Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-03 / 26. szám
xra. fi VF. 29. SZÁM. IMtMI „RECORD-FARM“ Szentendre, Pismány. Magyarország egyik legmodernebb államilag ellenőrzött fajbaromlitenyésztéei mintatelepe ajánl az 1930-iki teuyészldánre : Angol Peer- les és holland Enny Hoewe import, Rhode Island Red. Kiváló bőtojó dán import fehér Wyandotte. C&mbrldgeból hozatott 300-on felül tojó Khaki Campbell kacsa, keltető tojásokat, napos csibéket, kacsákat és növendék állatokat. Kérjen árjegyzéket. 1 Uj tűzifa beszerzési forrás S3 Km 'S IS3 Száraz, príma minőségű íágotítGzifa 100 kgr-ként 95 leiért megrendelhető: „TR A A SI LVA M A “ dep. de lemne şi material de construcţii cégnél Strada Memorandului 4. Telefon 111 CT e« 6/Ü M ca •si V Cd« Uj tűzifa beszerzési forrás ss # n # an # H # VALVO rádíócsővet vegyen stop * - . ex # mm # K* # aşi * un • kipróbáltam ♦ # ennél maradok- . Erdély részére RJflEIIQ1* Societate de Electricitate képviseli: S é CLUJ, Sír. Tudor Viadimirescu 6. A milliomosok közt szerényen él Bazei legnépszerűbb alakja, Jenő királyi herceg Repülőgépen „Svájc Aranykapuja" feleit — A fehérméreg útja Bázeltől Egyiptomig — lilos belépni a Goetheanum táncoló dervisei közé {Bázel. február 1.) A Keleti Újság kiküldött munkatársától). Félelmetes arányokban fejlődik Bázel, „Svájc Aranykapuja”, különösen azóta, amióta a Rajnán keresztül Svájcot összekötötték a tengerrel. Ez a gyönyörű, tör- télnemi patináju város már a római időkben létezett, később püspöki székhely lett. a középkorban pedig elsőrendű kereskedelmi centrummá fejlődött. Ma 150.000 lakója van. Spanyol- országból és Belgiumból repülőgépen szinte percek alatt közelíthető meg. vonaton pedig Hollandiából 12. Párisból 6. Bécsből 16 óra alatt lehet eljutni Svájc második legnépesebb városába. ' A milliomosok városa Bátran awnatom. hogy Bázel mindenben speciálitás. Európa egyetlen metropolisában sem él annyi milliómos, mint Bázelban. Több mint 400 polgára vall be milliónál nagyobb adóalapot. Rengeteg itt a vegyészmérnök és a bankár. Statisztikai adatok igazolják, hogy Bázelnak vagyon nélküli polgára nincs, koldusa meg kevésbé. Mi. tette ilyen ragyogó emperiummá Bázelt? Lakosságának lázas munkaszeretete, takarékossága és mértékletessége. A bázeli ember, hat napon és hat estén keresztül otthon marad és csak vasárnap mozdul ki a fészkéből. A varostörténelme megemlíti, hogy Bázelt 917-ben „magyar hordák” rombolták le. Il-ik Henrik- császár építtette azután újjá a várost és kate- drálist is, amely tornyaival, mozaiktetőzetével, aranyoltárával és szobraival egyike a világ legfényesebb épitőmüvészeti remekeinek. Megnézzük a városházát a maga festett színes falaival, a Spalenkaput, a gyönyörű közkutakat, a múzeumban pedig Böcklin, Holbein és Conrad Witz képeit. Hihetetlen gyökerei voltak ebben a városban minden idők nagy szellemeinek. Nietsche 20 éves korában itt kezdte meg egyetemi tanári karrierjét, amott abban az ódon házban lakott Rotterdami Erasmus 1535-től 1536- ig, itt született Böcklin és itt érett teljessé a művészete Holbeinnek és Conrad Witznek. A fehér méreg Az ipari Bázel legkarakterisztikusabb produkciója ar vegyicikkek, selyemégetés, selyemfestés. fonottáru cikkei, tannin és festékgyártása. Évi selyemszallagexportja 60 millió frank, a gyógyszerészeti cikkeké ugyanannyi. Az elmúlt napokban feszült izgalomban tartotta a várost az itt leleplezett Egyiptomba irányuló nemzetközi kokain és heroin csempészés. Bár az ország heroin szükséglete alig 10 kiló. az évi herointermelés azonban eléri a 3310 kilót. ami mellett rengeteg tiltott utón előállított „fehér mérget" csempésznek ki a keleti országokba. főleg Egyptomba. Érdekes különben, hogy a kairói rendőrség által letartóztatott narkotikum-csempész, akinek címére érkeztek a bázeli „enyvszállitmányok” — román állampolgár, akit azóta a konzuli törvénykezés hathónapi fogházra és 100.000 lej pénzbüntetésre ítélt. Bázelben a sajtó valósággal felhördült a külföldi lapok ama megjegyzésére, hogy Svájc méregiparát a lakosság számarányának megfelelően a Népszövetség utján kellene csökkenteni. A bázeli sajtó szerint az egész kampány mögött a külföldi konkurrens vegyi- ipargyárak féltékenysége rejlik, amely meg akar szabadulni legveszedelmesebb üzleti ellenfelétől. Bázel hatalmas ipari laboratóriumaiban állítják elő az egész világon gyártott anilin-festék kis percentjét és ezeket a félelmetes iramban előretörtető üzemeket egy uj világháború kigyulladása esetén egy óra lepergése alatt hadi rob- banó-anyag és mérges gáz gyártására rendezhetnék be. A királyi főherceg Hiába kerestem magyar típusokat Bázelben — egész riporteri szívósságom kudarcot vallott. Ráakadtam egy kolozsvári származású intelligens magyar férfira, Munkácsy Sándorra, aki valamikor konzulnak készült, ma pedig fejlődő luxusáruk export- és importüzlete van és a város külső perifériáján egy Szeemann Ferenc nevű hadirokkant borbélyra, aki még mindig sírva zúgolódott afölött, hogy „mióta Kun Béla került uralomra, egy megveszekedett, árva krajcár hadisegélyt sem kap”, de ezek a magyarok nem érdeklik egymást és nem tudnak egymásról. Sokkal szenzációsabb magyar vonatkozású profil járkál Bázel uccáin: fenő kit. herceg személyében, aki egészen kétségtelenül Bázel legszegényebb és egyben legnépszerűbb embere. Mindenki ismeri Jenő főherceget, aki a háború óta teljesen visszavonulva és csendben él az ősi Bázel egyik tradicionális fényű hoteljében. Manzárd szobája van, amelynek árát mindaddig Krisztina spanyol anyakirályné fizette. amíg életben volt. A volt osztrák-magyar főherceg bejáratos Bázel ősrégi arisztokrata családaihoz, ahol mindenütt a társaságok kedvenceként becézik. Fehér plasztronja ott fénylik minden bázeli koncerten. Amint szögletes cipőjében. kereken felhajtott barna kalapjában, bozontos hajával, kis fehér szakállával, hatalmas termetével, keztyüjével és esernyőjével végighalad Bázel uccáin, mindenki önkéntelenül is érzi, hogy ez az ember maga az élő, eleven történelem, a letűnt és elillant monarchia ittfelej- tődött utolsó daliája. Nincsen igazán előkelő zsur, ahová a volt Habsburg főherceg ne volna hivatalos, ahol ne tenné a szépet a hölgyeknek és ahol ng ünnepelnék 66 éves életkorát meghazudtoló friss kedélyéért, sziporkázó élcei és ragyogó esprit-je miatt. Az egykori osztrák-magyar hadsereg olaszországi hadtestének főparancsnoka különben üres óráiban a városi levéltárban irdogál és tanulmányozza a német lovagrendre vonatkozó történelmi dokumentumokat. amely lovagrendnek nagymesterségéről csak két esztendővel ezelőtt köszönt le a főherceg. Bázeli tartózkodása alatt szinte szakadatlanul velem volt és kalauzolt az ottani Verkehrsverein nagytudásu és rokonszenves igazgatója, Adolf Baltié, aki az ott töltött utolsó délutánomon elkísért Bázel repülőterére. E pillanatban — rettentő hideg van — miután a Luft Hause Marseillesből jövő gépmadara leszállt, Ch. Koepka direktor, egy csupa-energia pilóta vezetésével 30 percre fölszálltunk „Svájc aranykapuja” felé. Teljesen nyugodt, ijedelem nélküli volt ez a kis légi kiruccanás egy kék- szinü angol monoplánon. Bázel sok polgárának van különben repülőgépe, akik szépen kijönnek délutánonként gyakorlatozni az aer.o- drommera a repülőtér igazgatójának ellenőrzése mellett. Jellemző különben a svájci légi közlekedés tökéletességére, hogy a légi forgalom 3 esztendővel ezelőtt történt megnyitása óta — Svájc légi vonalain egyetlen halálos repülőkatasztrófa sem történt. Végül a decemberi télest alkonyatában kilátogattam Arlesheimba. ahol a hires Goetheanum áll ,,a szellemi tudományok” szabadiskolája. Maga „a táncoló dervisek” temploma filmszerű, majdnem ijesztő valami. Behorpadt homloku kolosszális szürke kőtömb, egy parkkal övezett hegy tetején. A tánc örökre fölesküdött papjai és papnői próbálták éppen őrjítő ritmusegyvelegeiket. De az épületben és tájékán misztikus csönd honol. Az az érzésem, hogy akik ebben a megbabonázott kolosszeum- ban egész életükre eljegyezték magukat a szellemi „Mozgással” — nem teljésen épelméjüek. Közéjük azonban nem léphetek — a szürke va- kolatu folyósón elém áll a portás: — Sajnos, idegeneknek tilos a belépés... Seidner Imre
