Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-10 / 32. szám
Adókiróvúsok előtt Már jóelőre remeg az egész iparosság a folyó évi adókivetésektől. Nem indokolatlanul. I'Az elmúlt tiz esztendő élénk bizonysága annak, hogy az adókivető bizottságok klönösen a magyar kisiparossággal szemben kíméletlen módon jártak el. Nem kérdezték, nem hallgatták meg az iparos adóalanyokat, hanem önkényesen, öt- letszerüleg róttak ki olyan horribilis adóterheket, amelyeknek a súlya alatt az egész iparostársadalom megrendült és anyagi katasztrófába jutott. Az adókivető bizottságok kíméletlen eszközökkel, romboló fegyverekkel valóságos irtó háborút folytattak a védtelen, magára hagyott, amúgy is kiszipolyozott kisiparosok ellen. Hosz- szu évekig nem volt senki, aki felemelje tiltakozó szavát a mérges adóháboru ellen, amelynek az útját összetépett iparengedélyek és csödbe- jutott iparosok tetemei jelzik. Csak egy éve körülbelül annak, hogy az egész ország figyelme a kisipar felé fordult s ma már mindenki tudja, hogy az országra milyen csapást jelent, ha az addig virágzó kisipar megszűnik és egy államalkotó osztály teljesen szétzüllik. Ma már Bukarestben is észrevették, hogy a kisiparral baj van. Észrevették és tenni is akarnak valamit, de az elhamarkodott intézkedések nem segítettek a (Kolozsvár, február 8.) A „Magyar Kisipar” legutóbbi számában már foglalkoztunk és éles bírálat tárgyává tettük a munkaszerződésről szóló törvényt, amelynek a végrehajtási utasítása a Monitorul Oficial 1930. január 20-iki számában megjelent. Az egész kisiparosság érthető kíváncsisággal és érdeklődéssel várta a végrehajtási utasitást, amely precizirozza a törvény általános rendelkezéseit. Alábbi cikkünkben ismertetjük a végrehajtási utasítás egyes részleteit, amelyek intenziven érdeklik a kisiparosságot. A törvény első része a tanoncszerzödésekkel foglalkozik, a második része pedig az egyéni munka- szerződésekkel, a harmadik a csoportos munkaszerzésnek a különböző fázisaival és a könyv utolsó, illetve negyedik része pedig a kollektiv munkaszerződések körülményeit precizirozza. A végrehajtási utasítás különösebb intézkedéseiből kiemeljük, hogy ta- nonedkat csak azok az iparosok tarthatnak, akik különböző bűncselekményekért, lopásért, csalásért nem voltak büntetve, akik gyámi tisztséget nem* töltenek be. De nem tarthatnak iparos tanoncokat azok sem, akik kicsapongó életmódjuk folytán nem alkalmasak arra, hogy a tanoncok morális és szakmai oktatását biztosítsák. Ez utóbbi különösen 18 éven aluli leánytanoncot nem alkalmazhat. Ebbe a kategóriába sorozhatok még azok a munkaadók is, akik 21-ik életévüket nem töltötték be. 5 Mikor köthető munkaszerződés? figyelemreméltó újítás az uj munkaszerződésekről szóló törvényben, hogy a 18 évet •betöltött ifjú szülei, vagy gyámi hozzájárulás nélkül is szabadon köthet szerződést. Hiánya a törvénynek, hogy nincs tisztázva kellőleg a tanoncszerződéseknek a helye. A törvény csak azt Írja elő, hogy a munkaadó és a tanonc közötti szerződés három példányban készitendő el, a mester és a törvényes képviselők által, vagy a tanonccal, ha a tanonc 17-ik évét betöltötte. Szerződéskötés után egy-egy példány átadandó a szerződő feleknek, a harmadik példány pedig bemutatandó a munkakamarának, amelyet Erdélyben az ipartestületek, a Regátban pedig a céhek helyettesítenek mindaddig, amig a kamarák felállítása megtörténik. A végrehajtási utasitás megállapítja, hogy a tauoncszerződés maximuma négy esztendő. A próbaidő csak négy hónap lehet. A próbaidő alatt bármelyik szerződő fél ajánlott levélben felmondhat, ami úgy történik, hogy a felmondást az ipartestületnek is megküldik. Ha a tanonc egy év leforgása alatt egy hónapot mulaszt és a mulasztást a mester a kellő időben az ipartestületnek bejelenti, akkor a helyzeten, hanem még rontottak. Most folynak az adóbevallások, nemsokára összeülnek az adókivető bizottságok. Az iparosságnak mindent el kell követnie, hogy már az adóbevallásoknál körültekintő pontossággal járjanak el s különösen vigyázzanak arra, hogy az adókivetö bizottságban kellőképpen képviseltessék magukat. Mindenekelőtt iparos öntudatra van szükség. Szükség van arra, hogy minden iparos érezze, tudja és nyíltan kifejezze, hogy ö hasznos és tevékeny tagja ennek az államnak és vele az adókivetö bizottságok nem léphetnek úgy fel. rr.‘ tha rabszolgák volnának. Az iparosnak bátor öntudattal kell fellépnie az adókivető bizottságok előtt, követelnie kell. hogy indokolt érveiket hallgassák meg és törvényes keretek és formák közt biztosítani kell a maguk számára a jövedelem arányában való adóztatást. Ha nincs meg az iparosban a kívánt öntudat. bátorság, akkor a folyó évi adókivetések is a régi mesgyében haladnak, megint érvényesülnek az elnyomó, kizsákmányoló tendenciák és az iparos társadalomra megint horribilis adóterhek zúdulnak. Több osztályöntudat előtt még az adókivető birottságok szigora is megenyhül. mulasztott időnek a kétszeresével meghosszabbítható a tanoncidő. Nem végezhet házi munkát a tanonc A végrehajtási utasitás precizirozza, hogy a ta- noncnak házi munkát nem szabad végeznie, illetve a tanonc nem alkalmazható házi munkára, az iskolaidő pedig beleszámít a rendes munkaidőbe. Minden iparosmester évenként egyszer köteles tizenöt napi szabadságidőt engedélyezni a vasárnapokon és törvényes ünnepeken kívül. A tanoncfizetés tizenötnaponként folyósítandó. Ha a tanonc a 18 évet meghaladta, akkor a saját kezéhez, ha fiatalabb, akkor megegyezés szerint kell a tanoncdijat fizetni. A tanoncidő különböző mestereknél, de ugyanazon iparágnál csak abban az esetben számítandó be a szerződésileg biztositott szolgálati időbe, ha az első mester hozzájárulásával történik, kivéve azt az esetet, amikor az inas megszökik a mestertől. A tanonc azonban ezt az időt is csak abban az esetben vesziti el, ha előző mesteréhez egy hónapon belül nem tér vissza. A tauoncszerződés megszűnik a munkaadó, vagy a tanonc halálával. Valamelyik félnek a tényleges katonai szolgálata, vagy mozgósítás céljából történő behívásával, a munkaadó tnnonctartási jogának a megszüntetésével, a munkaadó üzemének feloszlatásával, vagy bukás következtében. Közös megegyezés folytán hallgatólagos hozzájárulással megszűnik a tanoncszerződés akkor, ha a tanonc két hónapnál tovább igazolatlanul kimarad és ha a mester még ezen az időn túl két hónapon keresztül nem követel sem kártérítést, sem az elmaradás ellen nem emel kifogást. A békéltető bizottság működése, amely az 1884-cs törvényen alapszik, sem a törvényben, sem a végrehajtási utasításban nincsen felvéve és így a bíráskodást a szakmai bíróságok végzik. A szakmai biróságok felállításául ezeket a teendőket a Regátban a járásbíróságok, Erdélyben pedig, ahol iparhatóságok működnek, az iparhatóságok végzik. Mikor bontható fel a szerződés? A tanoncszerződés a szakmai bíróság által felbontható, ha valamelyik fél nem alkalmazkodik a szerződéshez, vagy az érvényben levő törvényekhez; ha valamelyik fél a másikat szidalmazza, rágalmazza, vagy tettleg bántalmazza. Felmondható továbbá abban az esetben, ha a munkaadó, vagy az a személy, aki a tanone ellátásáról gondoskodik, a városból vagy községből eltávozik; felmondható, ha a szerződő felek ipart változtatnak, az üzemet eladják, bérbeadják, vagy másnak engedik át; ha megállapítást nyer, hogy egy fel nem bontott, vagy meg nem szűnt szerződés köti a tanoncot egy másik mesterhez. továbbá a munkaadó fizetésképtelensége folytán és végül megszűnik a szerződés, ha valamelyik fél krónikus betegségben szenved, vagy bármily fizikai, vagy morális baj esetében. A munkaadó bármily indokból történt tanonc- szerződést tartozik az ipartestület tudomására hozni, hogy az a nyilvántartásaiba bevezesse, viszont az ipartestületek kötelesek a munkaügyi minisztériumnak havonta kimutatásokat beterjeszteni a ta- noncszerződések bejegyzéséről vagy felbontásáról és a segédfelszabaditásokról. A tanoncszerződés lejártakor a munkaadó köteles bizonyitványt adni a tanoncnak a mesterségében tanúsított előmenetelről és köteles kérni az ipartestülettől annak a megállapítását, hogy a tanoncszerződés lejárt, valamint azt is, hogy a kiadott bizonyítvány érvényes. Birságok áradata Azok az iparosok, akik a jelen törvény intézkedéseivel ellentétesen tanoncszerződéseket kötnek, vagy nem alkalmazkodnak a törvénynek az intencióihoz. 500—5000 lejig terjedhető pénzbírsággal büntethetők, visszaesés esetén pedig a büntetés maximuma alkalmazható, sőt meg lehet vonni a ta- nanctartás jogát is. Azok a mesterek, akiknek a ta- noncíartási jogát megvonták és mégis tanoncot tartanak, 1000—5000 lejig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatnak, visszaesés esetén pedig egy hónapig terjedő elzárással. Az az iparos, aki direkte, vagy kerülő utón egy másik iparostól szabályszerűen leszerződtetett tanoncot elcsal, a kártérítési összegtől függetlenül 1000—3000 lejig büntethető meg. Visszaesés esetén a büntetés 3000—10.000 lejig terjedhet és ideiglenesen a tanonctartási jog is elvehető. Az a mester pedig, aki nem bűnös a tanonc elcsalásában, de tudatosan olyan tanoncokkal dolgoztat, akik szerződés utján más mesterhez voltak kötve, a kártérítéstől függetlenül 500—1000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható. A tanonc törvényes képviselője, vagy aki a tanonc eltávozását elősegíti, ugyancsak 1000—2000 lejig büntethető és ez a büntetés kiterjeszthető mindazokra, akik hozzájárulnak a tanoncszöktetés előkészitéséhez, sőt ezek a törvényes képviselővel egyetemlegesen felelősek a tanonctartó iparos okozott káráért. Kivételnek csak abban az esetben van helye, amikor a tanonc szökése, illetve szöktetése a mester, vagy megbízottjának a bántalmazása folytán történik. Az igy befolyt büntetéspénzek a mun- kakamarák felállításáig a munkanélkül maradt munkások felsegélyezésére fordítandók. A végrehajtási utasitás fontosabb passzusait a jövő számunkban folytatjuk. 'fényes bál az aradi iparos kulturházban. Aradi tudósítónk jelenti: A mult vasárnap az aradi iparos kulturház termeiben fényes iparosbál zajlott le, amelyen nemcsak az aradi iparosság, hanem egész Arad magyarsága részt vett. A rendezőbizottság mindent megtett az estély sikeréért és a kulturház zsúfolt termeiben felállított sátrak pompásan elégítették ki a báli közönség igényeit. Az iparosbálon Arad ifjúsága nagyszámban vett részt és pezsgő hangulatban táncolták át az egész éjszakát. A bálon résztvett Lázár Ágoston szubprefektus, Anghel István volt polgármester, Olariu Justin ipartestületi elnök. Fáradhatatlan buzgalmat fejtett ki a rendezőség: Assael Károlyné, Olariu Justinné, Hillyer Mihálvné, Cornett Petemé, Fodor Józsefné, Pápai Lajosné, Glück Józsefné, Pesti Sándomé, Ilyca Istvánná, Braun Samuné, Keiscr Rudolfnc. A bál védnökei közül, akik lelkes agilitással dolgoztak, megemlítjük Reinhardt Gyulát, Rakáes Miksát, Braun Pamut, Halmos Gyulát, Mihály Lászlót és Székely Bélát. Az aradi iparosok a Magyar Párttal együtt j dolgosnak a községi választásokon. Aradi tudósítónk I jelenti: Olariu Justin ipartestületi elnök vezetésével nagyszámú küldöttség kereste fel a napokban a megye prefektusát és egy memorandumot nyújtott át a városi választások ügyében. Ezzel a küldött- ségjárással kapcsolatosan olyan hírek kerültek forgalomba, mintha az iparosok hajlandók volnának a Magyar Párt listájának proklamálása esetén más listában is részt vonni a választásokon. Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak; tény, hogy a prefektusnak átadtak egy memorandumot, de abban a memorandumban csak az volt, hogy az iparosok számára megfelelő helyeket rezerváljanak a választói listán. Távol áll az aradi iparosságtól, hogy olyan politikát inauguráljon, amely a Magyar Párt ellen volna kiélezhető. A munkaszerződésről uj tőrvény végrehajtási utasítása bírság-háborút indít az iparosmesterek ellen Megjelent az uj végrehajtási utaw ítás, amely nem sok jóval kecsegtet
