Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-08 / 30. szám
10 Rögtön Enyhíti a Nátháját! Amint a nátha előjelei mutatkoznak, tegyen pár csepp Mistol-t az orrába. Azonnali könnyebbülés áll be. A Mistol óvja és gyógyítja a gyuladt nyálkahártyákat és ezáltal a fellépett náthát kezdetén elnyomja. A fejfájást és nehéz légzést mindjárt felváltja a kellemes közérzet és könnyű légzés. A Mistol a tudomány legújabb fegyvere a nátha és a légzőszervek gyuladásai ellen. M>nde- nik üveg egy különleges cseppentővei van felszerelve. Minden gyógytárban kapható! M2 ' rfeu Ara 'S Mezőgazdasági siank és Takarékpénztár R. T. I CLUJ—Kolozsvár, Pia<,a Aiurii e) fiókintézetek: Dei—Des. Bec ein—Bettiiéi Jibou—Zsibó. Zálau Zilah Saját tökék 53 millió Lei. Foglalkozik a banUüzlet mindan ágazatával Átutalásokat bal-és küllőidre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl.' I Engedélyezett devizahely w« ¥ Minek szedjen...? Minek adjon gyermekeinek? csiíikamáj- olajat? ;; ezt a nehéz és undorlIA orvosságot ? 1 \ Az I Elixir Pangaduine [a legfinomabb tokhat máj kivonatból készül, ízletes és emellett fokozott mértékben rendel- ■ kezik a csukamájolaj minden tu újdonságával és négyszer olyan erős, mint az. Szöíi őoli vágyak Amerikai sima és gyökeres vesszők legjobban és garantált fajtisztán kaphatód Caspar; Fr.-nél, Medgyesen. — Árjegyzék kívánatra ingyen. - Judeţul Târnava-Mare. t+ ,Cukrászat és hideg büffé“ : cim alatt jelent meg CZELNAI ESZTER legújabb szakácskönyve. A könyv előnye a többi hasonló cukrászkönyvek fölött abban áll, hogy, részletes és világos magyarázatát adja azoknak a .szakfogásoknak, amelyek pontos kivitelén fordul meg a siker. Valóban szakismeretet közvetítő olyan tankönyv, amely egyetlen házi. asszony könyvtárából sem szabad hiányozzon és amely kulcsot képez egyéb szakácskönyvhez is. Ára 190 leu, vidékre 195. Utánvéttel 210 lei. Hinerva könyvesbolt fóolozs- ' vár, Str. Reg. Marta (DeákF.-u.)l ummssmmmmmmmmm \ Till. ÉVF. 30. SZÁM. A mezőgazdasági szeszgyárosok véleménye szerint kedvezményes adótétel mellett csak belföldi gyümölcsből lehet szeszt előállítani Hatvan vagon szeszt állítottak elő az elmúlt évben importált gyarmati gyümölcsökből — A mezőgazdasági szeszgyárosok felveszik a harcot a „sárga szesz“ ellen (Kolozsvár, február 6. Saját tud.) Az állítólagos visszaélésekkel vádolt Löblé-féle nagyváradi borszeszgyár körül nagy vita indult meg a sajtóban. Lobié dr. azzal védekezett a vádak ellen, hogy nem sértette meg a törvény rendelkezéseit azzal, hogy külföldről importált gyümölcsöket dolgozott fel szeszgyárában, hivatkozott miniszteri rendeletre és utalt az Erdélyben érvényben levő magyar szesztörvény egyik szakaszára, mely a külföldi gyümölcstermékek feldolgozása elé semmi akadályt nem gördít, illetve adózás szempontjából nem tesz külömbséget a feldolgozásra szánt nyerstermékek belföldi vagy import jellege között. Tekintettel arra, hogy elvi jelentőségű problémáról van szó, mely a romániai szeszipart és az azzal kapcsolatos belföldi mezőgazdaságot fokozott mértékben érdekli, szükségesnek tartottuk kikérni a mezőgazdasági szeszgyártás néhány illetékes tényezőjének a véleményét, akik tárgyilagos válaszukat, — anélkül, hogy érintenék az ügy személyi oldalait, — a következőképen szövegezték meg: — Ismeretes, hogy Garoflid volt földművelésügyi miniszter az 1927 évben törvényt hozott a belföldi bor- és gyümölcstermelés megvédésére. A törvény szerint a gyümölcsszesz, az ipari szesszel ellentétben nagy adókedvezményekben részesül. Igv, amig az ipari szeszt literfokonként 110 lejes adótétellel sújtották, addig a bor-, illetve a gyümölcsszesz után mindössze 20—30 lejt kell fizetni kincstári illetékek fejében. Ma már, dacára e nagy kedvezményeknek, nyugodtan állíthatjuk, hogy Garoflid nem érte el célját. Mert, amig a gabonaszesz helyén épen e horribilis adótételek miatt a fekete szesz dominál, addig a gyümölcsszesz sem tudta a kívánt célt elérni. A paragrafusok között táncolva és megkerülve a borpártolási törvény intencióit, mely — amint az indokolásból kivehető — határozottan a belföldi gyümölcstermelők érdekében készült, néhány borszeszgyáros külföldről importált hulladék gyümölcsöt kezdett gyárában feldolgozni literfokonként 80—90 lejes haszon mellett. így jelent meg a piacon a „fekete szesz” ikertestvére, a „sárga szesz”, mely a törvény szigorú rendelkezéseivel kíméletlenül sújtott többi szesztermékeket valósággal legázolta. Történt ez pedig akkor, amikor az országban rakásokban rothadt el a burgonya és a tengeri, épen a keresleti hiány miatt. De nem sokat nyert az az osztály sem, melynek érdekeit Garoflid a burgonya- és tengeritermelő parasztság rovására olyan feltűnően óhajtotta megvédeni hírhedt törvényével. Mert, amint a példák mutatják, épen a gyümölcsszesz kedvezményes adótételei miatt alakultak gyárak Romániában tisztán azzal a céllal, hogy a gabonaszesszel szemben biztosított nagy előnyt üzleti érdekeiknek megfelelően használják ki, a gyümölcs szó tág fogalmát kiterjesztve a gyarmati árukra is, melyek aránytalanul olcsóbbak a többi borszeszgyárakban feldolgozásra kerülő terasz-bornál. — Az igy készült pálinkát borszesznek keresztelték el és ilyen cimen állíttatták ki az árukat kisérő okmányokat is. Kérdjük: megkerülése-e ez a törvénynek avagy sem? Ha igen, akkor itt minden rabulisztika kárba vész, ha pedig nem, akkor odalyukadunk ki, hogy Románia az az egyetlen mezőgazdasági állam az egész világon, mely a gyarmati árukat előnyben részesíti a belföldi mezőgazdasági termékekkel szemben, melyekhez pedig ezer, meg ezer kisember egzisztenciája fűződik. — Hivatkozás történt az 1908 évi magyar szesztörvény 38. szakaszára is. Ez pedig szószerint a következőket mondja: „Az alkoholnyeredék — a feldolgozásra szánt belföldi anyagok neméhez képest — hektoliterenként következőképen állapittatik meg és pedig: a) csontáros gyümölcs (kökény kivételével;, bor, borseprü, bor- vagy gyümölcsmust, szöllő, vagy mézesviz feldolgozásánál 4 fokkal; b) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas gyümölcs, áfonya, bodza és hasonló bogyós gyümölcs, valamint gyökérnövények, nemkülönben szöllőtörköly és sörfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; c) magvas gyümölcstörköly, boróka, diny- nye és tök feldolgozásánál 1*4 fokkal. Ha más mint a fentmegnevezett anyagok dolgoztatnak fel, avagy azok az anyagok ugyan, de olyan adalékkal dolgoztatnak fel, melyek az alkoholnyeredék fokozására alkalmasak, az esetben a számításba veendő al- koholnyeredéket beszerzendő szakvélemény alapján a pénzügyminiszter esetenként meghatározza. A mezőgazdák által üzemben tartott kisebb szeszfőzdék részére, amelyekben csak olyan szöllőtörköly fordittatik szesztermelésre, amelynek alkoholtartalma lőre előállítása céljából vízzel történt kilúgozás folytán csekélyebb, az alkoholnyeredéket a pénzügyminiszter minden hektoliter cefre után 1 fokig leszállítja.” — E szakaszbél világosan kivehető az, hogy kedvezményes adótételek mellett csak belföldi gyümölcstermékekből lehet szeszt előállítani. Tehát,, ha valakinek eszébe jutna olyan gyümölcsterméket feldolgozni, mondjuk fügét, vagy szentjánoskenyeret, melyről e törvényes rendelkezésben említés nem i történik, az illetékes miniszterhez kell fordulnia*. ! ki a szaktanács véleményezése alapján dönt esetről- j esetre. , „ — Nem állhat fenn az az ellenérv, hogy a gyu- I mölcsszesz termelés nincs hozzákötve a belföldi 1 nyerstermékekhez. Románia mezőgazdasági állam és mint ilyennek elsősorban a belföldi termelőket kell támogatnia, különösképen a szesziparban, aminthogy ez a tendencia nyilvánul meg a szomszédos mezőgazdasági államok szeszpolitikájában is. így Magyarországon törvényes intézkedés van arra nézve, hogy az importált benzint 20 százalék szesszel kell elkeverni. Ezáltal a benzin behozatala kisebb lesz és a mezőgazdasági termékekből előállított szesznek nagyobb értékesítési lehetőségei vannak. Hasonló a helyzet Lengyelországban is. Mindez a •ie tatu Q Valu apiac 1930 február 6 • Zürich Páris Bukarest Budapest Béos Prága London <oíozs»af nyitás . zárlat utó Zürich _ _ 3247 1104125 13710 65245 251980 3255 Newyork 518 51805 16790 572 71020 338012 48638 16810 La: dón 251925 251950 81750 278212 345425 16440 — 81875 Páris 203150 203250 660 224350 278525 132585 12401 663 Milano 271250 2712 881 2993o0 3718 176945 9291 883 Prága 1533 1533 49775 1692 2101 — 16435 499 Budapest 9j60 905750 2940 — 12411 59096 2783 2946 Belgrau 91275 91275 298 1008 125137 595550 — — Bukarest öOSVs 308 — 310 42^12 200975 818 — Becs 7295 729350 2368 805250 — 47587 3455 2573 Berlin 123675 123725 4018 136625 16960 80735 20366 4025 Száz lej ái>fa yama: Zürichben 395 Párisbafi — Budapesten 340
