Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-10 / 32. szám
10 Xlll. ÉVF. 31 BZÂM. 1 ictvmtlrstíá 3 CSODACSOMAG 1) Ifjúságnak 1 Etui Faber-Pastell, 6 szín, 1 kis festőda- boz, Günther Wagner-féle méregmentes festékekkel, 6 szin, 1 karton játékkártya, mesejátékkal, 1 kifestőkönyv, 1 varázskönyv, 1 sétapálca mint zsebirón, 1 ideálradir, 2 drb. finom zöldi edelü füzet, 1 prima gummiszivacs, 1 príma Faber tollszár aluminiumheggyel, 1 2-ös számú Staedtler irón, 1 hófehér csiszolt üveg íestőtálka. Összesen 13 drb. 111 lei. 2) Mindönkinek 1 I-a töltőtoll valódi 14 kar. aranyheggyel, 1 mappa levélpapír (10 papir, 10 boríték), 1 pepita notesz, 1 I-a fémcsavarirón 6 re- zervabetéttel és radirgumibetéttei, 1 I-a kék vörös copir irón Faber-Kosmos, 1 jó galaüth irónvédő, 1 színes galaliţh I-a ironhegyző 1 finom bőrtolltörlő, 1 puha Speck törlőgummiÖsszesen 9 drb. 222 lei. 3) ülőknek 1 mappa elegáns, bélelt levélpapír (10 papír, 10 boríték), 1 rúd színes hölgypecsét- viasz, 1 galalith Írókészlet csinos etüiben, 1 tollszár heggyel, 1 zsebirón, 1 papirvá- gókés, 1 könyvjelző, 3 irónbetét rézhüvelyben, 1 kerek japán kézimunkadoboz, 1 kis valódi japán virágváza, 1 csinos asztali üveg tintatartó, 1 üveg pelikántinta, 1 szép csiszolt üvegtálka, 1 háztartási beirókönyv, 1 kis zsebnaptár 1930-ra, 1 csomag 25 drb. külföldi színes zsurszervéta, \ pepita notesz. Összesen 12 drb. 333 lei, Lepapnál^jj-Holozsuár Vidékre utá véttas, vagy előrefizetve frankó. Ha nem felel meg, nyomban visszaküldlieti. 8» ■AZMMlSJtG 9 Milyen alapelveken kell felépülnie az uj szeszadóiervénynek ? Az^ agrárállam Romániának feltétlenül támogatnia kell a szeszipart, mint az ország mezőgazdaságának jelentős tényezőjét (Kolozsvár, február 9. Saját tud.) A szeszadótörvény revízióját, illetve az uj szeszadótörvény megalkotását a legutóbbi három évben minden kormány programmjába vette, de egyik sem jutott a munka tényleges befejezéséhez. Az összes eddigi kormányok és a közvélemény is tisztában vaunak •azzal, hogy az utóbbi ávek költségvetési deficitjei részben a szeszadóbevételek óriási csökkenésére vezethetők vissza és ezért joggal feltételezhető, hogy a Maniu-kormány ebből a szempontból is fog foglalkozni a szeszadótörvény revíziójával és remélhetőleg rövid időn belül megalkotja az uj szesztörvényt. Ma még teljesen tisztázatlan, hogy milyen intézkedéseket fog tartalmazni és milyen alapelveken fog felépülni az uj szeszadótörvény. Vannak különféle javaslatok, vannak nagyon értékes tapasztalatok, amelyek a jelenlegi hibás rendszer tanulságaiból szűrődtek le és vannak összegyűjtött külföldi tanulmányok. Hogy mikor fog Madgearu pénzügyminiszter a szesaadótörvény megoldásával érdemben foglalkozni, arról még nincsenek biztos értesülések, de egyetemes nemzetgazdasági érdekek követelik meg, hogy a kormány az érdekeltek meghallgatása nélkül és az ellentétes követelések összeegyeztetése nélkül ne döntsön véglegesen ebben a nagyjelentőségű kérdésben. Ilyen körülmények között és ilyen előzmények után rendkívül kellemetlenül lepte meg a szeszipari érdekeltségeket egyik kolozsvári közgazdasági lapnak az a közlése, hogy „a Garoflid-féle szesztörvény módosítására több parlamenti képviselő részéről benyújtott tervezetet a törvényelőkészítő bizottság kedvezőtlen véleményezése után Madgearu miniszter nem tette magáévá.“ Teljesen autentikus forrásból származó értesülés alapján közölhetjük, hogy a közgazdasági lapnak ez a jelentése téves és nem fedi a tényeket az a közlése sem, amely szerint „a mezőgazdasági szeszgyárak érdekében felhozott érveket a külföldi szeszrendszerek tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése is legyöngiti, mert a szeszkontingenst az összes nyugati államokban az ipari szesz javára állapítják meg." A közgazdasági lap jelentése nemcsak tárgyi tévedéseket tartalmaz — és éppen ezért keltett nyugtalanságot a mezőgazdasági szeszgyárosok körében, — hanem teljesen ellentétes a törvéuyelőkészitőbi- zottság jelentésével és véleményével is. Közismert, hogy az összes európai államokban a mezőgazdasági gyárak érdekében és javára alkották meg é3 hajtották végre a szesztörvényt, a románjai szcszadétör- vény revízióját eszközlő bizot'.ság is a mezőgazdasági szeszgyárakra kedvező referátumot adott és a törvényelőkészítőbizottság yélcfpényp is kedvező a mezőgazdasági szeszgyárakra. Már 60 év előtt... Már hatvan év előtt felismerték Erdélyben a mezőgazdasági szeszgyárak nemzetgazdasági jelentőségét, mert tudatában voltak az illetékesek annak, hogy Erdély talaja, amelyet a természet csekélyebb termékenységgel áldott meg, intenzív javítási munkálatok nélkül idővel csaknem használhatatlan lesz a mezőgazdaság számára. A mezőgazdasági körök nagyon jól tudták, hogy az erdélyi földek megjavítására természetes talajjavító szerek nagy mennyiségére van szükség és igy ezek előállítását intenzivebbé kell tennţ. Közismert az is, hogy a nem pro© B Hailo!44ailo!... ■ő Elárulom magának a mostani karcsúságom titkáé. — Hogy a túlságos súlyom fogyhasson, a kitűnő és teljesen ártalmatlan Or.Schindler-Barnay- féle Marienbader ReducíSonspi.len-t használtam, melyek az összes gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók. — Próbálja meg ezt a különleges készítményt és az eredménnyel minden bizonyára meg lesz elégedve. Eredeti skatulyában S0 pirulával Lei Í35- - Kérjenek ingyen mintát fs használati utasítást. Droguerie Standa rd, Str. Zorilor 2. Bucureşti. Ingyenes t Folyó hó 19rén és 20.-án ingyenes mozielöadással egybekötött traktorkezelesi tanfolyamat tarign1. Érdeklődők forduljanak jegyek végett a ROMÁN GAZDASÁGI GÉPKERESKEDELMI RÉSZVÉNY-TÁRSASÁÍiHOZ CLUJ. Calea Regele Ferdinand 63 lelefon: 151. duktiv erdélyi területeken nagymennyiségben termelhető a burgonya és hogy ezt a burgonyát — minthogy nem birja el a hosszabb szállítást és a nagyobb szállítási költséget — a termelési helyen kell feldolgozni és valorizálni. Ilyen előzmények után jutottak arra a meggyőződésre, hogy az erdélyi talaj megjavítását és a burgonya értékesítését a legjobban szolgálhatják, ha ezeken a területeken mezőgazdasági szeszgyárakat létesítenek. Ezek a gyárak a burgonyát a termelési helyen dolgozzák fel, a termelés derivatumai, a lepárolt cefre és a moslék értékes táplálék az állattenyésztők szolgálatában, a melléktermék pedig kiváló trágyaanyag a talajjavításhoz. Ezek a gyárak tehát hatásos eszközei voltak az intenzív mezőgazdasági termelésnek és a talajjavításnak. Ennek a gazdasági koncepciónak az eredményekép létesült Erdélyben 112 mezőgazdasági szeszgyár, 02.000 hektóliter kontingenssel, amelyből egy gyárra középarányosán 880 hektoliter jutott. Ennek az akciónak eredménye volt, hogy az állattenyésztés fejlődésnek indult, a kellőképpen trágyázott földek 'bőséges termést hoztak, az eddig improduktív területeken intenzív burgonya- és kukoricatermelés indult meg, a mezőgazdasági szeszgyáraknál több ezer munkáscsalád talált foglalkoztatást, éppen télen, a legsúlyosabb munkakrizis idején. Külföldi példák De nemcsak Magyarországon és Erdélyben ismerték fel a mezőgazdasági szeszgyárak nemzetgazdasági jelentőségét, hanem az összes külföldi államokban határozottan kedvezményezési tendencia nyilvánul meg a mezőgazdasági szeszgyárak javára. Az 1927. évben Lengyelországban 1277 mezőgazda- sági és 44 ipari szeszgyár működött. A mezőgazda- ságiak termelése 681.864 hektóliter, azaz az egész termelés 93 százaléka, az ipariaké viszont csak 44.131 hektoliter, tehát a termelés hét százaléka volt. Jugoszláviában a mezőgazdasági szeszgyártást száz százalékkal emelték és egy dinár adómérséklést nyújtottak a mezőgazdasági szeszgyáraknak. Magyarországon a termelési arány kétharmad a mező- gazdasági es egyharmad az ipariak számára, bár Magyarország talaja termékenyebb, mint Erdélyé és nincs szüksége annyira talajjavításra. Németországban, ahol a szesz monopólium, a mezőgazdasági gyárak hatalmas túlsúlyban vannak az ipariakkal szemben és az állam az átvett szeszért magasabb árakat fizet a mezőgazdasági, mint az ipari gyáraknak. A romániai azeszkontingensnek jelenlegi megosztása mellett a 109 erdélyi mezőgazdasági szeszgyár nem termelhet többet egyenként 146 hektóliter szesznél, holott alapkőntingensiik 830 hektoliter volt. Valamely mezőgazdasági szeszgyár tehát jelenleg régi kontingensének csak ogyhatodát termelheti ki,, már pedig lehetetlen rentábilisán üzemben tartani a mezőgazdasági szeszgyárat csak azért, hogy alig másfél vagon szeszt termeljen. A mezőgazdaságú szeszgyár 146 hektóliteres termelés mellett csak 40 napig működhetik, viszont 40 nap nem elegendő, hogy a hizlalásba fogott állatok hozzászokjanak a moslékhoz. Egy hizlalási ciklus legalább 150 napot igényel, naponként legalább négy hektóliter termeléssel, hogy a termelés rentábilis legyen. Éppen a mezőgazdasági szeszgyáraiknak a kontingens aránytalan elosztásából bekövetkezett su- lyoş helyzete eredményezte a burgonyatermelés visz- szaesését, illetve azt, hogy a termelt burgonyát még kilónkénti 50 banis áron is alig tudták értékesíteni a mezőgazdák, viszont az a körülmény, hogy a földek három Óv óta nem jutottak a mezőgazdasági szeszgyárak kitűnő trágyájához, csökkentette « földek hozamát.-' Harmonikus együttműködést! Ilyen körülmények között a racionális nemzet- gazdasági politika törvényszerű alapelveivel jönne ellentétbe a Maniu-kormány, ha az uj szeszadótörvény megalkotásánál mellőzné azokat a fontos érdekeket, amelyek a mezőgazdasági szeszgyárak működéséhez fűződnek és a mezőgazdasági szeszgyárosok joggal hiszik és remélik, hogy Maniu Gyula kormánya, mely a nyolcvan százalékban földművelőkből álló românişi lakosság bizalmára hivatkozik és érdekeinek megvédésére vette kezébe az államhatalom I
