Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-06 / 28. szám
ELŐFIZETŐS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Clvj-Koloxsvir, 1930. febrair 6• CsűtŐrtÖA ELŐFIZETŐS MAGYARORSZÁGOM 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő, Egyes szám ára 20 fillér* XIII. évfolyam 28-ik szám ORSZÁGOS MAGYARPÁR îl L \P Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii /.Főtér) 4, Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. Választás napf a Ma megmozdulnak a falvak és kisvárosok tömegei, hogy a közigazgatásban részükre adott polgári jogaikat gyakorolják. Erdélyben nem valószínű, hogy a tömegek magatartását viharok borzolják fel, a regátban azonban már vér is folyt. Erdélyben a néphangulatból nem lehet másra következtetni, mint arra, hogy a pártok felvonulnak, leadják az emberek szavazataikat a maguk hovatartozása szerint és aztán hazatérnek. A regátban azonban feltüzelt szenvedélyek összecsapásait készítették elő. Tanulságos ez a kétféle hullámzása a tömeghangulatnak. Itt a maga medrében halad s csak a lelkiismeretlen mesterkedés tudna néhol incidenseket előidézni, amott már régen elhagyta a rendnek medrét és csak a legnagyobb óvatosság intézkedései tudják visszaszorítani. Pedig a regátban nincsenek öntudatos magatartásu kisebbségek. A bukaresti politika állandóan szerette Erdélyt nevezni veszélyes területnek, ezt a földet, amelyen az elégedetlen kisebbségek élnek. Hiszen van itt elégedetlenség, az tagadhatatlan. Az egész lakosságnak a lelke elégedetlen a rehéz sors, kilátástalan gazdasági életkörülmények miatt. Él a lelkekben általános erdélyi elégedetlenség is amiatt, hogy feleslegesen meg- sulvosbitották, megzavarták az ifftni életét. És ezenfelül meg van a mi elkeseredett kisebbségi elégedetlenségünk, ami azért van, mert a kisebbségi sorsót még egy külön tehertétellé tették. De mindezek mellett a választás itt komoly cselekedet mindenütt a polgárság részéről, ha felháborító igazságtalanságokkal, vért freccsentő terrorral nem provokálnak. Ha csak arról van szó, hogy a törvény korlátáival szegélyezett utakon elmenjünk a felállított urnákhoz s ott kinyilatkoztathatjuk szabadon a polgári akaratunkat, akkor ez a kisebbségi elégedetlenség nem fog választási zavart so- na előidézni. A magyar választó méltóságteljes komolysággal és emberi béketüréssel viseli a maga terheit. Elhatározásaihoz az igazságban keresi a hangsúlyt és nem a zavart keltő kitörésekben. A tiszta és szabad választás esetén nem kell ide csendőr azért, hogy a kisebbségi választók magatartására felügyeljen. Az elmúlt választási időkben közénk küldött csendőrök, maguk csinálták a rendetlenséget, törvénytelenségeket, urnalopást, terrort, hamisítást, verekedést. Most, amikor nincsen erre a karhatalmi közegeknek utasítása, rend lesz Erdélyben a választás napján. S ha rendetlenség előfordul, azt a hatalom helyi exponenseinek törvénytáthágó túlbuzgósága idézheti csak elő. Az első választási eredmény már befutott: Csikban megválasztottnak jelentette ki a törvényszéki elnök az egyetlen listát. A Magyar Pártnak a listája ez, ami azért egyetlen, mert a megyei románság vezetői és a hatalom helyi exponensei megértették, milyen értéket jelent az állam számára s a megyei közélet számára is az egymásközötti együttélés nyugalma, békessége és a Magyar Párt felvette a románság képviselőit kielégítő számban a maga listájára. Ez az első választási eredmény, ami talán az egyetlen egyhangú választás lesz ezúttal, mindennél jobban bizonyítja a magyarság békés törekvéseit. De annál is élesebb bizonyíték a másik két székely megyének. Udvarhelynek és Háromszéknek a mesterségesen felbolygatott izgatottsága. Itt is nyugalommal néz a magyarság szembe a mai nap eseményeivel. Azonban fel kell vetni a kérdést: micsoda politikai okosság lehet az, amely pribékszolgálatokra felszegődött renegátakat és kommunistákat vitt ki hatósági autókon azokba a székely falvakba, hogy a békességet feldúlni akarja? A jegyzők nem közigazgatnak ott mostanában, hanem lélekvásárló szolgálatra kényszerítik őket. Az erkölcstelen munka is megtenni a maga romlott gyümölcseit azok számára, akik azt végzik. Az igazság hite nem lesz gyöngébb ezzel a mi népünkben. Miért nem lehet békesség az egész Erdélyben minde(Kolozsvár, február 4.) A hivatalos politika, mint mindig, most is különösen kot székely megyére feküdt rá a legerősebben. A választási agitáció irakién eszközt felhasznál, hogy eredményit tudjon elérni és nem riad vissza a terrortól, sőt törvénytelenségektől sem. Meg kell állapitanunk, hegy nem- annyira a választások eredménye a fontos azoknak, akik ezt csinálják, hiszen az előrelátható, hanem ezt az alkalmat is fal akarják használni, hogy megbontsák a magyarság egységét és a meggyöngitett székelység ki legyen szolgáltatva a hivatalos politikának. Tulajáén képen tiz esztendeje folyik ez a munkáé kul- turzónákkal, közbirtokosságok imlegbénitásával ■ stb. Az alábbi tények élénken rávilágítanak arra a munkára, amelyet legtöbbször renegátok igénybevételével liöiytafcnak a Székelyföldön hivatalos tényezők. Pártszervezés terrorral Csikmegyóben megteremtették a békességet, azonban Udvarhelyen és Háromszéken a magyarellenes agitáció tervszerűen dolgozik. Bár a kizárólag székelylakta vármegyékben alig van kilátás eredményre, mégis megpróbálják a székelyeket is szervezni a román nemzeti pártba. Udvarhelymegyében a pártszervezésnek rendkívül egyszerű módját választották. A községi jegyzőkhöz hivatalos, de annál szigorúbb és retorziókat kilátásba helyező hatósági rendelkezés érkezett, hogy minden faluban meg kell alakítani — ha törik, ha szakad — a román nemzeti parasztpártot. A kényszerhelyzetben levő és sajnálatramcltó jegyző a parancsot eddigi munkatársaival a falu bizalmát biró vezető emberekkel természetesen nem tadja végrehajtani. Megcsinálja tehát olyanokkal, akiket a falu társadalma rég kiközösített magából. Ilyen mindenre kapható emberek indítják meg a toborzás munkáját és rászedéssel, fenyegetéssel, becsapással igyekeznek eredményt elérni. Bománnyelvü belépési nyilatkozatot kényszerítenek rá a románul nem tudó székely gazdákra s amikor az bizalmatlanul tiltakozik, egyszerűen ráfogják, hogy az adóleszállitási, iparengedélyi, vagy az ő érdekében beadandó más kérvény. így csapják be, akit lehet és a félrevezetett áldozat gyanútlanul sőt örömmel írja alá. Jellemző a székelyföldi viszonyokra, az Udvarhelymegyében fekvő hermányi biró, Pető Mózes esete is. Húsz esztendőn keresztül nagy hozzáértéssel vezette a község ügyeit, sőt a kinevezett interimar binütt a népek között? Mert vannak emberek, kik, a békeháboritásban gondolják megtalálni a maguk érvényesülését, foglalkozását, egzisztenciáját. Ne ezekre építsenek politikát. Választás napja kezdődik. A magyar választó komoly magatartásában bizni tudunk, mert a magyar sors erre bennünket megtanított. zottság elnöke is ő volt és pár nappal ezelőtt egyszerűen elcsapták, mert nyilvánosan magyarnak merte vallani magát cs a megyei tanácstagság jelöltségét a hivatalos listán visszautasitotta. Röpiratokat terjeszt a prefektus Udvar helymegyében egyébként az eredménytelenül végződött paktum-tárgyalások után a nemzeti parasztpárt, amely neon meri ott saját nevét használni, hanem magát ,gazdapártnak“ nevezi, hogy a székelyek szivéhez közel tudjon férkőzni, erős propagandát kezdett, de a propaganda eszközeit nem nagyon válogatja mog, sőt a tiszta választások hangoztatása mellett az egész vármegyei, közigazgatási szervezet, a nemzeti parasztpárti propagandát szolgálja. Jellemző erre, hogy a magyarság vezetőit becsmérlő röpiratokat maga Bálint prefektus terjeszti a szolgabiró- ságok és jegyzők utján. Propaganda célokra pedig a vármegye' lakosságának pénzén vásárolt prefektusi autót használják. Székelyudvarhelyen a városházán a választási igazolványok kiosztására kijelölt helyiségben az igazolványok kiadásával együtt megkezdették a munka- nélküliek összeírását s az összeírást végző időközi bizottsági tag, egy Gáspár nevű ember, akinek minden képesítése csak a magyarellenes szolgálatra történt jelentkezése volt ehez a tagsághoz, azzal az Ígérettel igyekszik a munkanélküliek szavazatát megnyerni, hogy segélyt kapnak, bár egyetlen bani sinea a város költségvetésében erre a célra előirányozva. Ahol erdőt ígérnek Az egyik udvarhelymegyei községben a nemzeti paraszitpárt kortesei, egyenesen törvényellenes agi- táeiót fejtenek ki. Azt ígérték Ülke község szegényebb lakosainak, hogy a közbirtokosság részére erre az esztendőre az erdőkitermelést már nem a tulajdoni arányjog szerint fogják engedélyezni, hanem fejszém szerint, mindenki egyformán fog kapni fajutalékot. A leghatározottabb kommunista elv van ebben az ígéretben. A székelyeknek azonban volt eszük és nem ugrottak be az Ígéretnek, hanem feltételül azt kötötték ki, hogy a választások előtt már adják is ki az engedélyeket. Természetesen ez nem történt meg, mert nem történhetett meg és engedély nem is lesg a választás után sem, amivel egyébként (tisztába vaa- .nak az iilkeiek. A rpgáfban véres események vannak, a Székelyfoldön terror dolgozik A megyei választások Erdélyben nyagadí mederben fognak lefolyni Csík megyéből már bejelentették az eredményt — Kolozsváron az egyik blokk már vísszavonait — Cáfolják a besszarábiai csapatm-ozgósitások bireít Mai számunk 12 oldal
