Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-17 / 38. szám
TöFVényíBrosí - a belföldi mâ% uielral A munkaügyi minisztérium tervezetet dolgozott ki a belföldi munka védelméről, amely már a kamarai központ utján az érdekelt kamaráknak ki is adatott. A tervezet indokolásában hivatkozik arra, hogy már majdnem minden európai országban védelemben részesül a belföldi munka és tekintettel arra, hogy ma már Romániában is érezhető a munkanélküliség, szükséges. hogy itt is védelemben részesüljön a belföldi munka. A kolozsvári kamara az érdekeltek bevonásával már tartott is egy ankétet, amelyen a tervezetet nagy általánosságban helyesnek és elfogadhatónak találták és csak egyes formai hibákra tettek észrevételeket, amelyeket a kamara rövidesen el fog juttatni a központhoz, hogy a minisztérium tudomást vegyen ezekről. A tervezet többek között kimondja, hogy idegen állampolgár munkavégzés céljából nem jöhet be az országba, még mint önálló iparos, vagy kereskedő sem, ha meg nem szerzi a munkaügyi minisztérium előzetes engedélyét. Ha valamelyik iparágban a kereslet teljes kielégítést nyer, akkor ebben az iparágban külföldieket nem engednek be. A bevándorlás iránti engedélyeket a vállalat köteles megtenni, az a vállalat, amely idegen munkásokat akar az országba behozni. A kérések a munkaügyi inspektoratus'(Kolozsvár, február 15.) Már a mult számunkban megírtuk, hogy a Monitorul Oficial- ban a munkaszerződésekről szóló törvény végrehajtási utasítása megjelent. A végrehajtási utasítás az egész iparosságot érdeklő gyakorlati dolgokat tartalmaz a munkaszerződésekről és annak egyrészét már közöltük is. Itt folytatjuk azokat a részleteket, amelyek az egyéni munka- szerződéssel kapcsolatosan az iparosságot szintén közelebbről érdeklik. A mester, illetve az iparos nem tarthatja vissza az alkalmazott szerszámát, csak abban az esetben, ha ezek árával tartozik. Ha ez mégis megtörténne, akkor a se- éd kártérítési követeléssel léphet fel. Külön- en is az iparos nem felelős az alkalmazott tulajdonát képező szerszámokat, csak abban az esetben, ha ezek rongálása a mester hibájából történik. A végrehajtási utasításnak rendkívül fontos intézkedése, hogy a munkaadónak minden körülmények között gondoskodni kell arról, hogy a munkáknál az alkalmazott egészsége, biztos megélhetése és erkölcse ne szenvedjen kárt. A mester köteles az alábbi fizetéses szabadságot engedélyezni évenként 1—3 évi szolgálat után 7 nap, 3—5 év után 10 nap, 5—10 év után 14 nap, ennél több évi szolgálat után minden további év után egy nappal több, de a szabadságidő 30 napot nem haladhat meg. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél tíznél több munkást alkalmaznak, a szabadságolások sorozatosan történnek, úgy, hogy a normális termelés ne akadjon fenn. A munkaadók kötelesek a szabadságidőkről táblázatokat összeállítani, hogy az alkalmazott legalább 10 nappal az indulás előtt arról tudomást szerezhessen. A szabadság ideje alatt az alkalmazott az utolsó három havi fizetés középarányosát kapja az összes mellékjárulékokkal együtt. Az az iparos, aki alkalmazottjának nem adja meg a törvényes szabadságot, köteles a szabadságidejére járó fizetés kétszeresét kártérítésként megfizetni. Viszont az az alkalmazott, aki a szabadságideje alatt más vállalatokhoz megy munkába, elveszti a szabadságidejére járó illetményét, köteles a mestertől kapott fizetést megtéríteni, sőt még jövő évre szóló szabadság- igcnyjogosultságát is elveszti. Titoktartás kötelezettsége a munkás részére A végrehajtási utasítás szigorúan előirja, hogy az alkalmazott köteles a reábizott munkát az adott utasítások alapján elkészíteni, köteles hoz nyújtandók be az idegen nevének, foglalkozásának. korának és a bevándorlás céljának a megjelölésével. Itt a kolozsvári kamara azt az észrevételt tette, hogy speciális munkásokat bármikor számfelett is engedjenek be az országba, illetve a vállalatok ezekben a szakmákban bármikor felsooD engedeiy mellett munkásokat hozhassanak be. A tartózkodási engedélyeket a minisztérium egy évre adja, amely idő a vállalat kérésére még egy évvel meghosszabbítható. Kivételt képeznek a román származású idegen állampolgárok, akiknek a részére a minisztérium bizonytalan időre megadhatja a tartózkodási engedélyt és az olyan idegen állampolgárok, akik itt telepedtek le még 1914. előtt vagy olyanok, akik önálló ipart, vagy kereskedelmet űznek és törvényszé- kileg bejegyzett cégük van. A tartózkodási engedély csak közbiztonság és államellenes cselekedetek cimén vonhatók meg. Az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozólag a kolozsvári kamarának az volt az észrevétele, hogy ezeknél a beengedéseknél az érdekelt helyi szervezetek véleményét is kérjék ki. Az e téren elkövetett visszaélések 5—40 ezer lej birság erejéig suithatók. az üzem rendjéhez alkalmazkodni, nem követhet el semmi olyat, ami a vállalatnál a személyzet vagy anyag károsodását idézné elő s különösen nem szabad a gyártási, beszerzési és vevőkön titkokat elárulni. Az alkalmazott felelős a saját hibájából eredő anyagi vagy szerszámkárokért, a munka hibás elkészítéséért, a munkaanyag elvesztéséért és ha bárminő károsodás az alkalmazott hibájából történik, kártérítést fizetni és ugyancsak köteles a megmaradt anyagot és a rábízott szerszámokat jókarban vissza- j szolgáltatni. Ha a mester a munkát hibák nélkül átvette, az alkalmazottat további felelősség nem terheli, csak abban az esetben, ha később kiderül, hogy az alkalmazott eltitkolta a hibákat, vagy kijátszotta az átvételt. Pénzbírság a munkaváSlalás be nem tartása miatt Az egyéni munkaszerződés büntető szankciókat nem tartalmazhat a szerződés be nem tartása miatt, azonban a munkaszerződésben biztosított fegyelem elleni kihágások, vagy az üzem elleni vétségek miatt a munkaadók részéről pénzbírság állapítható meg. Ezek a bírságok a napi illetmény egytized részét nem haladhatják meg. A pénzbüntetés levonásakor a munkaadó nyugtát köteles adni, amelyben feltüntetendő a levont összeg és a levonás indoka. Az igy befolyt pénzbírság a vállalat munkásainak szociális, oktatási vagy egészségügyi céljaira fordítandó. A pénzbirságolásoknál a vállalat köteles nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a munkaügyi mir.szterium közegei bármikor ellenőrzési munkálatokat végezhetnek. A végzett munkák után járó illetmények kizárólag természetben való javadalmazását tiltja a törvény, tehát a természetben járó illetmények külön állapitan- dók meg. Különben a törvény megengedi, hogy a jövedelemből való részesedés elve is érvényesíttessék. A fizetéseket a napszámra történt megállapodásoknál havonta legalább kétszer, tehát tizenöt naponként kell eszközölni, más megállapodásnál legalább egyszer havonta ljell a fizetéseket kiadni. Darabszámos munkánál, amelyeknek az elvégzéséhez két hétnél több idő szükséges, külön megállapodásokat lehet kötni, de ilyen esetben az alkalmazottak tizenöt naponként előleget követelhetnek és a legközelebbi esedékesség alkalmával, amely a munkálkodását követi, teljesen levonható. Fizetés betegség esetére Ha egy alkalmazott, aki ugyanannál a vállalatnál legalább hat hetet eltöltött, a munkából betegség, hadgyakorlatok, vagy baleset miatt hiányzik, a munkás az első hét napra a teljes fizetésére tarthat igényt. Betegség és baleset a betegsegélyző pénztár orvosi bizonyítványával igazolandó, vagy ennek hiányában egy másik hivatalos orvosi bizonyítvánnyal, amit az orvosok ingyen kötelesek kiadni. A katonai hadgyakorlatok viszont a behívóval, illetve a szabadságolási igazolvánnyal igazolandók. Hogyha az alkalmazott ilyen esetekben más intézménytől segélyt kapna, a munkaadó csak a különbözetet köteles megtéríteni az első hét napra. A fizetést csak a vállalat helyiségében lehet kiadni, de semmi körülmények között sem a kocsmákban, üzletekben stb. Az alkalmazottak személyesen, vagy megbízottjuk által fel vannak jogosítva arra, hogy a fizetések kiszámítását ellenőrizzék olyan esetekben, amikor a munkadij kiszámítása különböző kulcs szerint történik. Férjezett nők. bármilyen megállapodás is volt a házasfelek ka* zött és a 18 évet betöltött kiskorúak fizetésük felett szabadon rendelkezhetnek anélkül, hogy ehhez a férjnek, vagy a törvényes gyámnak hozzájárulása szükséges volna. Viszont a 18 év«* aluli kiskorúak fizetése a gyámnak utalandó ki. Vitás esetekben a munkaügyi inspektorátus dönt. A fizetések nem foglalhatók le csak kéttized erejéig és nem engedményezhetők át na- yob összegben, mint további kéttized erejéig, zeszesitalok miatt a fizetések nem foglalhatók le. Mennyi fizetést lehet lekötni Semmiféle megegyezés nem jöhet létre a munkaadó követelése és az alkalmazott fizetése vagy jövedelme között. A pénzbeli előlegekre vonatkozó részesedések a fizetések csak egytize- déig köttethetnek le. Garancia vagy biztosítás cimén történő fizetési levonások, a mindenkori fizetések egytizedét nem haladhatják meg addig, amíg a megegyezésben kikötött összeg nem gyűl össze. Végeredményében pedig a levonások összege a fizetések egyharmadánál nem lehet nagyobb. Az ilyen megegyezések és levonásoknál az állam, megye és a község elsőbbségi joggal bir. Viszont az alkalmazott követelése a munkaadó ellen, bármilyen feltételek mellett volt is alkalmazva havi, heti, napi, vagy évi fizetésre, darabszámra, vagy egyébként, minden más bejegyzett követelési elsőbbséget élvez a fizetés nem teljesítése esetén. Az elévülési határidő 3 év az olyan nagykorú és kiskorú alkalmazottak fizetési követelésére vonatkozólag, akik személyesen jogosultak a fizetést átvenni. Ez az elévülési határidő vonatkozik a mesternek az alkalmazottal szemben való követelésére is. Az elévülési határidő azokra a kiskorúakra vonatkozólag, akik törvényes felügyelet alatt állanak, csak a betöltött 18 év után kezdődik. Az alkalmazott örököseinek követelése attól a naptól számittatik, amikor a végrendeletet felbontották; A marosv&sárbelyi koroakedelmi és iparos tanonciskolában újból megkezdődik a tanítás. Magyar Kisipar cimü rovatunkban többször foglalkoztunk a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparos tanonciskola sorsával, amely a kultuszminisztérium szükkeblüsége folytán kénytelen volt beszüntetni az előadásait. Iparos körökben nagy feltűnést keltett, hogy most a kultuszminiszter leiratot intézett az iskola igazgatóságához, melyben utasitja az iparos tanonciskolát az uj tanév megkezdésére. Marosvásárhelyen a miniszter leiratát úgy értelmezik, hogy az egyet jelent a tanerőit részére járó fizetés kiutalásával. Kik állapítják meg a jövedelmeket? A pénzügyminiszter 3G.32G. számú rendeletével megállapította, hogy Kolozsváron az 1930. évre csak az alábbiak vannak meghatalmazva adózás alá kerülő jövedelmek megállapítására és igy adókivetésekre: Nagy Ignác pénzügyigazgató helyettes, loan Batuca, Vic- tci Barcu osztályfőnökök, AL Gavrus, Ferenczi Márton és Stefan Búzás adóhivatali főnökök. Az építőmesterek vizsgadija. Legutóbb a kereskedelemügyi miniszter az építőmesteri, kőruives, ács, kőfaragó és kútfúró mesterek vizsgadiját a következőképen állapította meg: Építőmester 5000 lej, kőmives, ács, kőfaragó és kútfúró mesterek 1200 lej. Művirág, selyemkendők, sá'ak, zsebkendők, feidiszek, bundabéléshimzések legolcsóbban szerezhetők be á. $mcm JUDETH művirág és selyemanyagok mintázó gyárában Oradea, Brémer-tér L I Legmcdernebb és fegsssbb Iparművészei: cikkek, kereskedők iegotcsébb bevásárlási forrása Mekkora szabadságot élvezhetnek az Ipari alkalmazottak A mankaszerzőáésckről szóló törvény végrehajtási utasításának . speciális intézkedései
