Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-05 / 27. szám
XIII. EVF. 27. SZÁM. 11 JKZIlXTSlJjSJte RICKTER-FÉLE Ânker-Pâln-Expellep már évtizedek ót a kedveit és bevált fájdalomcsillapító bedörzsölő szer. köszvény, rheum.% iscnias, hü ések ellen. — Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. XSFESi bSP vagy csutejalaj? melyik a jobbizii ? Ha Önnek, vagy gyermekeinek csukamájolajat kell szedni, ne felejtsék el, bogy az ELIXIR PANGABUÍNE I a legfinomabb tokkal májkivonatból készül, ize elsőrendű, a csukánál* elBj minden hatásával rendelkezik és négyszer olyan erős. Kapható B^ógysaeFtárakfean és drogériákban T 3 C^ODACSOPAO í) ifjúsága 1 Etui Faber Pastell, 6 szin, 1 kis festődoboz, Günther Wagner-féle méregmentes festékekkel, 6 szin, 1 karton játékkártya, mesejátékkal, 1 kifestőkönyv, 1 varázskönyv, 1 sétapálca mint zsebirón, i ideálradir, 2 drb. finom zöld iedéin füzet, 1 prima gummiszivacs, 1 prima Faber tollszár aluminiumheggyel, 1 2-ös száma Staedtler iron, 1 hófehér csiszolt üveg festőtáika. Díszesen 13 drb. 111 lel. 2) MhtdßnMnak 1 T-a töltőtoll valódi 14 kar. aranyheggyel, 1 mappa levélpapír (10 papir, 10 boríték), 1 pepita notesz, 1 I-a fémcsavarirón 6 re- zervabetéttel és radirgumibetéttel, 1 I-akék vörös copir iron Faber-Kosmos, 1 jó galalith irónvédő, 1 színes galalith I-a irónhegyzö, 1 finombőrtolltörlő.l puha Speck törlőgummi. Összesen 9 drb. 222 Bei. 3) ftéksíek 1 mappa elegáns, bélelt levélpapír (10 papir, 10 boriték) 1 rúd szines hölgypecsét viasz, 1 galalith írókészlet csinos etüiben, 1 tollszár heggyel, 1 zsebirón, 1 papirvá- gókés, 1 könyvjelző, 3 irónbetét rézhüvelv- ben, 1 kerek japán kézimunkadoboz, 1 kis valódi japán virágváza, 1 csinos asztali üveg tintatartó, 1 üveg pelikántinta, 1 szép csiszolt üvegtálka, 1 háztartási beirókönyv, 1 kis zsebnaptár 1930-ra, 1 csomag 25 drb. külföldi szines zsurszervéta, 1 pepita notesz. Összese^ 12 drb. 333 lei. Esppaái.ö; j-Hs!ozsuár Vidékre uíávétíeí, vagy előre- fizetve franké. Ha nem felei meg, nyomban visszaküldheti Aa acfókívetőbizottságf elolt minden adózó köteles {elmulatni az uj adókönyvecskéjét Bukaresti tudósítónk jelenti: A pénzügyminisztérium körrendeletét intézett az összes pénzügyigazgatóságokhoz, amelyeket kötelezett arra, hogy legkésőbb a folyó évi február hó 15-ig az összes adózóknak osszák ki az adókönyvecskéket. Az adózók a február 15-én megkezdődő adókivetéseknél már az uj adókönyvecskékkel tartoznak, megjelenni az illetékes adókivető bizottságok előtt. Állítsuk fel a magyar földmi vés iskolákat! A tordaí és csíkszsredii magyar magánalapltásu íöHmives sskcíák történeke (Kolozsvár, február 3. Saját tud.) Bizonyára érdekelni fogja Erdély földművelő népét és gazdaközönségét a tordai és Csíkszeredái földműves iskolák eredete, amelyek ép olyan magyar magánalapitásu iskolák, mint az algyógyi gróf Kun Kocsárd-féle füld- mives iskola, amely az E. M. K. E. tulajidona. Mindháromban román nyelven folyik ma a szakoktatás, úgy, hogy Erdélynek 10 év óta nincs magyar nyelvű gazdasági szakiskolája. A mezőgazdasági szakoktatásról szóló uj törvény sem gondoskodik magyar nyelvű mezőgazdasági szakiskolák felállításáról, csupán annyit, mond ki, hogy n kisebbségeket nem akadályozza meg ilyen iskolák felállításában, — ha az előirt szigorú feltételeknek megfelelnek. Az Erdélyi Gazdasági Egylet súlyosan érzi a földmivelő nép szakismeretek nélkül való felnövésének gazdasági következményeit és szomorú hatásait, ezért lépéseket óhajt tenni a magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatás ügyének rendezése érdekében. Ebből az alkalomból reámutatni óhajtunk arra, hogy a gróf Kun Kocsárd-féle algyógyi iskolán kívül még két egészen magyar magán és nem állami alapítású földmives iskola van Erdélyben, amelyek az erdélyi magyar földmivelő népet teljes joggal megilletik. A Szabó József-féle tordai föhlmives iskola magyar eredete az alapítójáról elnevezett iskola nevéből is kitűnik. Szabó József tordai lakos fiatal korában szücsmester volt. Később mesterségével, szorgalmas, megfontolt, egyszerű életével szép vagyont gyűjtött, amelyet 1904-ben végrendeletileg a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak hagyott azzal a határozott, kívánsággal, hogy a. minisztérium Tordán létesítsen magyar föld- és szőlőmüvelési szakiskolát. Erre a nemes célra hagyott vagyon a következőkből állott: 77 kát. hold legkitűnőbb legelő iá Virágosvölgyben, 5 kát. hold terület és egy ház a város közelében az iskola helység részére, V% kát. hold szőlő a város határában, 350.000 aranykorona készpénz, amely különböző bankokban volt letétben. Ez mia kb. tízmillió lejnek felel meg. A m. kir. föld! mivelésügyi minisztérium átlátva a cél óriási í fontosságát, egy év alatt felépítette a szép és modern épületekből és felszerelésekből álló röldmives iskolát. A magyar állam ehez az iskolához csatolta a már 1893-ban létesített szőlőtelepét, amely 25 le. hold szőlőből és 48 k. hold szőlőültetésre alkalmas területből állott. A fenti területihez 1924-ben a régi bikatelepet még hozzácsatolták, melynek területe 710 kát. hold szántó és rétből állott, úgy, hogy ma az iskola területe meghaLadja a 828 k. holdat. Ezen területből tehát a nagyobb rész adomány, a többi állami birtokból létesült. Ami a Csíkszeredái iskolát illeti, a ma kezelós alatt lévő 273 holdnyi birtok a „Csíki Magán Javak“ tulajdona volt. A Csíki Magán Javak és a m. kir. földmivelésügyi minisztérium között oly egyezség jött létre, hogy a Magán Javak a 270 hold területet a minisztérium rendelkezésére bocsájtja, iskola céljára. Az államnak kötelessége volt felépíteni .az iskolát, azt fentartani. Ha az állam bármi, okból megszüntetné az iskolát, akkor az összes épületek minden kártérítés nélkül a Magán Javak tidajdanába mennek át! így az állam mintegy kényszeritett volt, hogy az iskolát fentartsa. 1924-ben ®z agrárreform révén az iskola területét kisajátították a Magán Javaktól és az állam tulajdonába ment át, úgy, hogy ma .az épületek az átöröklés folytán, az iskola birtoka pedig kisajátítás utján állami tulajdonban van, noha a tancélokat szolgáló területek a törvény értelmében men- tcsitendők voltak a kisajátítás alól. Az alapítók intenciói ellenére tehát az erdélyi magyar földmivelő népet kizárták az iskoláik falai közül, mert azokat .a nyelv ismerete hiányában nem látogathatják. Az erdélyi mezőgazdaságnak fontos érdeke fűződik ahoz, hogy ez év szeptemberétől már magyar nyelvű mezőgazdasági szakiskolák is legyenek. Ezt nemcsak kérhetik, hanem teljes jog- gal követelhetik is az erdélyi kisebbségi föld- mívesek milliói, akiknek támogatását és istá- polását hirdeti Maniu Gyula miniszterelnök, Mihalaehe földmivelésügyi miniszter és a jelenlegi kormány, illetve a nemzeti paraszt- párt. Devizák | Valutapiac 1930 február 3. Zürich nyitás 1 zhriat | utó Paris Bukarest Budapest Béci . Prága London fotoni Zürich Newyork L <i dón Paris Milano Praga Budapest Belgrau Bukarest Becs Bérűn _ 51845 2521 2034 2713 153350 9 5750 91275 30825 73 12385 51845 252225 2034 2713 153350 905750 91275 30725 73 12385 3249 16780 81750 660 880 49725 2938 299 2367 401650 1103125 572 278250 224450 299350 1692 1007 310 805125 13665 137 71040 345612 27875 371770 210187 12419 125080 42237 16966 65205 333050 164485 13266 17626 590 75 595150 260925 47685 807675 252170 48645 12398 9294 16450 2783 818 3456 20362 3255 16790 »1875 663 883 49825 2916 2370 4023 Száz Saj árfolyama: Zürichben 3S)8lAt Párisban — Budapesten 3-40
