Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-13 / 34. szám

XIII. ÉVF. 34. SZÁM. s Interimar bizottság Kolozs­váron, a választások idejére A hél végén Seloszlatják a kolozsvári városi tanácsot Már hetek, sót hónapok óta kortestanyévá süllyesztették a városházát — Már a, kormány is megsokaUa a város­házi agitáció! — Ki less az uj polgármester? (Kolozsvár, február 11.) A kolozsvári városhá­zán pozitiv formában beszéltek ma arról, bogy a belügyminiszter néhány napon belül, valószínűleg a hét végén feloszlatja a mai városi tanácsot és a kö­zelgő választások idejére interimar bizottságot ne­vez ki. A bir nem lepett meg senkit. Mindenki, aki a város ügyével komolyan foglalkozik, természetes­nek találta a mai tanács feloszlatását. Uton-utfélen halljuk, különösen felelős helyen hangoztatják, hogy a városházára nem szabad bevinni a politikát. Sajnos, az utolsó tiz esztendőben egyebet sem ta­pasztaltunk, mint ennek a tetszetős elvnek a tneg- hazudtolását. Sok volt a politika és kevés a közigazgatás. Sok volt a városházán a politikus és kevés a jó köz- igazgatási szakember. Ennek az áldatlan ás visszás helyzetnek csak a polgárság itta meg a levét. Az impériumváltozás idején, mikor a közigazgatási szakembereket eskümegtagadás cimén munkahe­lyeikről kitették és hevenyében összeállitották a ta­nácsot s betöltötték a fontos közigazgatási poszto­kat, még még tudtuk érteni a túlhajtott politizá­lást, de ma, több mint tiz esztendő után annál ke­vésbé. Elég volt a városházi polifcizálgatásból, amely tiz esztendő alatt a kincses Kolozsvárból — koldus Kolozsvárt csinált. Ennek a városnak a földjeit, erdőit, belterjes gazdálkodását, középükéit és minden értékét fel­emésztette # politika. Csálty szalmája volt ebben a városban minden. A váltakozó városi tanácsok a so­viniszta politika szédületében és a folyton Buka­restbe kacsingató lojalitás forgatagában adakoztak, adományoztak, gavallérkodtak és a városi polgár­ság évszázadok alatt tiszteletreméltó takarékosság­gal felgyűlt vagyonát könnyelműen elfecsérelték. Ma, már kissé elkésve döbbentek rá, hogy a kolozsvári városházán nem is hetek, ha­nem hónapok óta teljesen megfeledkeztek és egyesek, tisztelet a kivételeknek, a város­házát közönséges kortestanyává sülyesz- tették. A kérelmezőknek naponként bosszú precesszió­ja vonul fel, a deputációk egymás kezébe adják a kilincset, boldog-boldogtalan igényekkel lép fel a városházán és mostanság mindenki meghallgatásra talál, mert szükség van egyeseknek a voksokra. Maga Mihali polgármester, ez a nagymultu politi­kus jelentette ki előttünk a megbotránkozás bizo­nyos szkepszisével, hogy tűrhetetlennek tartja, ami egy idő óta a kolozsvári városházán történik. Egye­sek valósággal fogdossák a szavazókat és megfeledkeztek arról, hogy a városházán politizálni nem le­het, korteskedni nem szabad és aki nem érzi magában, hogy korteskedés nélkül is a polgárság bizalmát birja, az mondjon le, hagyja el a városházát és korteskedjék a nyilvános fóro­mon, de ne alacsonyitsa le a városi közigazgatást a kortestanyák alantas nívójára. Még élénken emlékszünk erre, midőn a városi tanácsok feloszlatási idején Simon pénzügyi taná­csos a sajtó képviselői előtt több Ízben kijelentette, hogy a választások előtt le fog mondani az állásá­ról, mert Összeférhetetlennek tartja a választási propagandát a közigazgatási szolgálattal. Simon ta­nácsos azonban beérte a nyilatkozattal, de mai na­pig nem mondott le, habár nyilvánvaló, amiből 5 maga sem csinál titkot, hogy önálló listával indal a választásokra és már hetiek óta nagyarányú vá­lasztási propagandát folytat Vannak azonban a ta­nácsban mások is, akik ugyancsak korteskednek, de még arról is megfeledkeztek, hogy a lemondásukat kilátásba helyezzék, ügy látszik Bukarestben is tud­nak a kolozsvári városházán űzött kortes-hadjárat­ról, arra vall legalább a belügyminisztériumnak az az elhatáro­zása, hogy a kolozsvári városi tanácsot fel­oszlatja és a választások levezetésére inte- rimár bizottságot nevez ki. De értesülésünk szerint nemcsak Kolozsváron, hanem mindazokban a városokban, ahol a város­atyák aktiv részt vesznek a közigazgatási választá­sok részvételében, néhány napon belül interimár bi­zottságokat neveznek ki. Kolozsvár polgársága érthető érdeklődéssel várja, hogy ki lesz az uj polgármester, ügy értesü­lünk, hogy megegyezéses lista alapján újból Mihali Ti­vadar kerül a polgármesteri székbe, aki a múltban is megértést, pártatlanságot tanú­sított és a személye garancia arra, hogy a jövőben a városházán rendet teremt és a második tiz esztendőben újjá tudja építeni mindazt, amit1 elődei az elsőben könnyelműen lerom­boltak... Merényletet kíséreltek meg az eszi köztársaság1 elnöke ellen (Varsó, február 11.) Az észt köztársaság elnöke ellen a varsói egyetem épülete eló'tt egy őrült Merény­letet kísérelt meg. A merénylő a gépkocsi lépcsőjéről lecsúszott és elterült a főidőn. A rendőrség könnyen ártalmatlanná tette. Az elnök diszdoktorrá avatási ünnepségét aztán semmi sem zavarta meg. (Berlin, február 11.) A lengyel távirati iroda Varsóból közli, hogy Strandmann észt elnök ellen megkísérelt állítólagos merénylet elkövetője egy idő­sebb elmeháborodott férfi. Megmotozásakor semmi­féle fegyvert nemi' találtak nála és nem is tételezhető fel, hogy merényletet akart volna elkövetni. A rendőr­orvos szerint egyszerűen őrültségi roham vett erőt rajta. Elmegyógyintézetbe szállították. felelőtlenül, fejetlenül és meggondolatlanul nyomorba döntöttek egy várost és vele együtt egy jobb sorsra érdemes polgárságot. Mindezt a túltengő városi politizálgatás szám­láján kell elkönyvelnünk és elmondanunk abból az alkalomszerüségből, hogy ismét közigazgatási rend­szerváltozás1, közigazgatási választás előtt állunk. A választás maga és annak az előkészítése tagadha­tatlanul politikum. De ezt csinálják a politikusok és lehetőleg a — városházán kívül. Külön hangsúlyt szeretnénk adni annak, hogy a politikai motívumokat és különösen a korteske­dést a városháza falain kivül kell hagyni. Ezt Írja elő a közigazgatási törvény és ezt kívánja az ildo- mosság is. Már pedig úgy a törvény szelleméről, va­lamint az ildomosságról ÜRA Lei SCO-— WOLFRAM-UNIT HANGSZÓRÓ RENDSZER. IA W tipnsu hangszóró dobozainkat 4 sarkú ket­tős működésű rendszerrel készítjük A rendszer majdnem tökéletes frekvencia-függetlenséggel 1 működik és úgy a magas, mint a mély hango­kat egyformán tökéletesen adja vissza. — A hangszóró rendszerből egyszerű módon egy ! papír komisz segélyével igen jó hangszóró építhető össze. — Elsőrangú hangszóró gyárak I használják hangszóró rendszerünket beépítéshez GYÁRTJA: í liadiowcrk E. Schcrach A. G. Wien. Vezérképviselet Erdély részére: [Hirschmann Kái oly, Arad, Str. Ghaarghe Lazar 17 Politikai gyilkosság vádját kovácsolták az udvarhelymegyei konkolyhintők egy zetelaki gazda tragikus balesete miatt (Székely udvarhely, február 11.) Február 5-én volt a megyei választás és másnap hatodikén a zete- laki erdőben holtan találták meg a kormánypárti lista egyik jelöltjét. Sándor György a neve, zetelaki lakos és a magyarság szolidaritásából szakadt ki, amikor a román listán a hirhedt renegátok beháló- zása következtében jelöltséget vállalt. A sors úgy adta, hogy imég szavazatát se adhatta le önmagára, mert a választás előtt eltűnt s csak holtan szállítot­ták haza falujába. Az ő véletlen balesetéből rágal­mazó, izgató híreszteléseket akarnak költeni életben- maradt elvbarátai. Sándor György zetelaki lakossal az történt, hogy a Rétiék hálójába került. Február 4-én Zetela- kán értekezletet tartottak hatósági segédlet alatt ezek a renegátok s ezen már Sándor György is részt- vett. Értekezlet után a falunak derék magyarjai szemrehányásokat tettek neki, hogy hogyan vállal­kozhatok ilyen szerepre, amire ő azzal válaszolt, hogy a papokat szidta, az egyház ellen tett izgató kijelen­téseket. Még jobban érezhette a kiközösitettséget ak­kor, amikor hazament és a felesége is azzal fogadta, hogy miért hozott ilyen szégyent a családjára, ho­gyan szegődhetett be nemzetárulónak s azt a kijelen­tést is tette: — Nem is főzök többé neked. Sándor György, hogy meneküljön a magárazudi- tott rossz tekintetek elől, befogta marháit s kiment a Bozita-béreen levő erdei tanyájára. A távoli erdő­ben, hatalmas növésű fáknak a ledöntésével foglala­toskodott, mig egy óriási fa rázuhant és maga alá temette. Amint nyilvánvaló és a vizsgálat is tisztázza, balesete úgy történhetett, hogy egy alul elvágott fa nem dőlt le a földre, hanem egy mellette álló fának koronájába akadt. A felakadt fát akarta lehúzni, amely zuha­nás közben a fejére esett, úgy, hogy egy kiálló ág bele is fúródott a koponyájába. Az erdő mélyében a közelben nem tartózkodott abban az időben senki s csak hatodikén lettek a szomszédos tanyáknak a lakói figyelmesek arra, hogy az ő tanyájára bekötött marhák rémesen bőgnek. Ezek a marhák ugyanis semmi ételt és vizet nem kaptak, éhségükben és I szomjúságukban orditott belőlük az életösztön. Éne I a marhabőgésre lettek figyelmesek az emberek, akik keresni kezdették a már majdnem megveszett mar­háknak a gazdáját, akit úgy találtak meg a közelben. Kétségtelen, hogy baleset történt a magyarságnak ezzel a hitehagyottjával. Ez volt az ő sorsa, de nem emberek végeztek vele. Azok az elvbarátok, akik a magyarellenes listára csábították Sándor Györgyöt, személyek megnevezess nélkül általában o magyarokat vádolják azzal, hogy éltették láb alól. Azt követelték, hogy a boncolást ne csak magyar orvos végezze, hanem ellenőrzőként román orvos is vegyen részt azon. Ez az ellenőrzés meg is történt, a hivatalos boncolás azonban megállapította, hogy a Sándor György vég­zetéért senki emberfia nem felelős. Zetelakán, ahol vallásos, hivő nép lakik, keresztet vetnek az emberek, amikor a halálesetet beszélik és arra gondolnak, hogy jobb lett volna Sándor Györgynek is ápolni a lelké­ben a magyar testvéri szerctetet, amely a történtek után nagyobb részvéttel kisértc volna ki koporsóját az élők világából. Spanyolországot a hóviharok teljesen elzárták a külvilágtól (Páris, február 11.) A Pyreneusokban dühöngő óriási hóviharok miatt a vasúti összeköttetés Spa­nyolországgal csaknem teljesen megszűnt. A Gero- na—Perpignan, a Berga—Toulouse, Saragossa—Pau és San Sebastian—Bayonne közötti határvidéki spanyol-francia vasútvonalakon a hófúvások miatt nem indíthatnak a határon átmenő vonatokat. An­dorrától nyugatra a váratlan időváltozás a magas hegységben meglepett százhúsz turistát. A hatósá­gok megkísérlik, hogy az élelmiszerekben szűkölkö­dő turistáknak élelmiszereket juttasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom