Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-03 / 26. szám
4 XIII. ÉVF. 26. SZÁM. látogatás Kolozsvár vezető asszonyainál Téíórás őeszéfgetés 6áró Tjuszár 'Bétnéoaí — Előre kell bocsájtanom, hogy nem kap Interjút tőlem... — Előre kell bocsájtanom, hogy nem is kérek interjút a grófnőtől. Inkább egy félórai beszélgetés. Interjú? Túl hivatalos, túl ünnepélyes mind a két fél részére.-— De maga mégis fog imi rólam az újságjában — vonakodik Huszár Pálné, majd kis habozás után: ha már sorra veszi a kolozsvári szereplő hölgyeket, miért nem hagy utoljára engem? Hiszen vannak nálam lelkesebb agilisabb, érdemesebb szószólói Erdély magyar női társadalmának. — Nálam nincs semmi protekció grófnő, — felelek határozottan — egyelőre öt kolozsvári nevet vetettem a kalapomba és a grófnő jött ki másodiknak a sorshúzásnál. Ebbe már bele kell nyugodnia. Nos, beszélgetünk. Egészen távoli témákról. Hogy a velem szemben ülő dáma ne vegye észre a fényképész mindent megrögziteni akaró lencséjét. Interjú — érzéstelenítéssel. Például ezt mondja báró Huszár Pálné: — Emlékszem, az iskolában annak idején bemagoltatták velem a „Megfagyott gyermek” cimü verset. Amikor hozzá kezdtem a tanulásához. könnyek szántották végig az arcomat. Napokig igyekeztem, nemcsak azért, hogy a verset megtanuljam, de hogy közömbös legyek azzal a fájdalmas hangulattal szemben, amely kiáradt e vers soraiból. Ha tőlem függene, nem taníttatnék, nem olvastatnék gyermekekkel pesz- szimisztikus szépirodalmi termékeket. Az ilyesmi megmérgezi, elerőtleniti a gyermek lelkét. Sőt továbbmegyek, én felnőttek számára szánt irodalomban is az optimizmus felébresztését tartom egyik legfontosabb írói feladatnak. Nem mintha minden könyvnek happy enddel kellene végződnie... Nem, mintha az Írónak nem volna szabad észrevennie az élet árnyoldalait... De végső eredményeképpen valami kivezető, megnyugtató irányban mutatnia kell minden irás- műnek. A nevelés legfontosabb célja: optimistákká tenni az embereket. Különösen fontos ez a mi kisebbségi életünkben. Valóban: báró Huszár Pálné egyéniségét erről az oldaláról lehet megfogni, ő hisz a munkában. A minden nap megújuló munka alkotó lendületében. Élén áll az erdélyi magyar nők központi titkárságának. Alelnöknője az erdélyi magyar népszövetségi ligának. De ezek a munkaterületek. úgy látszik, nem kötik le teljesen az energiáját. Ma egy erdélyi festőmüvésznőt vetet a nyilvánosság elé, holnap az Anya és Gyermekvédő Szövetségnél nyújt be egy indítványt. Közben levelez, viaskodik, harcol Bukaresttel és a belső fronton is. — Azért van, mert oly kitűnőek a munkatársaim a sok lelkes erdélyi magyar nő. ök lehetségessé teszik számomra, hogy a legkülöm- bözőbb problémákkal is foglalkozhassunk. — Az optimizmus teszi lehetővé Méltóságot Asszony! De már elkalandozunk, rákerül a sor a politikára. Huszár Pálné típusa a politikus asszonynak, de a politika nemes értelmében. A kisebbségi élet megoldandó feladatait nem részleteiben, kiszakítva szemléli, de egyetlen politikai kötelességvállalásnak a síkján. Minden cselekedetét alárendeli a kisebbségi eszmének és látszólagosan tetszetős terveket azonnal elvet magától, ha úgy találja, hogy nem felelnek meg a kisebbségi élet egyetemes céljának. — Életem vezér elve: segítséget nyújtani nemzetemnek. Régente bevallom, sokat boszszankodtam, ha harcolnom kellett. Ma márnem kutatom az ellenfél cselekedeinek érzelmi rugóit, nem fecsérlem szét indulatokra az energiámat, nyílegyenesen megyek a magam utján. Persze sok fájdalom kiséri ezt az utat, de én azt mondom, amit Kemény István mondott a Muzeum Egyesület megalkotásakor: „Mindenki tűrje nemzete sorsát méltósággal.” Intim környezetben vagyunk. Az anncieni- tás izét sugározzák a bútorok. Különben Huszár Pálné a puritán egyszerűségnek a hive. Végignézek a szobában: itt valóban nincs semmi felesleges. Életbefendezkedéséből, mondataiból is hiányzik a dekoratív elem. — Fájdalom, — arra nincs időm, hogy elolvassak minden érdekes könyvujdonságot. Inkább politikai és munkakörömbe vágó könyveket forgatok, viszont amennyire tőlem telik, elolvasok minden újságot, minden folyóiratot. A könyvolvasás luxusát majd nyugalmasabb napokra szánom. Egyelőre gyakran félkettőig, fenn vagyok éjjel, dolgozom, mindig akad valami, levelekre válaszolok. Ezzel szemben igaz, hogy kissé későn kelek fel reggel, — teszi hozzá mentegetődzö mosollyal. — Az köztudomású, hogy a grófnőnek szenvedélye a munka, de talán nem az egyetlen szenvedélye? — Imádom a természetet. Nézze, ezek a képek itt — és most egy sereg berámázott látképre mutat, — szülőföldemnek szép tájait örökítik meg. Brassó közelében Hidvégen szoktam eltölteni a nyár nehány hetét. Ennél ragyogóbb vidéket el sem tudok képzelni egész Erdélyben. Felséges panoráma ez, dombok, hegyek harmonikus vonala nagyszerű látvány, higyje el nekem. A legboldogabbnak akkor '-’em magamat, ha ide elszabadulhatok. A természet; iránti nagy érzék, amely komoly, megértő értékeléssé válik Huszár Pálné- ban, testvéröccSét Nemes András grófot már alkotó tevékenységre kényszeríti. Nemes András kiváló grafikus, francia könnyedséggel kezeli az ecsetet, igazán nagy kár, hogy megbuvik a bodolai birtokon és elkerüli a nyilvánosságot. — Oh, neki is kötelességei vannak. Szeretne kimenni Párisba, de hiába, otthon kell lennie az agrár kérdésekért. Vágyaink elé mindig akadályokat gördítenek a kötelességek — tette hozzá csendes rezignáltsággal. Majd megsimitja homlokát, mintha el akarná kergetni magától a feltörekedő vágyat, szokatlan elevenséggel felemelkedik és igy szól: — Meg akarom mutatni magának a közbukaresti képviseleti cég. Kívántai fess: natos speciáli.-i szakismeret és vevőkör müselyemfonalra. valódi selyemfonalra, len-, kenderfonalra, festett gyapottfonalra, bársony, plüss szőnyegek, futószőnyegek, stb. Részletes ajánlatok küldendők „Lotas“ jelige alatt Schulder & Berger Bukarest, 1. Str. Eug en Carada 9 ponti titkárság irodáját. Azt a helyiséget, éppen úgy lehet nevezni az otthonomnak, mint ezt a szobát, amelyben most tartózkodunk. Átmegyünk a folyósón a központi titkárság irodájába. Százszámra állanak itt az akták, amelyeknek kezelését báró Huszár Pálnén kívül két lelkes hölgy. Farkas Anna és báró Man- sberg Margit látják el. Kezembe veszek egy hatalmas aktacsomót, amely súlyánál fogva is imponál, vörös ceruzával van ráírva: „Választójog.” — Igen — veti közbe Huszár Pálné — ez az aktacsomó tulajdonképpen még csak most kezdődik. A választójog most lépett a nők részére is érvénybe. Megítélésem szerint eza törvény igazán nem tökéletes munka. Rendben van, adjanak választójogot a hadiözvegyeknek, még abban az esetben is, ha műveltségi fokot nem tudnak igazolni, bár ez diszkusszionábilis, különösen, ha arra gondolunk,, hogy például Vöröskereszt-kitüntetéssel rendelkező nők már nem kapnak választójogot, pedig logikus érveléssel megilletné őket. Kérdést is intéztünk ilyen irányban és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az osztrák-magyar vöröskereszt kitüntetéseket nem vehetik figyelembe. Édes Istenem, milyen nya- katekert érvelés! Hát a mi vöröskeresztes nőinknek nem volt kötelessége egyformán segélyben részesíteni az összes sebesülteket, akár az ellenséghez tartoztak, akár a mieink voltak? Sok ilyen apró félszeg intézkedéssel találkozunk nap-nap után és bizony népi jellegű kérdéseknél nehéz a megértés. Most sorra kerül a magyar kisebbségi nők és a román többségi nők együttműködésének problémája. Beszélünk Cantacuzinoi jhercegnő- ről, akinek valahogyan én a magyar pendántját éppen Huszár Pálnéban látom. — Madame Cantacuzene — igy mondja franciás hangsúllyal, — kétségtelenül előhar- cosa minden internácionális mozgalomnak, de amellett nagyszerű román asszony. Bukarestben kitűnő patriótának tartják, aki internaciónáli- sabb mozgalomban is a román nemzeti érdekekért száll síkra. Ö viszont nagyon is jól tudja, hogy magam, aki szintén harcolok internacióná- lis kapcsolatok felvételéért, százszázalékosan a saját nemzeti gondolkozásomnak alapján állok. De éppen ezért ezen a ponton megértjük egymást és megbecsüljük is egymást. Mindenesetre a mi helyzetünk internácionális mozgalomban való részvétel tekintetében felette nehéz, mert Bukarestben azt akarnák, hogy ha vannak sérelmeink, amelyeket esetleg nemzetközi társadalmi fórum elé óhajtanák vinni, úgy azért rajtuk keresztül tegyük meg. Bizarr helyzet: azok terjesszenek elő sérelmeket, akik ellen a sérelem irányul. Viszont Cantacuzino hercegnő szeretné, hogy ne legyenek sérelmeink... De végtére is ő csak egyetlen hang ebben a még mindig össze-vissza zugó dzsungelben. Már az idő nagyon előre haladt. Tudom, a grófnőnek még egy sereg postamunkája van. Sajnálom, hogy vége szakad az élvezetes és tanulságos beszélgetésnek. Éppen most melegedtünk bele. — De ki fogjuk pótolni — biztatott a bucsuzásnál — egészen biztosan ki fogjuk pótolni. Ligeti Ernő l Üzlet megszűnik! tVÉGELADÁS -ja® ► MÁR RÖVID IDEIG TART-4 ■4 Az összes áruinkat bármely elfogadható áron eladjuk 1 Az üzlet-berendezés is eladó! ◄ ◄ ► Possler JöZSSf női és férfi textilüzSetébsn Cluj, Regele Ferdinand 2., (Wesselényi-u.) Bőröndüzlet mellett ^
