Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-06 / 28. szám
XIII. ÉVF. 28. SZÁM. )32GW A Lőrinczi-család hamis vád címén indíttat eljárást a rágalmazó feljelentés benyújtói ellen és beperli a tragikus sorsú orvos elleni támadás cikkíróját is (Kolozsvár, február 4.) Friss sirhalom domborul Lőrinczi Sándor dr. koporsójára, de a közvélemény még mindig nem tud napirendre térni a megdöbbentő tragédia fölött. Meg kell torolni a bűnt, amely egy viruló emberéletet oltott ki, — erre a konklúzióra jut mindenki, — és ilyenek sokan vannak — aki boncolgatni kezdi a dráma rejtélyét. Az első kérdés, amely felmerül: indul-e hivatalból eljárás azok ellen, akiknek a hajszája halálba kergette a fiatal orvost s ezzel végét szakította egy nagy tudományos perspektívát nyújtó orvosi karriernek. Bizonyos, hogy a kolozsvári ügyészség nyomban felismerte ennek az ügynek különleges jellegét s bár a nyomozás munkájánál a hivatalos apparátus nem lépett még akcióba, máris igyekezett az öngyilkosság körül támadt homályt eloszlatni. Filipescu főügyész a hivatalos eljárás keretein kívül valósággal magánnyomozást folytatott, a bucsulévelek átadása alkalmával kikérte a család tagjainak véleményét s arra is kiterjesztette figyelmét, hogyan került az omniózus tudósítás a Patria hasábjaira. Annak, hogy — bár a főügyésznek- kialakult már határozott véleménye az ügyről — miért nem indult meg az ügyészségi vizsgálat az ügyben, az ez oka, hogy a Lőrinczi Sándor dr. ellen tett feljelentés még nyomozási stádiumba se jutott s a vizsgálóbíró az üggyel nem is foglalkozott. Ügy látszik azonban, hogy az ügyészség gyorsan be akarja fejezni a dolognak ezt a részét, mert a mai napon kihallgatták Bone Jánosnét és azt a másodéves orvostanhallgatót, akinek a feljelentés megtételében nyilvánvalóan tevékeny része volt, továbbá Hosszú dr. városi főorvost, aki tudvalevőleg akkor vizsgálta meg ia kisleányt és állapította meg érintetlenségét, amikor már Lőrinczi Sándor dr. örök álmát aludta. Ezzel a Lőrinczi ellen tett feljelentés ügye teljesen befejezettnek is tekinthető. .i,u Most jön a második felvonás: a sötét bűn megtorlása. Beszélgetést folytattunk a család ügyvédjével, Fehér Dezső dr.-ral, aki a következőket mondotta: — Nemcsak emberi és baráti szempontból ambicionálom ennek az aljas hátterű ügynek gyors kivizsgálását, hanem fontosnak tartom, hogy egyszer már belepillantsunk azokba a mindegyre felburjánzó zsarolási hadjáratokba, amelyek az utóbbi időben aggasztó egymásutánban ismétlődtek meg Kolozsváron. Kik azok, akik kiszemelve áldozatukat, embertársaik tőrbecsalásával és megzsarolásával akarnak pénzt szerezni? Azt remélem, hogy ez a tragikus eset egy tisztulási folyamat megindítója lesz s végre rendet fog teremteni ebben a dzsungelben. A család megbízott azzal, hogy hamis vád elmén tegyem meg a feljelentésemet özv. Bonéné és a feljelentés megszövegezője ellen. Nem akarom elsietni a dolgot, mert a feljelentésben már precíz adatokkal akarok szolgálni az ügyészségnek. Már eddig is nyomós bizonyítékok állnak rendelkezésemre, amelyeket azonban természetesen már az ügy érdekében sem tárok a magún egészében a nyilvánosság elé. Annyit mondhatok, hogy Filipescu főügyész maga is átérzi az ügy komolyságát és teljes objektivitással fog dolgozni a történtek felderítésén. — Természetes, hogy nemcsak a zsaroló manőver kihámozását kívánjuk elérni, hanem megfelelő lépéseket teszünk az ellen az újságíró ellen is, aki a kérdéses cikket Lőrinczi ellen közreadta. Filipescu főügyész már informálódott abban az irányban, hogyan kerülhetett be egyáltalában a Pátriába a nyomozás legkezdetlegescbb stádiumában levő ügy, illetve a feljelentés majdnem szószerinti szövege. A Patria illető munkatársa a főügyész előtt jóhiszeműségét hangoztatta s azt adta elő, hogy mikor Bonéné a feljelentés beadása céljából megjelent az ügyészségen, a folyosón nyíltan beszélte milyen ügyben jár el. Az ujságiró szerint Bonéné előadása alapján íródott meg a cikk. Ezzel szemben az a tény, hogy a Patria cikke ^majdnem szószerinti megismétlése a feljelentésnek. Nagyon fontos körülménynek tartom, hogy mint kiderült, a Patria cikkének megjelenésével egyidejűleg elküldték a feljelentés lefordított szövegét Lengyel aradi gyárosnak, Lőrinczi leendő apósának. Ez a tény sok mindenre rávilágít s jó nyomot ad a hatóságok kezére. Benes kalandja egy svájezi napilappal Feldicsérte a kisantani demokráciáját és a lap szerkesztője kissé eltérő megvilágításba helyezte a kérdést (Basel, február 4.) A „Basler Volksblatt” című előkelő svájci katolikus napilapban Benes dr., csehszlovák külügyminiszter „Van-e haladás Európában?” cimen cikket irt és természetesen rózsás színben tünteti föl a háború utáni középeurópai helyzetet, amely szerinte egyenesen ideálisnak tekinthető és amelyben a kisantamt államai valósággal apostoli munkát végeznek a fajok és a nemzetek kibékitésének érdekében. Benes szerint az 1918 megsemmisítette a politikai abszolutizmus régi rendszereit. A feudalizmus, a hierarchia és a katonaság befolyása eltűnt és az uj élet uj demokratikus alapokon épült fel. Az országgyűlést, a tartomány- gyűléseket és a községi tanácsokat az általános titkos választójog alapján választják meg. A politikai hatalom nem klikkek kezében nyugszik többé, hanem fiatal és életerős demokratikus, erőkre szállt át, a munkásokra, a parasztokra és a középosztályra. Ez az uj civilizáció a tömegek kvalitásainak kifejlesztését tűzte maga elé és máris megállapíthatjuk, hogy Szlovenszkón, Ruszinszkóban és Erdélyben, a háború előtti időkkel ellentétben, a kultúra rohamosan terjed. Az uj kultúra demokratikus jellege jóváteszi a mult valamennyi hibáját. A VÁLASZ Benes cikkére nehány nap múlva jelent meg ugyanabban a lapban a lap szerkesztőjének tollából. Benes ur cikkére — Írja szószerint a lap — azt kell válaszolnunk, hogy Ausztria-Magyarország 1867-ben szakított az abszolutizmussal és bevezette a parlamentáris rendszert, mig azoknak az államoknak egyike, amelyeknek fiatal demokráciáját őexcellenciája annyira dicséri: Jugoszlávia olyan abszolutizmusban él, amelyhez hasonló Ausztria legsötétebb napjaiban és évtizedekkel 1867 előtt sem találunk. Zágrábban merénylet merénylet után történik, a letartóztatások napirenden vannak, az ellenzéki lapok sorra megszűnnek létezni, a hazafiak a külföldre menekülnek. A kisebbségek gyermekeit szerb iskolákba kényszerítik. A kivándorlás szenzációs méreteket ölt és az utóbbi években 129.737 ember vándorolt Amerikába. (Ennek a számnak 94.19 százaléka a meghódított szerb területekre esik.) Negyvenötezer ember hagyta el Jugoszláviát, amelynek „lényeges 'előnyei” a miniszter ur annyira dicsért és „a civilizáció szempontjából hátrább álló” Magyarországban keresi emberies életlehetőségeit. Mit szóljunk a külügyminsizternek azon fejtegetéseihez, amelyekben „az uj államok általános választójogáról” beszél, amikor Jugoszláviában nincs parlament és a községekben választott népképviselők helyett kinevezett tanácsnokok uralkodnak? — A második fiatal demokrácia Románia, ahol még röviddel ezelőtt Benes miniszter ur barátjai, az öregebb és a fiatalabb Bratianu többségüket az „általános választójoggal” ügy biztosították, hogy egyszerűen kilopták az urnákból az ellenzéki szavazatokat, mint ezt Maniu, az ország mai miniszterelnöke, hivatalosan megállapította. Ebben az aj demokráciában sváb, szász és magyar törpebirtokosoktól, az egyházaktól és a kis-, közép- és nagy- birtokosoktól elveszik a földbirtokaikat, többek között azokat is, amelyekből az egyházak számtalan iskolát tartottak fönn. Ebben az országban az államilag elismert iskoláskönyvek a román gyermekeket a kisebbségek ellen uszítják. A kisebbségek gazdaságilag annyira alárendelt helyzetben vannak, hogy tömegesen kivándorolnak és minden 100 román kivándorlóra 14.000 német, bolgár, vagy magyar kivándorló esik. — A harmadik fiatal demokrácia Csehszlovákia, az illusztris autor hazája, ahol a demokrácia annyira dühöng, hogy a legutóbbi négy évben 426, (1928-ban egyedül 118) újságot koboztak el. Ez re- kordtcljesitmény, amellyel a régi Ausztria sem dicsekedhetik. Csehszlovákiában is volt földosztás. A földhivatal hivatalnokai nyiltan elismerték, hogy a földbirtokreform célja az elszlávositás. Nemcsak a magyarok és a németek panaszkodnak, hogy elvett földjeiket szlávok kapják, de a szlovákok és a rutének is fölpanaszolják, hogy Szlovenszkón mennyire előnyben részesítik a cseh kolonistákat a szlovákok és a rutének helyett. A lefoglalt birtokokból „maradékbirtokokatM alakítanak, amelyekkel a kormány híveit jutalmazták. Az olcsó pénzen szerzett földek urait Szlovenszkón ma „uj nemeseknek” nevezik. 1920 és 1927 között a boldog Szlovenszkóból 145.679 ember vándorolt ki, köztük százezer szlovák, csak azért, hogy helyet adjon 180.000 cseh kolonistának. Vajda belügyminiszter hazatért Bécsből (Nagyvárad, feburár 4.) Vajda-Voivod belügyminiszter hétfő este a Budapest-felől jövő gyorsvonattal átutazott Nagyváradon. A belügyminiszter szigorú inkognitóban utazott, érkezéséről senkit sem értesítettek és azonnal tovább is utazott Kolozsváridé, ahol néhány napot fog tölteni. Egy német földbirtokosnak öt gyermekét elrabolták (Berlin, február 4.) Magdeburgból jelentik, hogy a salzwedeli járáshoz tartozó Hohenboden- stedtben Romaschke földbirtokos öt gyermekét elrabolták. Romaschke orosz hadifogoly volt, aki a háború befejeztével Németországban telepedett le és megnősült. Feleségét később a biróság gyújtogatásért fegyházbüntetésre Ítélte, de a büntetés elől megszökött. Valószínű, hogy a gyermekeket elrabló négy férfi, Romaschke ismeretlen helyen tartózkodó volt felesége megbízásából cselekedett. A gyermekrablást könnyű volt végrehajtani, mert Romaschke t pénzfelvétel ürügye alatt Berlinbe csalták s amikor hazaérkezett, gyermekeit már nem találta Otthonukban. A nyomozás megindult. Újabb fizetésképtelenség Nagyváradon (Nagyvárad, február 4.) A keddi napon újból egy nagyváradi cég kért fizetésképtelenséget maga ellen. A Farkas I. Lajos cég, amelynek a nagyváradi főutcán van előkelő üzlete. A cég aktivái 650.000 lejt, passzívái 1 millió 600.000 lejt tesznek ki és Farkas 40 százalékos kvótát ajánlott fel hitelezőinek 1930 május 1-től számított tiz egyenlő részletben való fizetésre és ezekért elsőrangú bankgaranciát tud nyújtani. Hitelezőinek zöme belföldi, főképen temesvári, aradi és nagyváradi. A temesváriak közül • Gyapjuipar Rt., a nagyváradiak közül a Czillér Imra- cég szerepel 360.000 lejes érdekeltséggel. A nagyváradi tábla szombaton tárgyalja Schwartz Herman* festékkereskedő ügyét, aki ellen a törvényszék, amikor kényszeregyezséget kért, annak dacára, hogy a hitelezők nem bivánták, elrendelte a csődeljárás bevezetését. Huszonkét hitelező most beadványt intézeti a táblához, kérve, hogy fogadja el a kényszeregyezségi kérelmet, mert a csőd sem közérdeknek, sem hitelezői érdeknek nem felel meg. Ugyancsak a tábla szombaton összeülő tanácsa tárgyalja Bányai Lajo* nagyváradi textilkereskedő ügyét is.
