Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-16 / 37. szám
Xin. ÉVFt 97. SZÁM. 3 'JSObístsSü&é^ ‘din ...........ISI ( Börtsök Samn, nagybányai festő kiállításában gyönyörködik néhány nap óta a kolozsvári magyar közönség. Börtsököt nem kell külön bemutatnánk, művészneve nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen ismert, népszerű és arany- csengésű., Sajnos, szegény Börtsök, aki súlyos betegsége miatt Nagybányát el sem hagyhatja, az arany csengését ritkán hallja, mert földhözragadt szegény efibefT Az ő élete, működése a magyar mü- vészsors megdöbbentő tragédiája. Egy életen át dolgozott, kitűnő nevet szerzett magának, de jövedelméből még arra sem telik, hogy beteg tüdejét klimatikus gyógyhelyen rendbehozhassa. Keserű sorsában egyetlen vigasztaló napsugár a kolozsvári magyar társadalom ragaszkodó, meleg szeretető, amely kiállítása alkalmával szokatlan módon nyilvánult meg. Tizenöt képe előtt, amelyeket távolló- tében — igazi heroizmussal — felesége aggatott ki, meghatódva áll a kolozsvári magyar, úri társadalom szine-java és még ma is, amikor a kősziklából köny- nyebb forrást fakasztani, mint az emberek zsebéből pénzt kicsikarni — a magyar társadalom nemes áldozatkészséggel vásárolja Börtsök Samu nemes- veretű képeit. íme, minden rosszindulatú vádaskodással szemben: a magyar társadalomból a művészet szeretete és az áldozatkészség nem aludt ki és Kolozsváron ma is meg tudnak becsülni egy értékes magyar művészt. Erről tanúskodik a Börtsök-kiál- litás kép vásárlásának alábbi névsora: Báró Bánffy Ferenc, dr. László Endre, dr. Hirschler József, Bo- csánczy László, Ugrón István, dr. Balázs András, Hargitay Bertalan, dr. Gyergyay Árpád és mások. £s Írjunk ide még egy nevet, az Inczédy-Joksman Ödönét, aki annyi lelkesedéssel és szeretettel karolta fel a Börtsök-kiálíitás ügyét s aki nélkül alig beszélhetnénk olyan, a mai viszonyok között meglepő sikerről. A kiállítás egyébként még néhány napig nyitva marad. A liberálisok paktumot kötöttek Biharban a kommunistákkal (Nagyvárad, február 14.) A biharmegyei községi választásokra, amelyek vasárnap fognak lefolyni, már minden előkészület megtörtént. A Magyar Párt a nemzeti parasztpárttal kötött választási egyezmény ben azt a megállapodást kötötte, hogy a vegyes lakosságú községekben, a tanácsban a román és a magyar lakosság számarányának megfelelően kapjon képviseletet. A jelöléseket megejtő magyarpárti helyi vezetők igyekeztek is ezt az elvet a leglojálisabban megvalósítani és több helyen nem a Magyar Párt vezetőin mult, hogy a felajánlott közös listával szemben a másik oldalról olyan igényeket támasztottak, amelyek a megegyezésnek nem feleltek meg. Nincs község a megyében, ahol a magyarság egységét bárki is megbonthatná. Az ellenzéki román pártok részéről ugyan történtek ilyen kísérletei, ezek azonban nem vezettek eredményre. A községi választások egyik érdekssége, hogy Telegd községben a liberálisok, a kommunistákkal szövetkeztek és a bírói tisztségre is a dolgozók bdokkjának egyik volt vezető emberét jelölték. Heves harcra van kilátás Margittán, ahol a Magyar Párt hivatalos listájával szemben még két más lista áll. Ennek ellenére sem kétséges, hogy a magyarpárti lista mintegy nyolcvanszázalékos szavazatot fog biztosítani magának. liók 108- FELHÍVÁS — az Észak- és Délamerikába, (Arge ni ima, Uruguay, Brazília) úgymint Canadába utazók részére« Utasaink kísérettel 24 éra alatt érkeznek meg a Simplon vonattal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyorsan óhajt utazni, az lor- duljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levéllleg a COSULICH LINE-hez Bucureşti,Cat.Grlviţei 181. Timişoara, Str. L O. BrătianulS. Arad, B-dul Regele Ferdinand 49. A bukaresti lapok két képviselő személyét is belekeverik a Tibacu-féle kémkedési botrányba / (Bukarest, február 14.) A bukaresti sajtó élénken foglalkozik azzal a nagy kémkedési üggyel, amelyet egy kommunista ágens letartóztatása robbantott ki és amelynek fő hőse Tibacu, a sziguran- ca igazgatóságának egyik irodafőnöke. A nyomozás nagy lépésekkel halad előre. A Cuvântul értesülése szerint abban a jól megszervezett kémcsoportban, amelynek Ti bacu volt a feje, egy előkelő besszarábiai egyéniség is szerepel, sőt két képviselő neve is belekeveredett az ügybe. Ezt az utóbbi értesülést a Viitorul különösen nagy élvezettel huzza alá. A vizsgálat eredményeiről a hatóságok niem igen adnak ki közléseket, mivel — ugylátszik — nem izolált esetről, hanem hatalmas szervezetről van szó, amely a román ellenkémszervezet közé is le- nyujtotta a maga csápjait. Ezzel kapcsolatban a Lupta Besszarábiába kiküldött tudósitóia tollából hosszabb cikket közöl az ottani helyzetről s különösen a bolsevisták kémrendszeréről. A tatarbunari lázadás után a lázadás résztvevői közül többeknek sikerült átszökni a Dnyesztcren. ezeket később, amikor már amnesztia alá esett cselekedtük, a szovjet visszaküldte. A Dnyeszter különösen megkönnyíti a szovjetek kémkedését. A kémek legnagyobb része— mondotta a Lupta informátora — két kártyával játszik. Azzal jönnek az országba, hogy információkat akarnak adni a szovjetek szándékairól, 8 azután fitmennek a Dnyeszteren, a ott eladják Romániában szerzett információinkat. Ilyen módon ellenkémszervezetre van szükség, amely az informátorokat ellenőrizze és egy másikra, amely ellenőrizze az ellenkémet is. A Lupta tudósitója látta a szovjetek besszarábiai kémszervezetének térképét. Ukrajnában a Dnyesztcrrel párhuzamosan a főbb városokban öt-bat kémközpont van, amelyek ágenseiket Besszarábiába küldik. A hadügyminiszternek az a szándéka, hogy a kémkedések büntetésére szigora törvényjavaslatot terjeszt be, különös megelégedést keltett Besszará- bia katonai köreiben. A cikk szerzője szerint a besszarábiaiak és a moldovaiak nevetségesnek tartják azokat a híreket, hogy az oroszok támadást akarnának intézni Besss- arábia ellen. Itt, a helyszínen semmit sem tódnak arról az izgatottságról, amelyet a bukaresti kávéházakban kitalálnak. A besszarábiai családok élete nyugodtan folyik, mivel bíznak a hadsereg éberségében. Az általános hangulat az, hogy a cenzora és a kivételes intézkedések viss- szaállitására semmi szükség sincs. Ez használt a liberálisok és az averesoannsok idejében, jelenleg azonban újbóli bevezetését lehetetlenségnek tartják. Akasztófára ítéltek ismét Szolnokon egy méregkeverő asszonyt Apját és anyját ölte meg a tiszazugi méreggel (Szolnok, február 14.) A szolnoki törvényszék péntek délelőtt 10 órakor kezdte meg Cseri Lajos- né tiszazugi asszony bünperének tárgyalását. Az asszonyt azzal vádolják, hogy apját és anyját megmérgezte. Cseri Lajosné, talpig feketében, kendőjét mélyen szemére huzva jelent meg a biróság előtt. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, apja és anyja a kérdéses alkalommal rosszul érezték magukat és bort kértek. Ö adott is nekik, azután kiment a szöllőbe, ahonnan másnap délután azzal hívták vissza, hogy szülei nagyon betegek. Orvost hívtak, de az nem tudott segíteni az öregeken, ő azzal tette gyanússá magát, hogy nem személyesen látogatta meg sziliéit, hanem egy ismerősét küldte el hozzájuk. Cseriné esküdözik, hogy a borba nem tett semmiféle mérget, külömben is édesanyjának csak teát adott és abban csak cukor volt. Az elnök megkérdezi tőle, hogy miért Íratta át' azonnal egész vagyonát a fiára, amikor megtudta, hogy a tiszazugi asszonyokat az arzénmérgezés vádjával letartóztatják? Erre a kérdésre az asszony nem felel, csupán CORSO A káprázat és melódiák hangos világfilmje i’eliér áru jak Jegyelővétel d e 11—1-ig Telefon 3SS PREMIE!? HÉTFŐS! azt hangoztatja egyre, hogy 5 sem a Sorba, sem a teába nem tett mérget. A tárgyalás során kiderült, hogy Cseriné csak az első elemi osztályt járta, azután kivették az iskolából, mert betegeskedni kezdett. Templomba csak nagyon ritkán járt, a tízparancsolatot nem tudja és sejtelme sincs arról, hogy az mi, otthon csak a miatyánkxa tanították meg. A vádlott kihallgatása után sógornőjét, Szűcs Lászlóné, szül. Tompa Klárát hallgatja ki a bíróság. Szücsné súlyosan terhelő vallomást tesz. Elmondja, hogy apósa, miután megitta a Cserinié által adott teát, mindjárt nagyon rosszul lett. Csenné különben többször követelte aa öreg úrtól, hogy Írassa át reá a vagyonát, de apja nem volt cm hajlandó. Több jelentéktelen tanúvallomás utána, az asszony fiát, majd férjét Cseri Lajost hallgatja ki a biróság. Cseri vallomása szerint felesége nagyon szerette szüleit és kettőjük közt többször veszekedés is volt emiatt. Az asszonyt Í916-ban arra is rávette, hogy tízezer koronát és nagymennyiségű árpát adjon kölcsön apósának. Tagadja az egyik tanúnak azt az állítását, hogy a falubeli csendőrtől megkérdezte volna, hogy milyen büntetés vár arra, aki embert öl. A biróság a tanuk kihallgatását fél négykor befejezte és ezután a perbeszédekre kerül sor. A törvényszék a perbeszédek után tanácskozásra vonult vissza. Délután fél hétkor hirdették ki • az ítéletet, amely bűnösnek mondja ki Cseri Lajos- S nét apja és anyja meggyilkolásában é« kötéláltali i halálra ítéli. A védő és vádlott semmiségi panaszt jelentst! tek be.
