Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-05 / 27. szám

XIII. XVF. 27. SZÁM­SBssaSteS Botrányba fullasztották az első kolozsvári népgyülést Biharban a liberálisok a magyarokhoz intéztek hamis szózatot — Kolozsmegyében magyar gyűlések voltak vasárnap (Kolozsvár, február S.) Amint vasárnapi szá­munkban előre jeleztük, a kolozsvári községi vá­lasztásra alakult román blokkok felvonulásokat ren­deztek. Az egyik szétzavarta a másikat és a győz­test egy 'harmadik blokk terelte a maga szárnyai alá, úgy hogy a küzdők közül a harmadiknak a hangja lett a legnyomósabb. Amint már jeleztük, a magyar polgároknak messzire távol kell tartaniok magukat ezektől az alakulásoktól és kavarodásoktól s komoly magatartással kell keresni az egységes ál­lásfoglalásban a tisztességes érvényesülést. A ma­gyar polgár számára képviseletet csak a Magyar Párt alakithat ki s az esetleg félrekalandozók nein tudják, hova jutnak. Szétzavart „népgyülés” A városházára hirdetett népgyülést vasárnap délelőttre a háztulajdonos-szövetség cégére alatt alakult úgynevezett polgári blokk. A városi közgyű­lési teremben azonban az Alexandra Simon taná­csos pártja foglalta el a helyeket, úgy, hogy a po­litikamentes polgári blokk a saját népgyülésén mint­egy 8—10 emberrel volt képviselve. Cosma dr. el­nök megnyitotta az ülést és az első felszólaló már az ellenpárt vezérszónoka volt, George Almasan. Nyilatkozatot olvasott fel, amelyben Al. Simont kér­te kikiáltani pártvezérnek. így a Cosma-párt gyűlé­sén az ellenpárt vezére, Al. Simon győzött s mindez természetesen nem ment végbe zaj, lárma, éljenzé­sek, vitatkozások, kifakadások nélkül. Gyűlés a főtéren Hasagan Dimitru, a Simon-párt másik vezető­je adta ki ezután az utasítást a kivonulásra. Sora­kozva vonultak le a városházáról s az utcán Simont éltetve vonultak el. A választási zaj felverte az érdeklődést a fő­tér vasárnapi korzóján. De a főtéren is gyűlés cso­portosult a farkas-szobor körül. Itt a közös román blokk előkészítésén fáradozók tartottak gyűlést, amelyen George Sión nyugalmazott egyetemi tanár, majd Vidican diákvezető tartottak beszédeket. Azt hangoztatták, hogy a pártellentéteket tegyék fél­re a román pártok és szervezkedjenek a kisebbsé­gek, főként a magyarok ellen. Határozatot hirdet­tek ki, aminek a szövegét röpcédulákon osztogatták a főtéren a járókelőknek. Ez a szöveg ezzel a két mondattal kezdődik, amit itt feljegyzünk: „Románok! A városi tanácsfelosztások­kal kapcsolatban a magyarok megpróbálják hatalmukba keríteni a mi erdélyi városain­kat. Marosvásárhelyen, Dicsőszentmártonban, Aradon, Szatmáron és Brassóban botrányos választási egyezségeket kötöttek. Nagyvára­don, Temesváron és a többi erdélyi városok­ban a turáni szemtelenség nem ismer határt.” A továbbiakban a román blokk megalakítását követelik. Éhez a blokkhoz eddig a liberálisok, az Averescu-pártiak, a enzisták és a Simon-pártiak je­lentették be a támogatásukat. A liberálisok „ Igaz magyar” pla­kátjai Biharban Nagyváradi tudósítónk jelenti: A február 5-iki megyei tanácsválasztásokra már minden előkészü­letet megtettek. A kijelölt birák és jegyzők már ki­utaztak a szavazó körletekbe s a választások miatt szünetel a törvényszék, úgy hogy a keddre kitűzött tárgyalásokat elhalasztották. A hétfői napon jelen­tek meg az első választási plakátok a megyében. Feltűnést keltett egy liberális plakát, amely az „Iga­zi magyar érdekek bihari bizottsága” aláírással ar­ra hivja fel a magyarokat, hogy tartózkodjék a sza­vazástól és egyáltalában ne vegyen részt a február 5-iki választásokon. A biharmegyei magyarság már Vérszegénv'QV, sápadtak, élwic la­tanok, legyengültek és gyakori fejfájásban szenvedők ne használjanak mást, mint a Dr. Földes tété FERS30L Vasidpllkört. mely elő­segíti a vörös vérsejtek képződését, kitűnő ét­vágyat idéz elő, a test megerősödik és súlyban gyarapodik. A legjobb erősitő és hiz'alószer. Vérszegény és sápadt gyermekeket meghizlalja. Vérszegény nőknek a havitisztulást elősegíti s a görcsös fájdalmakat szünteti. Kiváló orvosi szaktekintélyek javasolják. Egy félliteres üveg ára UO lei. Megrendelhető egy levelezőlapon. Postán, utánvéttel szállítja kizárólag Dr. Föl­des gyógyszertára és vegyészeti laboratóriuma Arad, Str. Eminescu 21. — Egy kúrára 6 üveg szükséges. Hat üveg rendelésnél póstadijat nem számítunk fel. Hamisítványoktól óvakodjunk. abból a körülményből is, hogy a kiáltvány kibocsá­tói nem merték neveiket aláírni, meggyőződött ar­ról, hogy csak sötétben bujkáló izgatásról van szó, hogy a kiáltványt a magyarság ellenségei nyomat­ták es az egész a liberálisok vakmerő fogása, amely valósággal a törvény ellen lázit. A biharmegyei Ma­gyar Párt kommünikéban hívta fel a magyarság fi­gyelmét a manifesztum hamis voltára és figyelmez­tette a választókat arra, hogy a törvény a választás kötelező voltát előírja és azokra, kik választójogu­kat nem gyakorolják, büntetést ir elő. Népgyülések a Mezőségen A Mezőségen vasárnap több községben tartott a Magyar Párt népgyüléseket és folytatott megbe- szléseket a helyi vezetőkkel. Vajdakamaráson Vásárhelyi János képviselő, Babic3 József és dr. Szász Ferenc jelentek meg a Párt központ részéről. Az impozáns gyűlésen 500 ember vett részt. Megjelentek a népgyülésén Ká- lyán és Palatka kiküldöttei is. A magyarság nagy lelkesedéssel jelentette ki, bogy egy emberként áll a Magyar Párt mellett. Mocson Nagy Endre tagozati elnökkel és a he­lyi vezetőkkel folytattak a Párt kiküldöttei megbe­széléseket. A Mocs-vidéki magyarság nagy lelkese­déssel fogadta a külön magyar lista beadásának bí­rót és bizonyosra vehető, hogy a Mocs-kömyéki ma­gyarság szavazatát kivétel nélkül a magyar listára fogja leadni. Nagysánnáson délután tartottak a Magyar Párt kiküldöttei szépen sikerült népgyülést. A központ részéről Vásárhelyi János, Babies József és dr. Szász Ferenc, ezenkívül résztvettek azon Pusztaka­marás, Tuson, Uzdiszentpéter, Kissármás és a töb­bi szomszédos községek megbizottai. Nagysármás magyar népe: a telepesek kivétel nélkül ott voltak a népgyülésén és a többi községek választóival együtt rendíthetetlen bizalmukról biztosították a Magyar Pártot. Izmendi József telepes talpraesett beszédben méltatta a Magyar Párt munkáját és felszólította a jelenlevőket, hogy egyszer s minden­korra tegyenek félre minden pártoskodást s soha se bontsák meg a magyar egységet. A gyűlésen a vidék birtokosai közül megjelen­tek Ugrón Jenő és Szász Ferenc pusztakamarási bir­tokosok, akik a Párt kiküldötteit az intelligencia rendíthetetlen párthüségéről biztosították. Budapesten isméi leszögezik, hogy a hágai megegyezésnek a szomszédi jé viszony »^erősödését kell eredményeznie re (Budapest, február 3.) Bethlen István magyar miniszterelnök hétfőn délelőtt hosszas tanácskozást folytatott Apponyi Albert gróffal, a hágai megegye­zés gazdasági következményeiről. A megegyezés kö­vetkeztében a szomszédos államokkal való kapcso­lat megjavításának kérdése, lényegesen előtérbe ke­rül. Apponyi gróf kijelentette, reméli, hogy most már enyhülni fog az az elzárkózó politika, amely nem­csak Magyarországnak, hanem a szomszédos álla­moknak is terhes volt. Az egységes pártban is a leg­nagyobb megnyugvással fogadták azt a hirt, hogy az utódállamokkal szemben barátságosabb atmo- ] szféra fog kialakulni, amely különösen az agrárérdo- kek szempontjából kedvező következményeket von majd maga után. A 8 órai Újság értesülése szerint a szerdán kez­dődő párisi konferencia az eddigi megállapodások­ban, semmi lényeges változást nem hozhat, csupán a megállapodások teljes szabatossággal való megszö­vegezéséről lesz MX&, amelyre Hágában nem volt fi­zikai idő. Beavatott helyen kijelentették a lapnak, hogy a párisi tárgyalásokon sem Bethlen miniszter­elnök, sem Valkó külü^/miniszter nem vesznek részt. ; z ErdéJyi Muzeum Egyesület rendkívüli lelkesedés mellett tar­totta meg évi rendes közgyűlését (Kolozsvár, február 3.) Rendkívüli érdeklődés mellett tartotta meg az Erdélyi Muzeum Eegyesü- let évi közgyűlését vasárnap délelőtt az unitárius kollégium dísztermében. A gyűlésen többszáz tag jelent meg. A távollévő gróf Vass Béla elnök he­lyett báró Jósika János alelnök vezette a gyűlést, ki megnyitó beszédében visszapillantást vetett az egyesület tiz éves küzdelmeire. — Az egyesület utolsó tiz éve kettős küzdelem jegyében folyt le — mondotta. — Küzdött egyrész­ről törvényes jogi helyzetének rendezéséért, más­részről küzdenie kellett egy talán még súlyosabb, lappangó betegség ellen, amely az egyesület szerve­zetét támadta meg, — tagjainak fásultsága és tel­jes közönyössége ellen. — A jogi helyseiért való küzdelem még nem fejeződött he. De le kívánom szegezni az egész köz­gyűlés előtt, hogy a sikertelenség nem rajtunk mú­lott. Bennünk mindig meg volt a legmesszebbmenő jóakarat, hogy az állammal való viszonyunkat az ország törvényeinek keretein belül szerzett és elvi­tathatatlan jogaink fenntartásával rendezzük. Ez a célunk a jövőre nézve is és nem fogunk nyugodni egy percig sem, amíg minden törvényes eszköz fel- használásával célunkat el nem érjük. Rámutatott az egyesület múltjára, amikor az alapítóknak az osztrák abszolutizmus ellen kellett küzdeniök, hogy létre hozzák ezt az intézményt, amely évtizedeken keresztül fejtette ki áldásos mű­ködését az erdélyi magyar kultúra érdekében. Ezt a példát nem szabad szem elől tévesztenie és azért kéri a Muzeum Egylet tagjait, hogy a mostani sú­lyos időben összetartásra, tudományos működéssel és anyagi áldozatokkal még fokozottabb mértékben támogassák az egyesületet, mert a jogi helyzet ki­vívásának csak akkor van értelme, ha az egyesület áldásos kulturmunkáját intenzív egyesületi élettel folytatja. A rendkívüli tetszéssel fogadott beszéd után dr. Kántor Lajos titkár beszámolt az egyesület mult évi működéséről, mely fokozódott fejlődést mutat. A szakosztályok a népszerű előadások mellett is­mét bevezették a szakelőadások tartását. Az egye­sület iránti érdeklődés növekvőben van. Az egyesü­let tulajdonát képező gyűjtemények megvizsgálásá­ra kiküldött bízott ágaik jelentése közül szokatlan- ságával kiemelkedik az ásványtár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, amely beszámolt arról, hogy dr. Stanciu Viktor igazgató mindaddig nem fogadja a vizsgálóbizottságot, tűig az egyesület tagjai közé fel nem veszik a dr. Borza professzor által ajánlott román tagokat. A jogsérelem ügyében a közgyűlés elfogadta a választmány indítványát és dr. Roth Hugó alelnök által szerkesztett átirat­ban kérte a minisztériumtól a sérelem orvoslását. A pénztári és számadásokra vonatkozó jelenté­sek tudomásulvétele és a költségvetés elfogadása után a titkár előterjesztést tett a munkatervről. Népszerű és szakelőadásokon kívül egy vándorgyű­lés rendezését is tervbe vették. Az orvosi szak­osztály a nyár folyamán orvosi továbbképző kur­zust tervez. Az egyesület életében fontos újítás, hogy a régi „Erdélyi Muzeum ”-ot ismét megindít­ja. Egyelőre negyedévenként megjelenő revü for­májában. Az Erdélyi Irodalmi Szemlét veszi át tudományos füzeteivel együtt. Különböző bizottságok kiküldése után kiegészí­tették a választmányt, amelynek tagjai lettek: dr. Balázs András, dr. Balogh Arthur, báró Bánffy Já­nos, dr. Biró Vencel, dr. Boros György, dr. Elfer Aladár, dr. Filep Gyula, dr. Gabányi Imre, dr. Gáli Kelemen, Gyallai Pap Domokos, ifj. báró Jó­sika Gábor, Kovács Kálmán, dr. Miké Lőrinc, gróf Nemes András, dr. Páter Béla, dr. Patai József, df. Ruzicska Béla, dr. Szász Ferenc, dr. Tulogdy Já­nos, Vásárhelyi János és dr. Vékás Lajos.. A kö­vetkező öt éves ciklusra főtitkárrá dr. György La­jost, titkárrá dr. Kántor Lajost, pénztárossá dr. Szabó Mártont, ügyésszé dr. Tusa Gábort, ellenőrré Merza Gyulát választotta a közgyűlés. Végül a tag­dijakat emelték fel. A háború előtti ezer korona igaz­gatói dijat 15 ezer lejre, a kétszáz korona alapitó tag­dijat hatezer lejre, a nyolckorona rendes tagdijat száz lejre és a négy korona rendes pártoló tagdijat ötven lejre emelte fel a közgyűlés, amely az elnök zárószavai után lelkes hangulatban oszlott szét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom