, művészi tekintetben is. (*) Az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó ülést tart pénteken. Az Erdélyi Irodalmi Társaság február 28-án (pénteken) délután 7-től 8-ig felol­vasó ülést tart a róm. bath, főgimnázium díszter­mében. Ez alkalommal tehát elmarad az irodalom- történeti előadás. A felolvasó ülést Dózsa Endre el­nök bevezető beszéde nyitja meg. Reményik Sán­dor, ®z egész magyar nyelvterületen elismert és be­csült, kiváló költő verseket ad elő. Ligeti Ernő, a kiváló iró egyik remekbe készült novelláját olvassa fel, amely egyúttal székfoglaló is lesz. Dsicla Jenő vendég, az ifjú generáció egyik legtehetségesebb képviselője újabb verseit mutatja be. A kétségtele­nül minden tekintetben magas nivót képviselő es­tély iránt nagy érdeklődés mutatkozik. * Jó tenorista volt már Kolozsvárt, de jó bari­tonistát már nagyon régóta nem hallottunk. Annál nagyobb érdeklődéssel várjuk a Román Opera már­cius 3-iki és március 5-iki előadásait, amikor Jou- renieff George, a világhírű orosz baritonista, fog fellépni a „Rigoletto”-ban és „Tosca”-ban. Miután előreláthatólag nagy tolongás lesz e két előadáson, felhívjuk ta t. közönséget, váltsa meg előre jegyét a „Románia Artistică” színházi ügynökségnél (Fő­tér, autóbusz megálló). (*) Az afrikai nő. (Meyerbeer-bemutató a ro­mán Operában.) Először hangzott el tegnap a kolozs­vári román Operában Meyerbeernek, a nagy német zeneköltőnek hires dalmüve. „Az afrikai.no“ a ne­héz fajsúlyú operák közül való, a művészi zenéért lelkesedők nagy táborának csak egy kiválasztott ré­tege tudja igazán élvezni nagy értékeit, formai tö­kéletességét. A nagyszerű felépítésű tömegje'euetek azok, amelyek úgy robusztus hangszerelésükkel, mint a komplikált énekpartikkal leginkább megfogják a közönséget Az opera már terjedeimességánél íogva is — négy és fél órát vesz igényba az elöadiä — nehéz próbája a színházaknak és a kolozsvári Opera érdeme, hogy interpretációja ki tudta hozni a par­titura szépségeit. A librettó tökéletes rendezői mon- kát, nagy költséggel járó diszletezést kíván. A ko­lozsvári Opera mindkét feladatot megoldotta. Pavel Constantin rendező invenciója kiállotta a próbát. Külön ki kell emelnünk a monumentálisán ható in­diai palotaudvar díszletét, amelyért a kitűnő Wid- mann Waltert kell megdicsérnünk. Az előadásról szólva, mindenekelőtt mint indokolt panaszt kell megemlítenünk, hogy Jean Athanasia, a jeles buka­resti baritonista, akinek vendégszereplését hirdet­ték, nem játszott s erről nem történt bejelentés, A kolozsvári Opera együttese azonban Atháüasiu nél­kül is megállta a helyét. Vasco de Gama szerepében Niculescu behizelgő, de a felső regiszterekben még csiszolásra szoruló tenorja és figyelemreméltó ala- kitóképessége érvényesült s megérdemelte a sürü tapsokat. A címszerepben Aca de Barbu asz- szony volt kifogástalan. A színésznő népszerűségé­ben már nem emelkedhetik: valóban legjobb erős­sége az Operának, aki most is azt nyújtotta, amit vártak tőle. A finom szépségű Dobranskaia kisasz- szony volt kifogástalan. A szinésznő népszerüség- koloratur áriája tetszett. Jólesően hatott Soculschi meleg baritonja. Sikere frenetikus tapsokban jelent­kezett. A kisebb szerepekben Gavrilescu, Georg csen, ; Cbirvai énekeltek, mindannyian rutinosan. Egizio í Massini, a Kolozsváron már jól ismert olasz karmes­ter könnyedén vezette át a zenekart a legkompli­káltabb részleteken. Mint váratlan meglepetést köny­velhetjük el a negyedik felvonás hatásos hallétjét. Az indiai fátyoltánc — ez volt a ballet — a Penescu Licia szakavatott vezetése alatt álló táncosnők bő ritmusérzékéről, harmonikus, kifinomult mozgás- tudásáról tett bizonyságot. Penescu Licia nemcsak mint mester, hanem mint prímaballerina is kitűnő volt. (sz. b.) (•) Lukács Béla filmiskolát nyit Nagyvára­don. Nagyváradról jelentik: Dr. Lukács Béla, az általánosan ismert énekes és előadóművész, aki je­lenleg a berlini UFA szerződtetett rendezője, va­lamint Forgács Antal, aki legutóbb a „Mária nő­vér” rendezésével keltett feltűnést — filmkurzust nyitnak egyelőre Nagyváradon, amelyen néma, han­gos, éneklő és beszélő filmekre készítik elő a tehet­séges jelentkezőket. A filmkurzust március 1-én nyitják meg, amikor Nagyváradra érkezik Forgács Antal is. A kurzus egyelőre három hónapos lesz és a nyár folyamán a növendékekkel vizsga-felvétele­ket fognak rendezni. Lukács Béla vállalkozása iránt nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Nyomorban, elhagyatva meghalt egy holly­woodi filmsztár. Kaliforniai jelentés szerint Mon­rovia egyik kis szanatóriumában vasárnap délután meghalt Mabei Norman, az egykor híres filmsztár. Mabei Norman karrierjét szenzációs botrány tör­te ketté. 1922-ben lakásán meggyilkolva találták Taylor filmgyári igazgatót. A szép Mabei a gyilkos­ság éjszakáját Taylor lakásán töltötte. Ettől kezdve a gyárak nem szivesen szerződtették. Rövid idővel később a filmszinésznő sofőrje féltékenységből agyonlőtte Mabei Norman egyik hódolóját, egy sanfranciskói bankárt és a színésznőnek ekkor visz- sza kellett vonulni. Az utóbbi időben nagy nyomor­ban, teljesen elhagyatva élt. Tüdővész ölte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom