Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-24 / 44. szám
Az iparostársadalom Ene^mozflalâsa. Erdély magyar iparossága rendkívül nehéz napokat él át. Hogy „adókivetés” cimén micsoda újabb ostrom indult meg az állam részéről a polgárok és különösképpen a lerongyolódott, legszükségesebb életfeltételeit sem biztosítani tudó íparostársadalom ellen, az köztudomású. Valami azonban mégis történt, ami ebben a nyomasztó légkörben reménysugárt jelent. Nem a kormány részéről, amely kategorikusan azt az utasítást adta közegeinek, hogy a lakosság teherbíró !képességének figyelembevétele nélkül hajtsák keresztül az adóemelést, hanem a polgárság részéről, amely öntudatraébredésének világos jeleit adta. Ez már nagy dolog. Az iparosok eddig úgy hajtották oda exisztenciájukat és életüket az adóguillotin alá, mint amilyen jámbor közömbösséggel állott a vágóhid alá a magával tehetetlen állat. A pohár azonban csordultig megtelt és ennek tudatában az iparosság gerinces határozottsággal szállott szembe azokkal a törekvésekkel, amelyek végeredményben nemcsak egyes exisztenciákat tesznek tönkre, hanem kíméletlenségükkel magát az adózási lehetőséget is megszüntetik. Mi lesz ugyanis akkor, ha az iparosok sorra visszaadják iparigazolványaikat és ugyanígy járnak el az adózók többi kategóriái is s akkor nem lesz kire adót ki vetni?. Ha már az állam funkciónáriusai nem tudnak erre a belátásra jutni, akkor a polgárságnak' a kötelessége megvédeni magukat és ilyen módon megvédeni az állam érdekelt is. Az ország minden részéből érkeznek jelentések hozzánk, amelyek az iparos- társadalom erőteljes megmozdulásáról számolnak be. Különösen Nagyváradon történtek ebben a tekintetben jelentős lépések. Az iparosok küldöttei is megjelentek a pénzügyi hatóságok előtt és komoly óvást emeltek az adókivetéseknek felületes és frivol módszere ellen. Ultimátumszerűén jelentették be, hogy amennyiben az orvoslás meg nem történik, tömegesen dobják oda iparigazolványaikat, üzleteiket becsukják s ország-világ előtt demonstrálják a drákói adókivetés abszurditását. Ez a megmozdulás talán észre fogja téríteni a hatóságokat is. Elvégre nem állami érdek az, hogy nagy adótételekét vegyenek kalkulációba, amikor azoknak csak bizonyos hányada folyhatik be, de még ennek a hányadnak a behajtása is ezerszámra semmisiti meg a békés polgári exisztenciákat. Ha valaminek, úgy az erőteljes fellépésnek mégis csak várható valamelyes hatása. Éppen ezért arra kell felhívnunk az ország összes iparosait, szervezkedjenek, tiltakozó gyűléseket tartsanak és gerinces állásfoglalásukkal állítsák meg azt- a lavinát, amely elsep'réssel fenyegeti őket. Értse meg a kormány, hogy a polgárok érdeke ezúttal az állam érdeke is. Milyen körülmények között leket felbontani az egyéni szerződéseket? A munkaszerződésekből szóló törvény foly?aíó!agos ismertetése — Sztrájk, vagy munkáskísiá -ás nem szünteti meg az egyéni munkaszerződési (Kolozsvár, február 23.) Ebben a rovatunkban folytatólagosan ismertettük a munka- szerződésekről szóló törvény részleteit, a Monitorul Ofieial-ban megjelent szöveg alapján. Az t alábbiakban folytatólagosan ismertetjük a törvény fontosabb rendelkezéseit: A törvény III. fejezete az egyéni szer* ződések felbontásáról intézkedik. Az egyéni munkaszerződés felbontási idő nélkül a következő esetekben bontható fel: a) A megállapított időtartam letelte, vagy a munka befejezése, amelyre az alkalmazott felvétetett; b). mindkét fél közös beleegyezése; e) egyik szerződő fél hibája folytán a szerződési kötelezettség, vagy a.törvény benemtartása; d) súlyos szidalmazás, immorális tény, rágalmazás, erőszák és ütlegelés valamelyik szerződő fél részéről, vagy az általuk a vállalat vezetésére, megbízott egyének által; e) vis-major; f) az alkalmazott elhalálozása. Az alkalmazott kimaradása á munkából olyan választási alkalmakkor, mely a meg nem jelenést törvényesen bünteti, nem lehet indok a szerződés felbontására. Más indokból való munkakimaradás, kivéve betegséget, katonai behívást és balesetet, a szerződés felbontását vonhatja maga után. (76. §.) A munkaadó halála nem szerződésfelbontási indok — kivéve, ha ezzel az a vállalat is megszűnik. (77. §.) Ha a munkaszerződés felbontása az üzem bezárásából származik, (fizetésképtelenség, csőd, stb.) az alkalmazottaknak a folyó havi és az utána következő havi fizetése biztosítva van, a kereskedelmi törvény által biztosított elsőbbségi jog szerint. (78. §.) Az alkalmazott halála után három hónapon keresztül az örökösök (özvegy, gyermekek és más családtagok, akik az alkalmazottal laktak) az üzemi lakást szabadon használhatják. Közös megegyezés alapján a vállalat ezt a jogot egy globális összegben megválthatja és az erre vonatkozó megállapodás a közigazgatási hatóság előtt kötendő meg. Függetlenül ettől, az elhalt alkalmazott özvegye és 18 évnél fiatalabb gyermekei az alkalmazott 1 havi fizetésére igényt tarthatnak, ha az alkalmazott legalább 1 évig volt alkalmazásban, 2 hónapra, ha 1—3 évig volt alkalmazva és 3 hónapra, ha 3 évnél tovább volt az üzemnél alkalmazva. (79. §.) A határozatlan időre kötött munkaszerződés valamelyik szerződő fél óhajára felbontható, azzal a kötelezettséggel, hogy Írásban, vagy szóbelileg a másik szerződő felet 14 nappal előbb a szándékáról értesíteni kell, azokat az eseteket kivéve, amikor a törvény máskép intézkedik. (80. §.) A felmondási idő a próbaidő letelte után kötelezővé válik. A felmondási időről való lemondásra vonatkozó megállapodások érvénytelenek, (81. §.) A felmondási idő tartama alatt az alkalmazottak igényt tarthatnak a normális szabad időn kivül még legalább 4 szabad órára a munkanapok ideje alatt, hogy elhelyezkedhessenek, ez azonban összesen 2 munkanapot meg nem haladhat. (82. §.) Katonai gyakorlatok, vagy népfelkelői behívások miatt az egyéni munkaszerződés nem bontható fel. (83. §.) A felmondási idő he nem tartása jogot ad az erre az időre járó egész fizetésre kártérités- képen, anélkül, hogy a károsodást bizonyítani kellene. Ugyanígy, ha egy meghatározott' időtartamra kötött egyéni munkaszerződést valamelyik fél a törvény megsértésével bontana fel, a megkárosított fél jogot tarthat elvben a szerződés leteltéig járó összes javadalmazásra. (84. §.) Hallgatólagos hozzájárulás által az egyéni munkaszerződés az előbb megállapított feltételek mellett és az előbbi szerződés tartamára hosszab- bittatik meg. (85. §.) Sztrájk. vagy munkakizárás nem szünteti meg az egyéni munkaszerződést, csak felfüggeszti azt annak tartamára. Valamelyik fel ha nem veti magát alá a békéltetésnek, vagy választott biróságnak, amikor ez kötelező, ez okot szolgáltat az egyéni munkaszerződés felbontására. (86. §.). A tanoncszerződés kötésének módja az ipartestületeknél az nj törvények értelmében a következőképpen változott meg: Az ipartestület a mester és szülő jelenlétében ideiglenes szerződéseket köt, amelyek az ipartestületnél maradnak, amig azokat az elnökség a törvényes követelményeknek megfelelőiem meg nem vizsgálja és jóvá nem hagyja. Ez körülbelül két hétig tart. Ezután egy-egy szerződési példányt kiad a mesternek és a szülőnek. Az eddigi intézkedésektó'l eltérően 18 évet betöltött tanoncok maguk Írhatják alá a szerződéseket szülői vagy gyá- mi beleegyezés nélkül. A szerződések bélyegmentesek. Ipari kiállítás a mesterek munkáiból Kolozsváron. Az ipartestületi elöljáróság úgy döntött, hogy az idén a mesterek munkáiból is kiállítást fog rendezni és hogy az ezzel kapcsolatos költségeket a minimálisra redukálja, megkereste az ipari- és kereskedelmi minisztériumot subvenció kiutalása iránt, melyből fedezni lehetne a biztosítást, felügyeletet, rendezési költségeket stb., ugyuhogy a kiállító mesternek csak äz oda- és visszaszállítás költségeit kelljen hordoznia. Szükségesnek tartjuk felhivni a kolozsvári iparosság figyelmét erre a kiállításra, amikor alkalom nyílik nemcsak a kolozsvári, hanem a fővárosi és vidéki közönséggel is megismertetni teljesítőképességét és.igy közvetve rendelések felvételére is lehet számítani. Az adókivetőbizottságokba delegált iparos kiküldötteket f. hó 19-én a kereskedelmi és iparkamarába értekezletre hívták össze, hogy a szükséges instrukciókat velük közöljék. A csizmapatkoló ipar haldoklása. Már vagy öt éve annak, hogy a leromlott gazdasági élet magával rántott egy iparágat, a csizmapatkoló ipart, amely régi idők óta szépen össze tudott férni a csizmadia- iparral és mindenütt mint énnek kiegészítő része úgy a színben, mint a nyilttéren hiven kitartott jóban, mint rosszban vele. A haldoklás már régibb keletű, amióta divatba jött a gumisarok a csizmán is, de az utolsó időben már a patkófelverést sem bízza a. csizmadia, de különösen a bakkancsos a csizma- patkolóra, hanem azt maga végzi el, és ezzel a 10 kolozsvári csizmapatkoló iparost pusztulásra is Ítélték. Ez a szerény igényű csoport most, amikor már tovább nem birja, memorandummal fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy helyezzék Őket régi jogaikba, mert különben más kereseti forrás után kell nézniük, ami a mai nehéz viszonyok között nem kis dolog. Különösen felhívják a hatóságok figyelmét arra a körülményre, hogy szerzett jogokról van szó, törvényes iparigazolvánnyal bírnak, úgy hogy nem léhét'őket egyszerűen mellőzni. Cipőexport Romániából. Az ipar- és kereskedelmi minisztérium a „Fiit” temesvári gyárnak megengedte, hogy nagymennyiségű lakkot, finom és talpbőrt vámmentesen importáljon azzal a kötelezettséggel, hogy az ebből készült "lábbelit exportálja. Hallgasson meg uj hálózati a „Electrica CLUJ, Kossuth L.-u. sarok Fizetésképtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DâVID / Srssov Str. Porţii (Kepu-uics) 31. Megbízhatóságáról 33 év óta előnyösen ismert. Iparigazolványos kereskedelmi ügynök.
